Kiemelt témák

Egyre jobb a vesszõhasználatod!

Kedves Ica, latom megtalaltad a mondataimban a lenyeget, csak így tovabb legulyabb hozzaszolasban ket uj hejesirasi hibat rejtettem el...

Szerintem teljesen nagy hülyeség egy 30%ban rosszul végzõdõ, egész életre fájóan kiható eljárást reklámozni a boldog 70%-ra hivatkozva, kedves Névtelen. A tények tényleg beszélnek. Én is beszélek. Fáj. Tudod? Nem tetszik, hogy elmondom? akkor is fáj és akkor is elmondom. Hogy más ne így járjon. Bocs.
Ez a barbár eljárás nem hozott senkit jobb helyzetbe, vannak más eljárások, amik jobbak és nem járnak azzal, hogy az ember immunrendszerének egy darabját lecsonkoják. Viszont páran meghaltak már MIATTA.

Megertem amit irsz,de van amikor nincs mas megoldas, akarhogyan is tiltakozol ellene. Amugy is felulbiralnad egy orvos donteset? Akkor miert kerted a segitseget?

Sziasztok!

17 hónapos kisfiam bölcsis doktornõje szerint Levinek is fitymaszûkülete van. Még ezzel nem mentünk a saját dokihoz, de persze, megyünk. Megijedtem, hátha mi rontottunk el valamit. Ugyanis az én olvasmányaim szerint a legújabb elv az, hogy ne húzogassuk a kisfiúk fütyijét, köbö 2 hónapos kora elõtt, mert nagyobb bajt csinálhatunk, mint amit használ. Aggódom!

Bocs, két ÉVES kora elõtt! Sorry...

Erik@!
Én úgy tudom , hogy 3 éves korig nem kell aggódni.
Gergõnek 2 évesen húzta hátra a sebész. Szörnyû napok következtek , mert nagyon csípte neki pisilés közben. Két napig meleg vízbe ültettem , mert úgy kevésbé fájt neki pisilés alatt.
Az eset után ismertem meg egy másik sebészt aki mondta , hogy ráértünk volna még egy évig.
Hát ennyi.
Kanga

Szia Eryca!

Szerintem kár aggódni, Bundinak is szìk a fitymája, voltunk dokinál és azt mondta várjunk 3 éves koráig és ne piszkáljuk!

Puszi: Florka

Köszönöm lányok, kicsit megnyugodtam.

Van egy problémám. Két fiam van, egy 6 és egy 9 éves. Az idõsebbik fiamnak szûkület miatt körül kellett metélni kis korában a fütyülõjét. A fiatalabbal minden rendben volt...mostanáig. Minden nap együtt fürdenek, de néhány hete észrevettem, ha nem vagyok a közelben, akkor egymásét nézegetik, huzogatják, hasonlítgatják, hogy nem egyforma. Ez természetes ? Legyenek egyformák és metéltessük körül a kisebbiket is minden orvosi ok nélkül ? Megpróbáltuk õket külön füröszteni, de úgy egyikõjük se akar. Mi lehet a megoldás ?

Zné

Kedves Zne!

En mar egy nagymama korba leptem,de elevenen el bennem az emlek amikor hasonlo problemaval kellett szembebeneznem a fiaimmal. A ferjemmel, aki szinten korul van metelve ugy dontottunk, hogy a kicsit is alavetjuk a mutetnek harom okbol:

1. Nem akartuk azt, hogy a gyerek azt erezze, hogy mas mint a testvere.
2. A nagyobbik gyereknek a mutet utan semmi problemaja nem volt a futyijevel ellentetben tobb hasonlo koru gyerekkel akik kozul tobben kuzdottek a fitymaszukulet fajdalmaival
3. Az anyosom vedono leven ragaszkodott ahhoz, hogy az unokai korul legyenek metelve.
Mellesleg, nekem is esztetikailag jobban tetszik a szepen korulmetelt futyi.
A beavatkozast a csalad egy zsido szarmazasu orvos ismerose vegezte, aki a nagyobbik fiam eseteben is kozremukodott. A muteten hamar tulestunk es a dontesemet maig nem bantam meg. A sracoknak semmi hatranya nem szarmazott a beavatkozasbol.
A fiaim mara felnottek, megnosultek es gyermekeik szulettek- 3 fiu. Az apjuk utan az osszes unokam korul van metelve amit a menyeim is maximalisan tamogattak.

Amennyiben tovabbi kerdesed lenne szivesen segitek.

Egy nagymama.

Kedves Zne!

En mar egy nagymama korba leptett holgy vagyok,de elevenen el bennem az emlek amikor hasonlo problemaval kellett szembebeneznem a fiaimmal. A ferjemmel, aki szinten korul van metelve ugy dontottunk, hogy a kicsit is alavetjuk a mutetnek harom okbol:

1. Nem akartuk azt, hogy a gyerek azt erezze, hogy mas mint a testvere.
2. A nagyobbik gyereknek a mutet utan semmi problemaja nem volt a futyijevel ellentetben tobb hasonlo koru gyerekkel akik kozul tobben kuzdottek a fitymaszukulet fajdalmaival
3. Az anyosom vedono leven ragaszkodott ahhoz, hogy az unokai korul legyenek metelve.
Mellesleg, nekem is esztetikailag jobban tetszik a szepen korulmetelt futyi.
A beavatkozast a csalad egy zsido szarmazasu orvos ismerose vegezte, aki a nagyobbik fiam eseteben is kozremukodott. A muteten hamar tulestunk es a dontesemet maig nem bantam meg. A sracoknak semmi hatranya nem szarmazott a beavatkozasbol.
A fiaim mara felnottek, megnosultek es gyermekeik szulettek- 3 fiu. Az apjuk utan az osszes unokam korul van metelve amit a menyeim is maximalisan tamogattak.

Amennyiben tovabbi kerdesed lenne szivesen segitek.

Egy nagymama.

Kedves Zne,

Nagyon egyetértek azzal, amit Klára nagymama irt, s örülök, hogy már nálunk is vannak olyan családok, ahol többgenerációs szokás a fiúk megelezõ célzatú körülmetélése.
Szerintem is az a helyes, ha a kisebbik gyereket is körülmetéltetik, s így egyformák lesznek (meg hát egyéb elõnyei is vannak a dolognak).

Üdv:

A.

Kedves Zne, kedves nagymama,

Adjatok orvos nevet és cimet, telefont, akik kisgyerekek (csecsemok) körülmetélést vállalják!

A Heim Pal korhaz urulogiai osztalyan barmelyik orvost tudom ajanlani.

Klara mama

Klára mama,

Mennyi idõsek voltak az unokáid a körülmetéléskor: csecsemõkorban vagy kicsit késõbb végezték el a mûtétet? Az orvosok mit tanácsolnak ilyenkor? Mennyi idõsek most, volt-e valami problémájuk a többi gyerekkel, mert ugye ez elõbb utóbb kiderül, s nálunk még azért nem olyan gyakori (sajnos), hogy a gyerekek természetesnek vegyék.

A.

Sziasztok anyukák !

Tudnátok ajánlani valakit, ahol normális körülményrek között (pl. nem bentalvással) meg lehet oldani ezt a mütétet a legkisebb kellemetlenséggel Budapesten ?

Elõre is köszönöm,

Anna

Anna:

Ezen a fórumon egy nagymama a Heim Pál Gyermekkórház urologiáját ajánlotta, egy másik anyuka pedig a Madarász utcai Kórházat. Mindkét helyen ambulánsan csinálják a körülmetélést, és a fiatalurat 1-2 óra megfigyelés (altatásból ébresztés, stb.) után haza lehet vinni.

A.

Körülmetél (ige)
Fiúgyermeknek vagy férfinak a hímvesszejérõl vallási elõírásre vágva eltávolítja a fitymáját.

UI: sebészek fitymaszûkület esetén végzik.

Ladó

Haller,

Tök jó a cikk, élvezet olvasni. Jómagam is körül vagyok
metélve, 4 éves kormban szükületem volt nekem is. Elaltattak, felkeltem, nem volt meg, és nem zavart.
(ja az elsõ pisilés fájt, de az a fertõtlenítõ volt :-)

A Sex tutti jó, a csajok álatlában szeretik nézegetni,
plus pontot jelent. Azt mondják sokkal jobban tetszik
nekik, mint a "normal". Én ennek csak örülök. :-)))

Ha fiam lesz, tutti megcsináltatom neki, mert én
csak jót tudok róla mondani.

Szóval: le vele! :-)

Alex

Alex,

ismered a honlapot: www.freeweb.hu/korulmetelve? Ha van kedved írd meg a saját sztoridat, tapasztalataidat.

András (metszett@index.hu)

Nagyon sok infot kaptam toletek. Koszi. En szules elott allok. A kerdesem, hogy lehet-e mar a szules elott kerni az orvost, hogy csinalja meg a korulmetelest amint a fiunk megszuletik vagy erdemesebb varni a mutettel par napot, hetet esetleg honapot?

Mindenképpen kérdezd meg az orvost, hogy mit tanácsol. A dolog attól is függ, hogy mennyire erõs, egészséges a kisbaba. Ha teljesen jól van, akkor a megszületése után 3-4 nappal meg lehet csinálni a körülmetélést, de lehet vele várni is. Az a jó, ha minél elõbb túl van rajta.

