Sziasztok!
Mostanában én is elkezdtem azon gondolkodni, hogy lassan vehetnénk egy bilit. Nyáron pelus nélkül fog a lány úgy is rohangászni a kertben, hátha eszébe jutna a bili is
Én egyetértek a könyvből szedett résszel, én is azt vettem észre, hogy nem tűnik fel a lánynak még az se, ha csupa "viz" az egésznadrágszára. Néha olyan mintha egy-két érzékszerve hiányozna...
Más- Olyan érdekes, hogy kezd reagálni arra, amit beszélünk. Pl megkértem, hogy vigyen oda valamit az apjának, és én voltam a legjobban meglepve, amikor odavitte!!! Aztán megszoktam dicsérni a lányt, ha valami ügyeset csinál és általában azt is szoktam mondani, hogy "tapsi a Dórának" és megtapsolom. Mostanában, ha úgy gondolja, hogy valami ügyeset csinált, megtapsolja magát, sugározva mosolyog és boldogan néz fel rám, milyen ügyes is ő. Komolyan annyira tündéri! Dóri is megtalál magának annyi dobozt vagy bármit (pl szekrényből előveszi a kenyérpiritót, felboritja és feláll rá), hogy jobban felérje a dolgokat. Ennyire magasra azért már nem lehet pakolni
Érdekes, hogy mostanában a játékaival nem játszik szinte egyáltalán. Viszont minden szép és jó, amit mi felnöttek használunk. Legyen az a seprü, a lábas, a fogkefe vagy bármi. Hiszti? Az van nálunk is. Régebben hátravágta magát, de azóta megtanulta, hogy akkor beveri a fejét és az fáj. Ugyhogy most mar pozicióvaltas volt
Elkezdte megmutatni mije faj. Pl ha elesik, megmutatja, hogy az orrat vagy a szajat ütötte-e be. Annyira imadom ezt a korszakot, oly helyesek ilyenkor a gyerekek. És én azt hiszem, hogy sokkal okosabbak, mint azt mi gondoljuk! Üdv minden totyogos maminak. Bea
Csilla! Tündéri a lurkód! A képrol az jutott eszembe, hogy milyen jó, hogy én nem vettem szekrényzárakat