Szia Diki!
Azt hiszem az egész evészetben, sõt az egész babaápolásban és gyereknevelésben az a legfontosabb, hogy mindent úgy csinálj, ahogy nektek a legjobb, ahogy neked a legszimpatikusabb. Nincs két egyforma gyerek és nincs két egyforma család sem, mindenkinek más válik be.
Most nagyon divat lett a 6 hóig csak anyatej verzió. Amikor én kezdtem, még a 4 hó volt az újdonság, még azért is küzdeni kellett. Nekem szimpatikus ez a mostani felfogás, legalábbis abban az értelemben, hogy elismeri, hogy az anyatej a tökéletes, semmi más nem lehet jobb. Ugyanakkor mai szemmel sem tudom, hogy tudtam volna-e ragaszkodni a szigorú 6 hónaphoz. Mindegyik gyerekemre igaz volt, hogy nagyon érdeklõdött más ételek iránt. Kinézte a szánkból az ételt. Ha megkóstolt valamit, akkor nem lehetett csak egy kanállal adni neki, mert ízlett és követelte belõle a folytatást. Így nálunk a klasszikusan leírt fokozatos adagnövelés sem mûködött, lényegében néhány nap alatt teljes adag fõzelékek alakultak ki. Új zöldségeknél meg fõztem egy teljes adagot az újból, meg egy sima üres krumplit, ha ízlett az új, megettek belõle teljes dózist, ha meg nem, akkor aznap sima krumplifõzelék volt a menü. Szóval meg kell valljam õszintén nem tartottam be pontról pontra az ajánlásokat.
Egészségileg egy-egy babánál, vagy akár 3-nál nem nagyon lehet kimutatni, hogy akár az anyatejes táplálás, akár a 6 hó kivárása avagy nem kivárása okozott-e bármit. Az ezzel kapcsolatos tudományos eredmények abból adódnak, hogy széles csoportokat vizsgálnak meg, ahol már az egyéni különbségekbõl adódó szórás nem lényeges, és ezekbõl az adatokból lehet következtetéseket levonni.
Nálunk ételre semelyik gyerek sem lett allergiás. Bálint idejében (93) még az volt a divat, hogy 5-6 hó körül már tegyek fehérjét is a fõzelékbe, így õ félévesen már tojássárgát, meg sajtot, túrót is kapott. Ezt ma már nem tartják jónak. Ezzel együtt nekünk speciel semmi bajunk nem lett belõle. Ugyanakkor azt sem mondhatom, hogy az én gyerekeim (összesen 13 ill 19 hóig szoptak) egészségesebbek lennének, mint pl. a nõvéreméi, akik 3 hónaposan már nem kaptak anyatejet, egyikül tápszeres volt, másikuk tehéntejet (!) kapott. Nõvérem harmadik babája már anyatejes baba lett, most múlt egyéves, még szopik, és kivárták õk is kb. 5-6 hót a hozzátáplálással. Ezzel együtt õ sem látszik nagyságrendekkel egészségesebbnek, a testvérei által oviból suliból hazahozott bacik, vírusok rendre elkapják. Az én Bálint fiam késõbb légutilag elég zûrös lett, bár elsõ 3-4 évben ebbõl semmi nem látszott (krupp, allergia és legújabban asztma). Nem tudhatom, hogy ha másképp táplálom, akkor ez jobb avagy rosszabb lett volna.
Szerintem nagyon kényelmes, amíg csak szopnak a babák. Nem kell pancsolni a fõzéssel, nem eszik le a ruhájukat, a székletük is kellemesebb és kevésbé csípi a popsijukat. És ha valahova elmegy az ember, nem kell csomagolni kaját. Szerencsésnek tartom azokat, akik meg tudtak barátkozni azzal, hogy bárhol és bármikor szoptatnak, nem zavartatva magukat a környezetüktõl. Nekik végképp kényelmes.
Viszont pl. akik egyéves meg még nagyobb gyereket is szoptatnak még éjjel, az lehet, hogy már nem igazán kényelmes. Ugyanakkor az elvek azt mondják, lehet, nem árt, és így legalább azt kapja a baba, amit szeretne.
Nehéz dolog. De mindenkinek meg kell találni azt, ami neki kényelmes. Ne görcsölj az evés miatt. Amíg gyarapszik szépen, etesd ahogy õ kéri. Sokaknak nagy lelki megnyugvást jelent, mikor elérkezik az elsõ fõzelék, mert innentõl nem függ annyira minden az anyukától, ha kevesebb a tej, majd eszik több fõzeléket. De vannak akiknek meg pont a fõzelék adja a gondot, mikor 8-9 hónapos baba nem hajlandó semmit sem elfogadni, csak szopna. Az is normális, akár egy éves korig is.
Ikreknek a nehezén kb. 1 éves korra túljut az ember, utánna már könnyû. Utólag meg még büszke is rá az ember, hogy túlélte valahogy
.
Szia
Ildi