Honnan jött az ötlet? Mi a helyzet a pároddal, õ is metélt?

Sziasztok!

Fiamnak fitymaszûkülete volt és választanom kellett, hogy bemetszést vagy körülmetélést kérek. Mivel mindkettõnél altatnak, az utóbbit kértem. Én is úgy voltam vele, hogy sokkal higiénikusabb és a lányoknak is jobb lesz. Ekkor a fiam egy éves volt.
Ezt azért írtam le, hogy az, aki kéri a körülmetélést a gyerekénél, készüljön fel egy kb. egy hetes iszonyatos szenvedésre, mert a gyerek "aktív" szenvedésénél már csak a szülõ "passzív" szenvedése rosszabb. Nem kívánom senkinek azt az egy hetet, amit kínlódtam, és megszenvedtem lelkileg a fiam szenvedése láttán. Kb. 10 évet öregedtem. Bocs mindenkitõl, amiért ezt leírtam, de a körülmetélés azért nem egy "sétagalopp", úgy válalkozzatok rá.
Bár arról nincs tapasztalatom, hogy 3-4 napos újszülöttek hogyan élik ezt meg.

Kedves Pötyi,

Megértem, hogy nehezen élted meg azt a jó egy heted, amikor egyéves kisfiadnak a körülmetélése miatt nagyon fájt minden, különösen a pisilés. Viszont nyugtasson meg egy pár dolog: elõször is, õ nem fog emlékezni semmire, s lassan te is el fogod felejteni azt a hetet; másodszor, pont ugyanennyire fájt volna a bemetszés is (amit altatásban csinálnak) vagy a szimpla tágítás és hétrahúzás (ez viszont altatás nélkül történik), csak ez utóbbi esetekben még hónapokig, vagy évekig minden esti fürdetés egy külön tortura, mert hátra kell húzni a kisfiú fitymáját, részben tisztitás miatt, részben pedig azért, hogy ne szûküljön be újra. Mivel én felnõttként estem át a körülmetélésen, van tapasztalatom a gyerekkori fitymaszükölettel és a tágítással, 3 éves voltam, amikot csinálták, nagyon rossz volt, s utána még legalább 12 éves koromig nagyon fájdalmas volt a fityma visszahúzása (amit sokszor el is blicceltem).

Szóval, nyugi, jól tedded, hogy a fiatalurat körülmetéltetted és õ is nagyon hálás lesz neked érte.

A.

Kedves A.,

Tulajdonképpen én is azért választottam a körülmetélést, mert többen is riogattak, hogy a bemetszés után még visszatapadhat a fityma és akkor kezdõdik minden elölrõl.
Igazad van, nem fog emlékezni semmire (bár fél év eltelt, de még mindig érzékeny neki), és sajnálom, hogy neked át kellett esned azon a sok szenvedésen.
Most újabb fiam született, de elõre félek, hogy ne legyen semmilyen probléma, mert mégegyszer nem bírnám ki a mûtétet.
Én nem is sejtettem, hogy ennyi nyamvadt probléma van a fitymával. Hát hogy találta ki ezt a Természet?

Pötyi

Pötyi,

Én elfogult körülmetélés-párti vagyok, ezért azt gondolom, hogy a legjobban akkor jársz el, ha második kisfiadat minél elõbb körülmetélteted. Elõször is, megelõzöl mindenféle bajt, másodszor is, akkor nem fogja zavarni a testvéreket, hogy különbözõek, ami egyébként sokszor elõfordul. (Lásd Klára nagymama fenti szövegét, meg az azt megelõzõt!)

A fityma egyébként sokak szerint mára egy teljesen felesleges testrész. Ha érdekel, nézd meg a www.freeweb.hu/korulmetelve honlapon a körülmetélés történetérõl szóló részt.

Minden jót.

A.

Üdvözlet mindenkinek!
Én nem szülû vagyok, hanem egy "áldozat". Most 14 éves vagyok és hát lassan eljönne az ideje a dolog használatba vételének, de hát a Bõrt azt vissza lehet húzni róla, de merev áll. csak a makk után kb. fél centit, ahol egy szoros karika képzõdik az egész péniszem körül, és a kantárom is nagyon feszes, sõt szinte a akntár végétõl indul ez az egész karika! Ez így nem normális, de nem tudom kihez forduljak, milyen orvoshoz?
Vagy esetleg tudni szeretném, hogy milyen lehetõségek vannak eme probléma orvoslására a metélésen kívül?
köszi ha bárki valamivel tud segiteni!Lehetõleg az E-mail-re írjon aki komolyan tud segíteni. Köszi
András sasa311@freemail.hu

a korulmetel.fw.hu oldalt is ajánlom

A férjem is ilyen berendezéssel van felszerelve.
Egy kicsit olyan ez, mint egy versenyautó, kicsit nehezebben indul, de utána sokszorosan teljesít. Ha nem lányom lenne, bizonyosan megcsináltattam volna neki, minden férfinek ajánlom.

Helló!

Nekem olyan problémám van, hogy szeretném mindkét fiamat körülmetéltetni, mivel engem is körülmetéltek felnõttkorban és meg vagyok gyõzõdve az elõnyeirõl. A kisebbik 5 éves és fitymaszükületet állapítottak meg nála. A nagyobbik már 9 éves, de nem tudom, hogyan beszélhetném ezt meg vele. Szeretném, ha õ is átesne rajta. A születésük után a kórházban nem akartam ezt a témát felhozni, mert anyósomék ellenzik. A feleségem meg csak örült a picinek és nem akarta rögtön egy ilyen beavatkozásnak kitenni. Tudnátok tanácsot adni, hogy mit tegyek? Lesz-e valamilyen lelki sérülése a gyerekeknek? Nem fogják õket is megbámulni? Egyáltalán érdemes-e mindkettõn elvégeztetni?

Engem is felnõttkorban metéltek körül, s bár még nincs fiam, ha lesz egész biztos, hogy el fogom végeztetni a körülmetélését. Tehát csak egyetérteni tudok a szándékoddal! Szerintem a nagyonn fiaddal már nyugodtan megbeszélheted a dolgot, s azt is elmondhatod neki, hogy téged felnõttként kellett körülmetélni, s mennyivel jobb az gyerekkorban. Az is segíteni fog a dolgon, hogy a két gyereket egyszerre metélik körül, s nem lesznek különbözõek. Mo-n egyre többen választják a körülmetélést, s nem hiszem, hogy meg fogják õket bámulni. Ha úgy kezelitek a dolgot, mint ami a világon a legtermészetesebb, akkor biztos, hogy nem lesz lelki sérülesük, s azt is elmondhatod nekik, hogy a világ sok országában ez teljesen természetes.

Szerintem nincs igazuk az elõttem szólóknak. Egy szülõnek, akár jót akar, akár nem, nem szabad egy szükségtelen beavatkozásnak alávetni a gyermekét. Azért, hogy a testvérek hasonlítsanak egymásra? Ez nem indok! Magyaroszágon pedig igenis elõítéletek vannak ezzel kapcsolatban és még jópár évnek el kell telnie, hogy ez elfogadott lehessen. Igenis lezsidózzák az embert és megbámulják a zuhanyzóban és teszik a pejoratív megjegyzéseket, pedig nem a fityma megléte vagy hiánya dönti el egy ember értékét. Az emelkedés relatív. A Taszáron állomásozó amcsi katonákkal érintkezõ családokban biztosan. Kiváncsi lennék, hogy az Afganisztánba tartó magyar csapatokat is kötelezõen alávetik-e a körülmetélésnek?

János,

Nyilvánvalóan mindenkinek megvan a maga története. Én is azt hiszem, hogy még vannak elõítéletek a körülmetéléssel / körülmetéltséggel kapcsolatban, de ezek egyre inkább csökkennek, sajátos módon amiatt, hogy egyre többen lesznek körülmetéltek. Nekem speciel semmi negatív tapasztalatom nincs a dologgal, pedig amikor az usziban vagy az edzés után zuhanyozok, nem szoktam takargatni a körülmetélt szervemet, s még csak meg sem bámultak, s ugyanennyire nem volt negativ tapasztalatom a gõzben vagy a nudin.

Persze nyilván nem a fityma megléte vagy hiánya határozza meg egy férfi értékét, de a körülmetélés - legalábbis szerintem - egy hasznos, egészséges és jó dolog, akár a fitymaszûkület kezelésére, akár megelõzõ célzattal vagy egyszerûen csak tisztasági okokból.

Nagyon is lehetséges, hogy Taszáron és környékén meg fog nõni a körülmetélések száma, egyszerûen azért mert sok környékbeli lánynak volt és lesz tapasztalata körülmetélt amerikai fiúkkal. Ami az Afganisztánba küldött katonákat illeti, bizony egy lelkiismeretes katona orvosnak fel kell hogy vesse az oda tartó katonáknak, hogy fontolják meg a körülmetélést. Két okból: egyrészt nagy esélye van annak, hogy nem fognak tudni rendesen tisztálkodni, s igy könnyen szerezhetnek valami kórságot, másrészt az egy körülmetélt közeg, ahol nem biztos, hogy tanácsos metéletlennek lenni!

