2005.05.07 01:47
Szerző: aranyesõ
Kedves Mindenki!
nálunk egyelőre elég kialakulatlan a helyzet és nem is tudom még pontosan hogyan lesz. kislányommal kifogtunk tavaly másfél hónapra egy kiabálós óvónőt (ezt ő mondja, hogy sokat kiabált). ez azt jelenti, hogy állandóan rászólt a gyerekekre, fegyelmezett, a közelében kedvetlenek voltak a gyerekek, mintha nem is óvoda lett volna és nem is óvónő. ráadásul a dadával egymásra találtak, mert az kizárólag úgy beszélt a (három éves!) kisgyerekekkel, mint egy markotányosnő. akkor azt éreztem, hogy ezeket fel kellene jelenteni! azóta kirugták már az ún. óvónőt.
kislányom azóta nem marad ott ovodában, csak ha én is ott vagyok. most négy éves, szeptembertől már nagyon kellene, hiszen ő is imád gyerekek között lenni. szegény, elvették a bizalmát azt hiszem az óvónőktől.
az elején semmi ilyen gond nem volt, ő bizalommal állt a dolgok elé, bízott bennem. előző nyáron járt pár hétig egy maszek oviba, egy hét alatt gond nélkül vidáman beszokott, jól érezte magát. persze ott is csak addig, míg az egyik óvónőből (nem is volt igazából az, csak a másik) elő nem jött a banya oldala is és haragudni kezdett rá, mikor nem aludt el. mert elkezdtük megpróbálni az ottalvást. azt mondta a nő, "nekem nem fogja felrikácsolni a többi gyereket". istenem... még sírok is. a másik óvónővel szokott be ott egyébként, ő kedves is volt. utána aztán már nem szivesen ment oda, nem is maradt meg és már én sem akartam, nem is maradtunk. rögtön levette, naná, hogy nem szeretettel, megértéssel fordulnak hozzá és szerencsére elutasította. csak akkor még 2 és fél éves volt és korai ez még ilyenkor. az első években azt hiszem csak a szeretetre van szükségük, hogy megerősödjenek.
aztán jött a két banya három és negyed éves korában, azóta meg két helyen próbálkoztunk tavaly ősszel, sikertelenül.
keresem a legjobbat, a megfelelőt, egy szeretetteljes, elfogadó, invitáló óvónőt. most már óvodaalapításban vagyok benne néhányakkal, waldorf vagy esetleg egyéb alternatív. de a szeretet, megértés ott is az első.
azóta meg, mint előtte is, nagyon sokat vagyunk együtt, gyerekekkel a játszótéren vagy egy-egy más alkalommal, illetve a tornán. többet kéne neki gyerekekkel, ráadásul a házban sincsenek gyerekek, bár hamarosan költözni szeretnénk. de hát egy ilyen kisgyereknek két-három hónap is nagy idő, ami alatt jó dolgok történhetnek, vagy éppen kevesebb, ha csak kevesebbre van lehetőség és én már nagyon szeretném, hogy érezze, gyerekek között, sőt lehetőleg, hogy (jó) közösségben van.
remélem kialakul, csak most még minden bizonytalan, nem mondom, hogy könnyű. azelőtt is igényes voltam, de most nagyítóval nézem az óvodákat, óvónőket és a környéken nincs is olyan, amit még kis kompromisszummal is el tudnék fogadni. általában érdemben bent sem lehet lenni, hogy tényleg lásson valamit az ember, ne csak egy-két blikket, az óvónő személye meg csak az utolsó pillanatban derül ki, még a legjobb helyen is. akkor mégis hogyan válasszon az ember.
Volt valaki hasonló helyzetben? egyébkén a II.-ben lakunk jelenleg.
köszi, sziasztok, Ancsa
ha tudtok kérlek írjatok saját tapasztalatot, vagy tanácsot, azt hiszem, most minden segítés, bátorítás jól jönne, mivel úgy érzem szinte egyedül vagyok a feladat megoldásában. köszi előre is