A.

Részlet DrJean Belaisch-Dr.Anne de Kervasdoué: Férfiak egészségkönyvébõl


A HÍMVESSZÕ

Születéskor, mint ahogy felnõttkorban is, különbözõ méretû lehet, de nem szabad túlzottan kicsinek lennie: minimális hossza három-három és fél centiméter. Ezt a hosszt a szeméremcsonttól a makk végéig mérjük.
A hosszúságon túl egz nehéz kérdés vetõdik fel, legalábbis egyes szülõk számára, nevezetesen a körülmetélés problematikája. Ebben segíthet, ha megértjük, mi is a fityma.

A FITYMA
Bõrbõl és vékony izomzatból álló zárókupak a fityma. A gyerekeknél ez a mozgatható burok teljesen elfedi a makkot, elöl csupán egy kicsiny nyílást hagyva. Késõbb, a serdülõkorban, a makk nagyobb ütemû növekedése folytán kibukik és vége részben fedetlenné válik.
A fityma tehát a hímvesszõt borító bõr meghosszabbodása, mely a végén önmagába visszahajlik. A visszahajlás két lemeze között gyakran laza kötõszüvet található, mely a lemezek egymás feletti elcsúszását biztosítja. Ugyanakkor ez a két lemez nem teljesen egyforma, a külsõ réteg ellenálló, úgy mondják, hogy elszarusodott, a belsõ, vékonyabb, a makkot veszi körül és az azt borító bõrrel megegyezõ.
Amikor a makkot a fityma fedi, a hímvesszõ végét a fitymagyûrû képezi. Hátrahúzott fityma esetén a hímvesszõ végét a makk alkotja.

Mi a teendõ a fitymával?
Az újszülött fiúk többségénél létezik egy bizonyos fokú összetapadás a fityma belsõ felülete és a makk között. Ezek a letapadások a makkon változó nagyságúak lehetnek, és a smegma – faggyúszerû váladék és lehámlott sejtek keveréke, amely a fityma és a makk között gyûlik meg – olykor fehéresen elszínezi azokat. Némely gyereknél a fityma könnyedén hátrahúzható, és elegendõ a fityma tisztán tartása a fürdések során.
Másoknál azonban a letapadások makacsul kötnek. Mit kell ekkor tenni?
A kevésbé aggódó szülõket is meglepheti elismert gyerekgyógyászok maximálisan ellentmondásos hozzáállása a kérdéshez. Egyesek tévedhetetlen magabiztossággal állítják, hogy semmit sem kell tenni: minden egyes felmerülõ problémának magától meg kell oldódnia.
Mások – akiknek a véleménye legalább annyira elismert – úgy vélik, jobb ha teszünk valamit. Ekkor azt javasolják a szülõknek, hogy fürdetéskor lágyan húzzák hátra a fitymát, ezzel segítve az összetapadások oldódását, lehetõség szerint elérve a teljes hátrahúzását. Minden mûvelet után naponta zsíros kenõcsöt alkalmazva biztosítható a ftyma szabad elõre- és hátracsúszása. A napi tisztálkodás révén a smegma nem gyülemlik fel , még a sulcus coronarius mélyedésében sem. Ha az anya nem képes ezeket a letapadásokat oldani, jobb, ha rövid altatásban szakorvos végzi el.
Ha a letapadásokat késõn észlelik vagy a szakszerû tisztálkodás és ápolás ellenére mégis kiújulnak, egyes gyermekgyógyászok úgy látják, hogy a természetes erekciók véget vetnek majd a problémának. Mások kevésbé optimisták.
A legnagyobb hátránya a meglévõ letapadásoknak az, hogy váladék gyûlhet össze a makk és a fityma között. Fertõzõdhetnek és irritációt válthatnak ki. A letapadások egyre szorosabbak, erõsebbek lesznek, s a fityma hátrahúzása lehetetlenné válik. Ez a fitymaszûkület bekövetkeztét jelenti.
Ha a fitymanyílás nagyon szûk, olykor a gyerek megerõltetés nélkül nem is tud vizelni. Abban az esetben, ha a fityma nem elég hosszú, az urológus eldönti, hogy milyen típusú beavatkozás javallott. Egy egysyerû – néha számos apró – bemetszéssel megtágítható a nyílás. Azonban ha hosszú és szûk a fityma, csak mûtét segíthet a fiún, nevezetesen a körülmetélés (circumcisio).

A KÖRÜLMETÉLÉS

A körülmetélés kényes kérdés, amit természetesen nem lehet kizárólag orvosi szemszögbõl megközelíteni. Megpróbáljuk általában elemezni a problémát, kezdve a circumcisio történetének áttekintésével.

A CIRCUMCISIO A TÖRTÉNELEM SORÁN
A körülmetélést napjainkban is - akárcsak az elmúlt évszázadokban – vallási okokból végzik a világ minden táján. Okai még mindig eléggé rejtélyesek. Egyes országokban megelõzõ célzattal végzik, hogy megakadályozzák a fityma nyílásának szûkületét.
Nem tudni mi motiválta az elsõ körülmetéléseket. Eleinte azt mondták, hogy a fityma feláldozása helettesítette a gyerek feláldozását a primitív civilizációkban, ahol az istenségektõl védelmet kértek az elemek csapásai ellen. A zsidó vallásban a circumcisiót ember és Isten szövetségének jeleként határozták meg, azonban maga a körülmetélés gyakorlata jóval korábban, még e vallás kialakulása elõtt létezett.
A filozófusok és pszichoanalitikusok megpróbálták megérteni ezt a gyakorlatot. Bár magyarázataik nem mindig tûnnek valószínûnek, mégsem édektelenek. Némely etnológus szerint az egyén megváltoztatását célozza a körülmetélés, és a rítus egy valódi halált követõ feltámadás jelképe. Mások szerint a körülmetélés megszabadítja a fiút a nõies elemektõl és biztosítja férfiúi kiteljesedését. Azt is mondják, hogz a körülmetélésnek köszönhetõen a férfi is vérzik, és ez a mûvelet elmossa, de legalábbis csökkenti a havonta vérzõ nõkkel szembeni fölényüket. A férfi legintimebb testrésze csak a közösüléskor válik ismét tökéletessé. A nõ így elkerülhetetlen kiegészítõje lesz a férfinak, akinek eme hiányosságát így mindig helyreállítja.
Egyes civilizációk szerint a körülmetélésnek létezik egy másik, mélyebb értelmezése: a circumcindált férfi nem helyeheti elõtérbe szexualitását, mert az már nem teljes.(egyes afrikai népeknél a gyerekek anyaszült meztelenül szaladgálnak mindaddig, amíg nem kerül sor a körülmetélésükre. Azonban mihelyt ez megtörténik, fel kell öltözniük, mert illetlenség lenne a már nem fedett hímvesszõjüket mások szeme elé tárni.)
Végül MarieBalmary pszichoanalitikus, aki kötõdik a valláskutatáshoz, kiváló könzvében (Le Sacrifice interdit – A tiltott áldozás) emlékeztet arra, hogy héberül a ’test’ szó gyöke ugyanaz, mint a ’közölni’ igéé, vagy ’üzenetet kézbesíteni’. A körülmetélés tehát – vallási értelemben – egy kézbesített üzenet.

A KÖRÜLMETÉLÉS A VILÁGBAN
A világon a mohamedán és a zsidó vallásról köztudott, hogy napjainkban is gyakorolják a circumcisiót, de számos primitív valláshoz tartozó népcsoport is világszerte ápolja ezt a szokást. Megtalálhatjuk Ázsiában, Dél-Amerikában, Afrikában és természetesen a Közel-Keleten.
Vallási okoktól teljesen függetlenül nagyon nagy számban végzik az Egyesült-Államokban, valamint Svédországban, ahol az újszülöttek 80%-át metélik körül.
Mindenképpen fel kell tenni a kérdést, miben is állnak a circumcisio elõnyei, egyes népek miért végzik és mások miért nem ?

A MEGELÕZÕ KÖRÜLMETÉLÉS ELÕNYEI
Elsõ elõny. Védi a hímvesszõrák ellen. Ezt az elõnyét már régóta ismerték, de az utóbbi idõben jöttek rá, hogy csak az újszülöttkorban végzett circumcisio rendelkezik ezzel a védõ hatással. A Puerto Rico-I egyetem tanulmánya szerint ötszáz hímvesszõrákban szenvedõ beteg közül négyszáznyolcat nem metéltek körül, és a többi kilencvenkettõ körülmetélését az újszülöttkort követõ idõszakban végezték el. Hál’ istennek a hímvesszõrák nagyon ritka betegség: Franciaországban a férfiak rákbetegségének 1,5%-át sem teszi ki (némely ázsiai országban, például Indiában és Kambodzsában, a 15-20%-ot is eléri). A hímvesszõrák testileg és lelkileg nagyon keserves állapot, és megelõzésére irányuló gyógymódot nem lehet túlzottnak értékelni.
Második, feltételezett elõny : a körülmetélés állítólag megvédi a nõt a méhnyakráktól. Valójában az utóbbi években, az epidemiológiai kutatások virágzása idején figyelték meg, hogy azok a nõk, akiknek férjét körülmetélték, sokkal ritkábban betegedtek meg méhnyakrákban. Gyorsan fel is állították azt a hipotézist, mely szerint a smegma (a fityma és a makk között rekedt váladék) tartalmaz egy bacilust, amely elõsegíti a méhnyakrák kifejlõdését. Ma már úgy vélik, hogy azokban az országokban, ahol a tanulmányt végezték, a körülmetélt férfiak sokkal józanabb életvitelének köszönhetõen alacsonyabb a feleségüknél észlelt méhnyakrák elõfordulása (mivel õk házasságon kívül ritkán létesítenek nemi kapcsolatot). De el kell ismernünk, hogy mind a mai napig nincs magyarázat arra, hogy a körülmetélt férfiakkal házasságban élõ nõk méhnyakrák megbetegedése miért ritkább.
Újra elkeztek foglalkozni a fityma szerepével a felnõtteknél a nemi úton terjedõ betegségek kapcsán. A fityma a hüvelyben oda-vissza mozgásai során valószínûleg rongálódik és mikrosérüléseket szenved, melyeken keresztül izzadmány juthat át, amelybe fertõzõ ágensek és vírusok kerülhetnek (és itt természetesen az AIDS-re gondolnak ).
Ez a magyarázat a nem körülmetélt férfiak esetében nagyobb potenciális megbetegedési gyakoriságot feltételez, de nem bizonyított, ugyanakkor neves szakemberek mégis valószínûnek tartják.
Harmadik elõny: a gyermekeknél kiküszöböl mindenfajta makk körül vagy fityma alatt kialakuló fertõzést.

A KÖRÜLMETÉLÉS HÁTRÁNYAI
Ez a „csúszó bõr” a természet ajándéka. A normális emberi anatómia részét képezi. Nem lenne-e logikusabb úgy hagyni, ahogy van ? Annál is inkább, mert a körülmetélés, mint sebészi beavatkozás, bizonyos kockázattal jár mind a hímvesszõre, mind az életre nézve.
E kérdésre választ keresve, amerikai orvosok alakítottak egy vizsgálóbizottságot, ugyanis az Egyesült Államokban számos valláshoz tartozó fiúgyermeken végeznek vallási okból circumcisiót. Egy „Task Force”-t hívtak össze a körülmetélés témájáról, melynek következtetései meglehetõsen árnyaltak. A Task Force ( egységes vezetés alatt álló, az adott feladatra összehívott bizottság ) megállapította, hogy 1975-ben semmiféle abszolút indikáció nem indokolta az újszülöttek rendszeres körülmetélését. Egy megfelelõ oktatási program a megfelelõ higéniai feltételek betartása révén fölülmúlja a rutinszerû körülmetélés nyújtotta elõnyöket, és kiküszöböli a sebészi beavatkozás rizikóját. Következtetésképpen az újszülött fiú körülmetélése nem feltétlenül szükséges az egészsége érdekében.
1988-ban amerikai urológusok egy bizottsága újabb adatokkal szolgált. A hímvesszõ rákja valóban megelõzhetõ körülmetéléssel, de a hímvesszõ rendszeres tisztán tartása ugyanolyan hatású. A feleség méhnyakrákja és a circumcisio közötti összefüggés is bizonytalan és vitatott.

Végül két ellentmondó megfigyelésrõl számoltak be:
- A circumcisio védi a fiatal fiúkat a húgyúti fertõzésektõl, amelyknek komoly egészségügyi következményei lehetnek.
– Ellenben növeli a húgycsõkimenet szûkületének gyakoriságát, mivel a nyílást nem védi semmi. Márpedig az újszülötteknél a szövetek még vizenyõsen duzadtak, a körülmetélés sebe elfertõzõdhet vagy szétázhat. Nem beszélve arról a – természetesen nagyon ritkán elõforduló – ügyetlenségrõl, amikor a circumcisiót végzõ személy véletlenül amputálja a hímvesszõ végét.

Utolsó szempontként említjük, hogy nem ajánlatos operálni a rossz egészségi állapotban lévõ újszülötteket, azokat, akiknek sárgaságuk van, és fõleg azokat, akiknek a hímvesszõje valamilyen veleszületett fejlõdési rendellenességet mutat ( ugyanis a késõbbi rekonstrukciós mûtétnél nagy szükség lesz a meglévõ szövetekre).
Összefoglalásképpen: egy házaspárnak, ha nem határozták el elõre, vajon a circumcisio mellett vagy ellen kell-e döntenie ?
Sajnos erre a kérdésre nem adható magától értetõdõ válasz. A körülmetélést fontolgató szülõk részére ma már rendelkezésre áll a gyerek nemének megállapítása, a terhesség negyedik hónapjától ultrahang segítségével. Tehát a döntésig még bõven van idejük. Milyen érvekre alapozzák választásukat ? A kérdés azért is felvetõdik, mert késõbb a gyerek számon kérheti, hogy rosszul döntöttek.

MEGJEGYZENDÕ

-Ha körülmetélték: nem lesz fitymaszûkülete, és nem kell gondosan tisztán tartania a hímvesszõjét, hogyezt a kellemetlen szövõdményt elhárítsa.
– Kisebb valószínûséggel alakulhat ki súlyos húgyúti fertõzés
– Védett lesz a hímvesszõrák ellen, és talán a feleségét is megvédi a méhnyakrák kialakulásától
Ellenben:
- Kiteszik a sebészi beavatkozással járó veszélyeztetõ tényezõnek
– A húgycsõ kimeneti nyílásának szûkülete alakulhat ki, megsérülhet a hímvesszõ vagy tökéletlenül hegesedhet a beavatkozás után
– Végül szomorkodásra is okot adhat, hogy nem pont úgy néz ki mint a többi gyerek.

Az Egyesült Államokban végeztek egy felmérést, azzal a céllal, hogy megtudják, vajon a körülmetélt fiatalemberek sajnálják-e a beavatkozást, vagy elégedettek ezzel az állapottal. A válaszok eléggé sablonosak voltak. Ha a családban a circumcisio bevett szokás, különösképpen, ha az apa és a nagybécsik is körülmetéltek, a fiatal fiúk elégedettek voltak. Ha viszont elsõként került rájuk a sor, általában sajnálták, hogy megtörtént.

Véleményünk: Döntéskor ez utóbbi a fõ figyelembe veendõ szempont. Ha például az apa vagy az unokatestvérek nincsenek körülmetélve, jobb elkerülni a beavatkozást. Figyelembe kell venni a többség véleményét is. Így a latin országokban bizonyos elõítélettel viseltetnek a körülmetéléssel szemben, mivel az a zsidókra és mohamedánokra jellemzõ.
Nagyon figyelmesen kell tanulmányozni ezeket a tényezõket, mielõtt a szülõ úgy dönt, hogy gyerekét végérvényesen megfosztja fitymájától.

Konklúzióként elmondhatjuk, hogy a döntést befolyásoló fõ tényezõket a családi szokások diktálják. Ha végül úgy döntenek, hogy nem lesz körülmetélve a gyerek, akkor feltétlenül szükséges megtanítani õt az elemi személyi higénia szabályaira ( különös tekintettel a hímvesszõ tisztán tartására).

Kérdések a körülmetélésrõl

Hogyan végzik a körülmetélést ?
Két lehetõség adódik:
- Egyszerûen elõrehúzható a fityma oly módon, hogy a makkot elfedje. Ezt az elõre húzott darabot, mintegy guillotine-nal lecsapják, a makk felé nézõ részt egy lágyrészvédõ fémlappal fedik az esetleges sérülések megelõzésére. A mûtétet nézõ szülõk sokszor elszörnyednek és lelki szemeik elõtt már a makkot is amputáltnak látják. Valójában amikor a fitymáról leveszik a lágyrészvédõt és a megmaradt bõrt hátrahúzzák, épen bukik ki a makk, ekkor megkönnyebbülten felsóhajtanak, bár olykor többé-kevésbé felkavarja õket a fityma körkörös metszési hege.
- Lehetséges egy kis harangot is betenni a makk és a fityma közé, s ez utóbbit körbevágni a kis harang széle mentén ; de ez a módszer csak újszülötteken alkalmazható.
Sherman Silber, neves amerikai sebész megjegyzi, hogy az urológusok számára általában érdektelenné vált ez a mûtét ( ugyanakkor az Egyesült Államokban a leggyakrabban végzett beavatkozás ), és a gyakorlatban csak gyereksebészek és nõgyógyászok végzik.

Milyen szövõdményekkel járhat a körülmetélés ?
Szóba jöhet:
- Vérzés.
- És ellenkezõleg, a makk elhalása (nekrózisa), mert vérellátása nem tökéletes és túl szoros kötés, vagy nem ellenõrzik megfelelõen a kötést.
- Ritkán az is elõfordulhat, hogy a makk végét mõtétkor levágják. Az is lehetséges, hogy megsérül és letapadások alakulnak ki a hímvesszõ burka és a makk között, amelzek miatt torzító, csúnya hegek, görbületek – és vizeletürítési zavarok – alakulnak ki.
- Sebfrertõzés következhet be.
Elegendõ azonban megnézni azokat a férfiakat, akiket körülmetéltek, hogy megértsük, milyen alacsony ezeknek a szövõdményeknek a száma. Manapság még ritkábban fordulnak elõ, mert általában betartanak minden megelõzõ óvintézkedést, és a felügyelet minõsége is megfelelõ.

Hatással van-e a körülmetélés a nemi örömre ?
Határozottan állíthatjuk, hogy semmiféle hatása nincs, és ez könnyen megérthetõ,hiszen szexuálias kapcsolat létesítésekor, ha a fityma és a hímvesszõ egészséges, a makk mindig csupasz, hátrahúzott fitymájú helyzetben van. Következésképpen minden egyéb híresztelést és régimódi szemléletet félretehetünk. A circumcisiónak nincs se negatív, se pozitív hatása, se a nõ, se a férfi számára, ami a szexuális „ballisztikát” illeti, hacsak fitymaszûkület vagy rövid frenulum /preputii/ nem áll fenn. De ne lepõdjünk meg , ha egyes orvosok továbbra is ennek az ellenkezõjét gondolják.

Azt hiszem, a végtelenségig lehet sorolni a körülmetélés ellen és mellett szóló érveket, s végülis nem feltétlenül a racionális érvek döntenek, hanem ezer más dolog, szülõi meggyõzõdés, vallási vagy kulturális hagyomány, stb.

Azért egy pár dolog biztos, és nehezen vitatható:

1. A körülmetélés szokása mindenütt kialakult, már a történelem elõtti idõkben, ahol meleg (olykor nagyon meleg) volt az éghajlat, és a férfiaknak relative hosszú a fitymája. Nem alakult ki a szokás ott (bár lehet, hogy késõbb átvették), ahol a férfiaknak rövid a fitymája, vagyis felnõtt korban nem merev állapotban sem takarja teljesen a makkot. (Ezekben a társadalmakban - pl Japán, Dél-kelet Ázsia, talán Kina is!), az a szokás, hogy a fitymát a serdülõkor után teljesen hátrahúzva kell tartani. Tehát az eredmény majdnem ugyanaz mint egy laza körülmetélésnél.

2. Egyáltalán nem alakult ki a körülmetélés, mint hagyományos szokás a hûvösebb klimáju területeken. (Persze ez nem jelenti azt, hogy mondjuk a 19-20-ik században pl Kanadában nem jött a dolog divatba.)

3. Mint nagyon sok minden, a fitymaszükületra való hajlam is öröklõdik. Tehát, ha egy apának gyerekkorában voltak ilyen problémái, akkor nagy eséllyel a fiának, fiainak is lesznek, s ha neki elhanyagolták a dolgot, és a felnõttkorban szorult körülmetélésre, jól teszi, ha ezt a saját fiain minél elõbb elvégezteti.

Szülõi jogok – szülõi kötelezettségek

Ivan Goodhart

Manapság nagyon erõs vélemény (javaslat), amely elsõsorban az amerikai NOCIRC táborból ered, hogy a szülõknek nincs joga a fiaikat körülmetéltetni. Még olyan fiúkról is hallunk, akik a mûtét elvégeztetése miatt azzal fenyegetik a szüleiket, hogy testi sértés miatt beperlik õket, bár még nem hallottam olyan esetrõl, amikor a perlés sikeres volt. Ezért azt gondolom, hogy az a helyzet, amiben az újszülött gyermek szülei a körülmetéléssel kapcsolatban találják magukat, elvisel némi elemzést.

Az elsõ, amit a körülmetéléssel kapcsolatos döntésrõl le kell szögezni az, hogy egy életre szóló döntés, akár mellette, akár ellene. Gyakran halljuk, hogy a gyerek érintetlenül hagyása a választást ténylegesen a fiú kezébe teszi le. Amikor felnõ, maga döntheti el, hogy akar-e vagy sem körülmetélt lenni. Azt hiszem, hogy ez az úgynevezett választás joga, amit a számára megõriznek, illuzórikus.

Képzeljük el a 18 éves, frissen felnõtté váltat. Feltárják-e elõtte a körülmetélés mellett vagy ellen szóló érveket? Van-e olyan irodalom, amely világosan megmagyarázza neki az elõnyöket és a hátrányokat, azt, hogy a mûtét mivel jár, és hogyan lehet azt beszerezni? Természetesen nem. És ha a 18 éves, bölcsességbõl vagy bolondságból, úgy dönt, hogy körül akarja metéltetni magát, mit tegyen? Kevés segítséget fog kapni a körzeti orvosától, hacsak nincsenek határozott orvosi indikációk, s nem lesz esélye arra, hogy szakorvoshoz küldjék vagy, hogy a mûtétet a társadalombiztosítás finanszírozza. Ha elég kemény, határozott és össze tud gyûjteni egy jó nagy kalap pénzt, elmehet egy magánklinikára. De hány 18 évesnek van meg a tudása és tapasztalata, a pénzrõl nem is beszélve, ahhoz, hogy ezt az utat válassza. Szembe kell néznünk azzal, hogy bár a felnõttkori körülmetélés egy elméleti opció marad, a legtöbb számára sohasem egy reális választási lehetõség. Gyakorlatilag, ha az apa a fiát a születésekor körülmetéletlenül hagyja, a fiú nagy eséllyel fog egy még érintetlen fitymával meghalni. Körülmetélni vagy nem körülmetélni, bárhogyan is, ez egy életre szóló döntés- De tételezzük fel, hogy az apát meggyõzték a körülmetélés elõnyeirõl szóló érvek. Tételezzük fel, komolyan veszi a bizonyítékokat, hogy a húgyúti fertõzés, az abból eredõ vese-károsodással, sokkal gyakrabban fordul elõ a körülmetéletlen, mint a körülmetélt fiúknál, azokat a bizonyítékokat, amelyeknek következtében az Amerikai Pediátriai Társaság visszatért ahhoz, hogy javasolja a körülmetélést. Tételezzük fel, az apát meggyõzték a megelõzésrõl szóló érvek: hogy a körülmetélés meg fogja elõzni a fitymaszûkületet, a parafimózist és a fitymagyulladást és más fityma-betegségeket, amelyek a fiúk és férfiak 10%-nál sebészi beavatkozást tehetnek szükségessé, és hogy a körülmetélés további védelmet (bár semmi esetre sem teljes védelmet) ad a nemi betegségek és az AIDS ellen. Tételezzük fel, az apa azt gondolja, hogy a körülmetélés elõsegíti a nemi higiéniát, mivel tudja, a hátrahúzható fityma még nem garantálja azt, hogy azt rendszeresen hátra is húzzák és megtisztítják. Ha az apát mindezek az érvek meggyõzték, mit tegyen? Várjon addig, amíg a fia eléri a felnõtt kort, és 18 évre fossza meg a körülmetélés elõnyeitõl? Nyilvánvalóan, ha az apa azt gondolja, hogy a gyerek legjobb érdekében cselekszik, kötelessége a körülmetélést elvégeztetni.

A mi társadalmunkban, az emberek sokszor vannak hatalmi pozícióban, ami jogot ad nekik arra, hogy befolyásolják vagy irányítsák mások cselekedeteit. A munkahelyen az alkalmazó határozza meg, hogy az alkalmazottak mit csináljanak a munkaidõben. A rendõrnek hatalma van letartóztatni, a bíráknak hatalma van börtönbe zárni, a börtöntisztnek hatalma van fogságban tartani. Minden életpályán, az emberek naponta hoznak olyan döntéseket, amely jobbá vagy rosszabbá teszik sok másnak az életét. Ez különösen igaz a szülõkre. A szülõ felelõssége hatalmas. Egy hosszú idõszakra, a gyerek teljesen a szülõ hatalma és befolyása alatt áll. Naponta, óránként kell a gyerek helyett döntéseket hozni, s nincs biztosíték arra, hogy ezek a döntések jók lesznek. A gyerekeket a szülõk vallási, kulturális, társadalmi szokásai szerint nevelik fel. Ha a gyerek keresztény, zsidó vagy muzulmán hitben születik, válhat közömbössé vagy ateistává, de nagyon kevés fogja átlépni a határt az egyik vallás és a másik között. A gyerek számára választott nevelés jelentõsen érinti a gondolkodásmódját és lehetõségeit a késõbbi életében. Az étrend amit választanak, a környezet, amiben él, az hogy a szülei dohányoznak-e vagy sem, mind jelentõs befolyással lehet a jövõjére és jólétére. Még rutinszerû orvosi döntéseket is kell hozni – pl. hogy beoltsák-e vagy sem, hogy kockáztassák-e az oltás által esetleg okozott károsodást a súlyos betegség ellen kínált védelemért cserébe. Ugyanakkor, ezt a felelõsséget könnyen veszik. Az emberek összemérik az elõnyöket és hátrányokat, mérlegelt döntést hoznak és cselekszenek aszerint, amit a legjobbnak remélnek. Soha nem lehetnek bizonyosak abban, hogy a döntés helyes lesz; ha ilyen bizonyosság létezne, nem lenne szükség döntést hozni. A nem-cselekvés sem érvényes opció, hiszen önmagában az is egy döntés, hogy nem csinálunk semmit, és sok esetben még rosszabb eredményt hoz, mintha a változásra irányuló pozitív döntést hoztak volna. Az élet bizonytalan és tele van kockázatokkal. A legtöbb alkalommal elfogadjuk a kockázatot – autót vezetünk, pedig tudjuk, hogy aránylag nagy esélye van a balesetnek. Ezt a kockázatot vállaljuk a sebesebb és kényelmesebb utazásért cserébe. Az orvoslásban minden gyógyszernek van mellékhatása néhány emberre. Szigorú próbák után a gyógyszert elfogadják klinikai használatra, tudván, hogy annak hatása néhány betegre veszélyes lesz. És amikor mi vagyunk az érintett egyén, akkor fellázadunk a rendszer ellen, úgy érezzük, hogy bennünket kihasználtak és kárpótlást követelünk. Az ilyen személyes harag indokolt, de az ellen sors ellen, amit mi [should fulminate], s nem azok ellen, akik jóhiszemûen, a lehetõ legjobb bizonyítékok alapján hoztak döntéseket. Mint emberek ott is bizonyosságot keresünk, ahol az nincs. Nem kétséges, hogy a szülõk mélységesen befolyásolják a gyerekeiket, jó vagy rossz irányba. A szülõknek meg kell tenni ezeket a lépéseket vagy meghozni e döntéseket. A gyereket nem lehet iskolázatlanul hagyni, ameddig felnõtt nem lesz, hogy maga dönthessen arról az iskoláztatásról, amit kapni szeretne. A gyereket nem lehet vallási vagy kulturális vákuumban felnevelni. Ha a beoltást elhalasztják, a védõpajzs elvész. Az emberiség azon függ, hogy minden egyes generációt arra nevelnek fel, hogy a szülei utóda legyen és átvegye azoknak a felelõsségét. A következõ nemzedék felnevelésének felelõssége, idõtlen idõk óta, a jelenkor nemzedékének adatott.

Mi egyénekként nem biztos, hogy szerettük, amit a szüleink tettek, de ki kételkedhet abban, hogy a legtöbb szülõ a lehetõ legfelelõsebb módon cselekszik a gyermekei ügyeiben, gondoskodik róluk, neveli õket a legjobb tudása szerint, elfogadva e szerep részeként azt, hogy döntéseket hoz a gyermekei helyett, s pozitívan cselekszik a gyerekei érdekében, amikor ilyen cselekvés szükséges. Ebben az összefüggésben, a körülmetélés csak egy a sok döntés közül, amit az apának a fia helyett kell meghoznia. A társadalom adta neki azt a jogot, hogy cselekedjen. Az õ kötelessége a cselekvés, amikor úgy ítéli meg, hogy az a fiának a legjobb érdekében van. Ha meg van gyõzõdve a körülmetélés elõnyeirõl, akkor a kötelessége a fiát ezekben az elõnyökben részesíteni. Ha másképp cselekszik, akkor lemond errõl a szereprõl, negligálja a felelõsségét, s nem úgy cselekszik, mint egy igazi apa.

(Megjegyzés: e szöveg eredetije brit olvasók számára készült, s a fordítás során elvégeztünk egy-két olyan változtatást a magyar olvasók számára biztosítja a szöveg érthetõségét.)

© 1997 Ivan Goodhart és a The Gilgal Society.

Szülõi jogok – szülõi kötelezettségek

Ivan Goodhart

Manapság nagyon erõs vélemény (javaslat), amely elsõsorban az amerikai NOCIRC táborból ered, hogy a szülõknek nincs joga a fiaikat körülmetéltetni. Még olyan fiúkról is hallunk, akik a mûtét elvégeztetése miatt azzal fenyegetik a szüleiket, hogy testi sértés miatt beperlik õket, bár még nem hallottam olyan esetrõl, amikor a perlés sikeres volt. Ezért azt gondolom, hogy az a helyzet, amiben az újszülött gyermek szülei a körülmetéléssel kapcsolatban találják magukat, elvisel némi elemzést.

Az elsõ, amit a körülmetéléssel kapcsolatos döntésrõl le kell szögezni az, hogy egy életre szóló döntés, akár mellette, akár ellene. Gyakran halljuk, hogy a gyerek érintetlenül hagyása a választást ténylegesen a fiú kezébe teszi le. Amikor felnõ, maga döntheti el, hogy akar-e vagy sem körülmetélt lenni. Azt hiszem, hogy ez az úgynevezett választás joga, amit a számára megõriznek, illuzórikus.

Képzeljük el a 18 éves, frissen felnõtté váltat. Feltárják-e elõtte a körülmetélés mellett vagy ellen szóló érveket? Van-e olyan irodalom, amely világosan megmagyarázza neki az elõnyöket és a hátrányokat, azt, hogy a mûtét mivel jár, és hogyan lehet azt beszerezni? Természetesen nem. És ha a 18 éves, bölcsességbõl vagy bolondságból, úgy dönt, hogy körül akarja metéltetni magát, mit tegyen? Kevés segítséget fog kapni a körzeti orvosától, hacsak nincsenek határozott orvosi indikációk, s nem lesz esélye arra, hogy szakorvoshoz küldjék vagy, hogy a mûtétet a társadalombiztosítás finanszírozza. Ha elég kemény, határozott és össze tud gyûjteni egy jó nagy kalap pénzt, elmehet egy magánklinikára. De hány 18 évesnek van meg a tudása és tapasztalata, a pénzrõl nem is beszélve, ahhoz, hogy ezt az utat válassza. Szembe kell néznünk azzal, hogy bár a felnõttkori körülmetélés egy elméleti opció marad, a legtöbb számára sohasem egy reális választási lehetõség. Gyakorlatilag, ha az apa a fiát a születésekor körülmetéletlenül hagyja, a fiú nagy eséllyel fog egy még érintetlen fitymával meghalni. Körülmetélni vagy nem körülmetélni, bárhogyan is, ez egy életre szóló döntés- De tételezzük fel, hogy az apát meggyõzték a körülmetélés elõnyeirõl szóló érvek. Tételezzük fel, komolyan veszi a bizonyítékokat, hogy a húgyúti fertõzés, az abból eredõ vese-károsodással, sokkal gyakrabban fordul elõ a körülmetéletlen, mint a körülmetélt fiúknál, azokat a bizonyítékokat, amelyeknek következtében az Amerikai Pediátriai Társaság visszatért ahhoz, hogy javasolja a körülmetélést. Tételezzük fel, az apát meggyõzték a megelõzésrõl szóló érvek: hogy a körülmetélés meg fogja elõzni a fitymaszûkületet, a parafimózist és a fitymagyulladást és más fityma-betegségeket, amelyek a fiúk és férfiak 10%-nál sebészi beavatkozást tehetnek szükségessé, és hogy a körülmetélés további védelmet (bár semmi esetre sem teljes védelmet) ad a nemi betegségek és az AIDS ellen. Tételezzük fel, az apa azt gondolja, hogy a körülmetélés elõsegíti a nemi higiéniát, mivel tudja, a hátrahúzható fityma még nem garantálja azt, hogy azt rendszeresen hátra is húzzák és megtisztítják. Ha az apát mindezek az érvek meggyõzték, mit tegyen? Várjon addig, amíg a fia eléri a felnõtt kort, és 18 évre fossza meg a körülmetélés elõnyeitõl? Nyilvánvalóan, ha az apa azt gondolja, hogy a gyerek legjobb érdekében cselekszik, kötelessége a körülmetélést elvégeztetni.

A mi társadalmunkban, az emberek sokszor vannak hatalmi pozícióban, ami jogot ad nekik arra, hogy befolyásolják vagy irányítsák mások cselekedeteit. A munkahelyen az alkalmazó határozza meg, hogy az alkalmazottak mit csináljanak a munkaidõben. A rendõrnek hatalma van letartóztatni, a bíráknak hatalma van börtönbe zárni, a börtöntisztnek hatalma van fogságban tartani. Minden életpályán, az emberek naponta hoznak olyan döntéseket, amely jobbá vagy rosszabbá teszik sok másnak az életét. Ez különösen igaz a szülõkre. A szülõ felelõssége hatalmas. Egy hosszú idõszakra, a gyerek teljesen a szülõ hatalma és befolyása alatt áll. Naponta, óránként kell a gyerek helyett döntéseket hozni, s nincs biztosíték arra, hogy ezek a döntések jók lesznek. A gyerekeket a szülõk vallási, kulturális, társadalmi szokásai szerint nevelik fel. Ha a gyerek keresztény, zsidó vagy muzulmán hitben születik, válhat közömbössé vagy ateistává, de nagyon kevés fogja átlépni a határt az egyik vallás és a másik között. A gyerek számára választott nevelés jelentõsen érinti a gondolkodásmódját és lehetõségeit a késõbbi életében. Az étrend amit választanak, a környezet, amiben él, az hogy a szülei dohányoznak-e vagy sem, mind jelentõs befolyással lehet a jövõjére és jólétére. Még rutinszerû orvosi döntéseket is kell hozni – pl. hogy beoltsák-e vagy sem, hogy kockáztassák-e az oltás által esetleg okozott károsodást a súlyos betegség ellen kínált védelemért cserébe. Ugyanakkor, ezt a felelõsséget könnyen veszik. Az emberek összemérik az elõnyöket és hátrányokat, mérlegelt döntést hoznak és cselekszenek aszerint, amit a legjobbnak remélnek. Soha nem lehetnek bizonyosak abban, hogy a döntés helyes lesz; ha ilyen bizonyosság létezne, nem lenne szükség döntést hozni. A nem-cselekvés sem érvényes opció, hiszen önmagában az is egy döntés, hogy nem csinálunk semmit, és sok esetben még rosszabb eredményt hoz, mintha a változásra irányuló pozitív döntést hoztak volna. Az élet bizonytalan és tele van kockázatokkal. A legtöbb alkalommal elfogadjuk a kockázatot – autót vezetünk, pedig tudjuk, hogy aránylag nagy esélye van a balesetnek. Ezt a kockázatot vállaljuk a sebesebb és kényelmesebb utazásért cserébe. Az orvoslásban minden gyógyszernek van mellékhatása néhány emberre. Szigorú próbák után a gyógyszert elfogadják klinikai használatra, tudván, hogy annak hatása néhány betegre veszélyes lesz. És amikor mi vagyunk az érintett egyén, akkor fellázadunk a rendszer ellen, úgy érezzük, hogy bennünket kihasználtak és kárpótlást követelünk. Az ilyen személyes harag indokolt, de az ellen sors ellen, amit mi [should fulminate], s nem azok ellen, akik jóhiszemûen, a lehetõ legjobb bizonyítékok alapján hoztak döntéseket. Mint emberek ott is bizonyosságot keresünk, ahol az nincs. Nem kétséges, hogy a szülõk mélységesen befolyásolják a gyerekeiket, jó vagy rossz irányba. A szülõknek meg kell tenni ezeket a lépéseket vagy meghozni e döntéseket. A gyereket nem lehet iskolázatlanul hagyni, ameddig felnõtt nem lesz, hogy maga dönthessen arról az iskoláztatásról, amit kapni szeretne. A gyereket nem lehet vallási vagy kulturális vákuumban felnevelni. Ha a beoltást elhalasztják, a védõpajzs elvész. Az emberiség azon függ, hogy minden egyes generációt arra nevelnek fel, hogy a szülei utóda legyen és átvegye azoknak a felelõsségét. A következõ nemzedék felnevelésének felelõssége, idõtlen idõk óta, a jelenkor nemzedékének adatott.

Mi egyénekként nem biztos, hogy szerettük, amit a szüleink tettek, de ki kételkedhet abban, hogy a legtöbb szülõ a lehetõ legfelelõsebb módon cselekszik a gyermekei ügyeiben, gondoskodik róluk, neveli õket a legjobb tudása szerint, elfogadva e szerep részeként azt, hogy döntéseket hoz a gyermekei helyett, s pozitívan cselekszik a gyerekei érdekében, amikor ilyen cselekvés szükséges. Ebben az összefüggésben, a körülmetélés csak egy a sok döntés közül, amit az apának a fia helyett kell meghoznia. A társadalom adta neki azt a jogot, hogy cselekedjen. Az õ kötelessége a cselekvés, amikor úgy ítéli meg, hogy az a fiának a legjobb érdekében van. Ha meg van gyõzõdve a körülmetélés elõnyeirõl, akkor a kötelessége a fiát ezekben az elõnyökben részesíteni. Ha másképp cselekszik, akkor lemond errõl a szereprõl, negligálja a felelõsségét, s nem úgy cselekszik, mint egy igazi apa.

(Megjegyzés: e szöveg eredetije brit olvasók számára készült, s a fordítás során elvégeztünk egy-két olyan változtatást a magyar olvasók számára biztosítja a szöveg érthetõségét.)

© 1997 Ivan Goodhart és a The Gilgal Society.

Kedves nov 11-i hozzászóló apuka,

Akkor ezt irtad: "Nekem olyan problémám van, hogy szeretném mindkét fiamat körülmetéltetni, mivel engem is körülmetéltek felnõttkorban és meg vagyok gyõzõdve az elõnyeirõl. A kisebbik 5 éves és fitymaszükületet állapítottak meg nála. A nagyobbik már 9 éves, de nem tudom, hogyan beszélhetném ezt meg vele. Szeretném, ha õ is átesne rajta. A születésük után a kórházban nem akartam ezt a témát felhozni, mert anyósomék ellenzik. A feleségem meg csak örült a picinek és nem akarta rögtön egy ilyen beavatkozásnak kitenni. Tudnátok tanácsot adni, hogy mit tegyek? Lesz-e valamilyen lelki sérülése a gyerekeknek? Nem fogják õket is megbámulni? Egyáltalán érdemes-e mindkettõn elvégeztetni? "

Most mi a helyzet? Jutottatok elõbbre az ügyben?

A.

Kedves vitatkozók!
Elolvasva a hozzászólásokat,meglepõdtem,mennyi híve van a körülmetélésnek.Véleményem szerint a vallási okokból végzendõ körülmetélés sem a legelfogadhatóbb dolog,hiszen ugyanúgy szélsõséges,mint pl.a Jehovák vért nem kaphat a gyermekem slogenje.Nem hiszem,hogy Isten azt kívánná,inkább haljon meg a gyermekünk,mintsem segítsünk rajta.A körülmetélés talán nem ilyen drasztikus,mégis egy régi kor szokása,a zsidók Istennel való stövetségének jelképe,ám legyen.Én szerencsére nem vagyok zsidó,se roma,de igazság szerint nem is szeretnék egyik csoportba sem tartozni.DE!Néha,orvosi ,egészségügyi okok (pl.fitymaszûkület miatt)muszáj ezt a beavatkozást elvégezni,ha más megoldás nincs,ám legyen.Van fiam,méghozzá letapedt fitymával született.Rögtön hívtuk azt az orvost,akinek ez a szakterülete,és 5 hónapos korában elválasztotta a bõrt a makktól,Nem igaz,hogy fájdalmatlan mûvelet!
Egy hétig naponta lekezelte,és borzasztó volt hallgatni a kicsi sírását.Attól fogva mindennap alaposan megmostuk,késõbb megtanítottuk a gyereket a tisztántartására.Azóta sem volt ezzel semmi gond.Egyszer meséltem errõl a fiamnak,aki nagyon megköszönte,hogy nem engedtük körbemetéltetni,szerinte barbár szokás.Ugyanakkor a történelemben sajnos sokszor megismétlõdnek dolgok,csak reménykedjünk,hogy nem jön egy újabb "rossz " kor,s nem küldik többé a körülmetélt férfiakat haláltáborokba.Én mindenesetre nem tenném ki a fiamat mások gúnyolódó megjegyzéseinek sem.Több tanulmányt olvastam errõl,de sehol nem írták le egyértelmûen,hogy akár a házaséletben elõnyei lennének,a tisztántartás pedig véleményem szerint EMBERFÜGGÕ,aki tiszta,rendes,annál ez nem téma,aki piszkos,elhanyagolt,az fityma nélkül is az.Valahol nagyon tisztelem a zsidók összetartását,sok igen nagy ELME van közöttük,ez TÉNY.Ennek ellenére némely szokásukat(pl.ezt is)érthetetlennek tartom.Az indiaiak nõi körülmetélését is elborzasztónak és felesleges barbár szokásnak tartom.Azokat a szülõket,akik az újszülöttjüket körbemetéltetik,nem értem meg,mi lesz,ha egyszer a gyerek megkérdezi,miért vagyok én más,s bizomy a gyerekek állandó gúnyolódásának is ki vannak téve,ha nem hasonló közegbe kerül.
Még valamit.Amerikábólmostanában válogatás nélkül majmolunk mindent.Gondoljunk a 80-as évekre,amikor minden gyereket hasra fektettek,s sok "szép,hosszúfejû,lóarcú gyereket gyártottak".Aztán rájöttek,hogy mégsem ez a tökéletes.Szóval,ne mindig a mások feje után menjünk.Az pedig,hogy egyformák legyenek a gyerekek! Téboly! Orvosi okokból szenved az egyik gyerek,szenvedjen a másik is.A lányokat ne alakítsuk a fiúkhoz,hogy egyformák legyenek?!Ezt végképp érthetetlennek sõt szadizmusnak tartom.Szóval,mindenképpen nagyon meggondolandó egy ilyen döntés,és más helyében,még ha a gyermekünk is,vissza nem fordítható döntést hozni,lelketlenség és felelõtlenség.

Absolult értelmetlen és barbár eljárásnak tartom!
Arrol nem beszélve hogy az alapvetõ emberi jogok durva megsértése!
Persze aki körül van metélve azt mondja, boldog igy de nem tudja mit veszit.
Semmi köze a higéniához,vagy az egészségmegörzéshez.
Barbár értelmetlen beavatkozás
És nem hiszem hogy ebben az ügyben a nõknek kéne dönteni,ahogy azt itt pár levélben olvastam.
Pont annyi értelme van mint a nõi körülmetélésnek,és ha jól tudom ezért a nõk nem rajonganak.
A fitymának anatomiai és élettani szerepe van!
Bünt követ el az aki igy megnyomoritja a gyerekét!

Kifelejtettem az elõbb.
Még a fitymaszükületnek is van normális megoldása,akkor sem kell körülmetélni.Egy egyszerü bemetszéssel megoldható a dolog.

Meg kéne végre érteni,hogy a gyerek tste az övé és a szüleinek nincs joga õt megnyomoritani.
A körülmetélésnek nincs semmilyen bizonyitott elõnye.
És az hogy egyesek ezt esztétikusnak találják?
Huzza hátra a fitymáját és máris olyan "esztétikus"lesz amilyenek szereti.
Ez egy értelmetlen és barbár dolog ,ami nem veszi figyelembe a gyereknek azt az alapvetõ jogát hogy maga döntsön errõl a nagyon is komoly dologról
A nõknek ugyérzem semmi szavazti joga ebben a kérdésben, a mi testünkrõl van szó nem az övékrõl!

Sziasztok...
Én sem látom semmi értelmét annak hogy valaki körülmetéltesse a gyerekét azért,mert neki így a "Szimpatikus" vagy azért mert az egyik gyerkõcének figymaszûkülete van és akkor õt körul kellett metélni azért szerintem nem kell a másik srácot is aélávetni ennek a beavatkozásnak azért hogy így egyformák legyenek nem azt még alá is lehet írni hogy ha nincs más megoldás megoldás
Vagy azért mert a férje jobban teljesít az ágyban attól mért kéne agyereket is metélni szerintem nem a gyerekkel fog az ágyba bújni akkor meg nem mindegy neki,hogy hogyan éli majd az életét.
Én is csak egyet tudok érteni azzal amit az elõbb névtelen írt hogy minek ha nincs értelme
de viszont azzal nem értek egyet akkor nem körülmetélni mikor kell.....

Úgy veszem észre, hogy azok szólnak általában a körülmetélés mellett akik már átestek rajta. Ami érthetõ hiszen az emberek általában nem szeretik sajnáltatni magukat, fõleg egy olyan dologgal kapcsolatban amin már semmiféle képpen nem tudnak változtatni. Akik nem estek át körülmetélésen azoknak a kezében még mindíg ott van a döntés lehetõsége, akik viszont átestek rajta azok már csak azt tudják mondani, hogy végeztesse el az is a mûtétet aki még nincs körülmetélve. Ez persze teljesen természetes mert én is ezt mondanám a helyükben. De mivel én metéletlen vagyok így azt mondom, hogy én örülök annak, hogy akaratomon kívül semmilyen perverz gondolkodású ember nem csonkította meg a testemet, és fõleg nem a nemi szervem végét. Mert akár mennyi állítólagos elõnyt leírhat nekem bárki, én attól függetlenül egy kiadós maszturbálás után tudom igazán sajnálni a körülmetélteket. A szülõknek pedig azt üzenem, hogy ennyi erõvel vágassák le a gyerek füleit is, hogy kerekebb legyen a feje (mert hát úgy is elfelejti, hogy mennyire fájt), az pedig kit érdekel, hogy felnõtt korában lehet, hogy õ máshogy döntött volna. A metélt apukák inkább örüljenek, hogy a fiacskájuk teste ép. Ahelyett a felfogás helyett, hogy azon nem tudok változtatni ha a tehenem megdöglik de ha a szomszédé is megdögölne akkor talán egy kicsit jobban érezném magam.
A körülmetélteknek üzenem, hogy amiért ti így jártatok azért még nem muszáj azt mondani a hozzászólásomra, hogy hülyeség.

Kedves Bobby,

Mint körülmetélt, megnyugtatlak, nem mondom azt a hozzászólásodra, hogy hülyeség, csak azért mert nem értek vele egyet.

Nyilvánvalóan vannak olyan esetek, amikor a körülmetélés nem választás kérdése: amikor fitymaszükület vagy más egészségügyi probléma miatt muszáj elvégezni a mûtétet, vagy ha az vallási elõírás. Más esetekben egyéni döntés kérdése - saját döntés vagy szülõi döntés. Mint a fentebb közzétett (angolból forditott anyag) írja, szüleink sok minden mást is eldöntenek helyettünk, jól-rosszul, s az így van rendjén. Ha a szülõk õszintén meg vannak gyõzõdve arról, hogy a megelõzõ célzatú vagy akár csak kulturális okokból elvégzett körülmetélés a gyerek érdeke, akkor szerintem akkor cselekszenek helyesen, felelõsen, ha elvégeztetik a körülmetélést. Nem hiszem, hogy perverz gondolkodásuak lennének, ha igy döntöttek.

A körülmetélés nagyon sok országban éles és szenvedélyes viták tárgya, s várható volt, hogy ez hozzánk is elõbb-utóbb elér. Én - mint a legtöbb körülmetélt férfi - nagyon jónak és elõnyösnek találom a körülmetélést, pedig mivel felnõttként, saját elhatározásból mentem a kés alá, van összehasonítási alapom. Mindenkinek csak ajánlani tudom; legcélszerûbb gyermekkorban elvégezni, de soha sem késõ!

A.

most hogy hozzászóljak megint szerintem abban igazad van kedves névtelen ha valakinek muszáj elvégezni a mûtétet mert fitymaszûkülete van akkor igen de szerintem értelmetlen csak azért mert így szebb mi szépség van így benne??? egész nap a fütyi a nadrágban van nem gondolnám hogy csak a nemi szervét bámulná egész nap valaki sõt szerintem semmi elõnye nincs annak hogy valaki metélve van e mert hogyan lehet így maszturbálni??
az meg szerintem olyan tévhit hogy az ágyban jobban lehet "teljesíteni" hát a fitymában is vannak olyan idegvégzõdések ami az ingert fokozzák szóval nekem ne mondja senki hogyelõnyösebb abban,hogy jobban tisztán lehet tartnai szerintem ha valaki jó alaposan megmossa akkor semmi gáz nem lehet a fütykösével
szerintem sokan csak mondják hogy én igen nem bántam meg ajánlom mindenkinek hogy csináltassa meg meg hasonló szöveg közben meg lehet hogy úgy visszacsinálná csak nem meri vállalni már
Engem az érdekel a legjobban hogy hogyan lehet így önkielégítést végezni?? ha valaki írna errõl egy pár sort akkor szivesen elolvasnám
ja még egy sor szerintem azért az hülye hasonlat volt hogy vágassa le a fülét ha valakinek meg kell csinálni akkor meg kell de ha nem kell akkor látom értelmetlennek...

Kedves utánnam és elöttem szólók örükök hogy van még pár normális gondolkodásu köztetek.
Amit fentebb irtam barbárság és felesleges.
Orvos vagyok tudom mit beszélek.
Még a fitymaszükületet is meg lehet oldani ilyen barbárság nélkül.
A vallási okra csak azt tudom mondani ,hogy az isten nem azt várja tölünk hogy megnyomoritsuk magunkat és a fiainkat.
A füllevágós hasonlatod nagyon találó volt!
Semmivel nincs több értelme a gyerek fitymáját levágni mint a fülét.
Az ágyban jobbanteljesités nagyon barom ,hülye babona!!!!
Van metélt barátom,aki állitja hogy semmivel nem jobb,és ha tehetné visszacsinálná a dolgot.
És beszéltem olyan férfival is aki sirva mesélte el nekem hogy gyerekkorában körülmetélték és olyan szerul végezték a beavatkozást ,hogy minden egyes erekcio alkalmával megörül a fájdalomtól!
Nem tud nemi életet élni!
Nem kellene senkit ilyen hülye babonák alapján MEGNYOMORITANI!!!!!!!
Értsük meg végre hogy az nem csak egy felesleges bõrdarab!
Annak fontos feladata van!
Semmivel nem az a pénisz amit MEGNYOMORITOTTAK!
Ugyan ugy meg kell mosni!!!!!
A makk vékony börének mikroszkopos szerkezete más mint a fityma bõrének szerkezete,a fityma sokkal nagyobb mechanikai igénybevételt bir ki károsodás nélkül mint a makk sérülékeny bõre!Nem nagy sebekre kell gondolni,hanem mikroszkopos méretüekre,ami éppen elég egy fertõzés kialakulásához.
A mechanikai védelmen tul a fityma nyugalmi állapotban fedi a hugycsõnyilást igy véd a felszálló fertõzésektõl.
Megakadályozza a vizeletcsepegést.
Segiti az elõválladék kenõdését a szexuális élet során.
És amit sokan nem tudnak a fityma alatti váladék nem hogy nem okoz gyulladást ,de sejtvédõ hatású.A fityma bellemezének sejthei egy olyan anyagot termelnek ami bizonyitottan HIV virus ölöhatásu.
Ezt a teljesség igénye nélkül irtam.
Mindezeken tul EZ EGY OLYNA FONTOS DÖNTÉS AMIT CSAK A GYEREKNEK VAN JOGA MEGHIZNI,A SZÜLEINEK NINCS JOGUK MEGNYOMORITANI.
VANNAK ZSIDÓ BARÁTAIM IS AKIK MAGUK IS AZT VALLJÁK HOGY NEM ATTÓL LESZ IGAZHITÜ HOGY MEGNYOMORITJA A GYEREKÉT.
A maszturbácio a pszichoszexuális fejlõdés fontos része ,a körülmetéléssel ebben is megakadályozzák a gyereket.
Nagyon sokáig érvelhetnék még,de egy a lényega körülmetélsrõl csak az egyénnek magának van joga dönteni.
Én nagyon szeretem és tisztelem a szüleimet,de ha velem ilyet tettek volna nagyon rosz volna a viszonyunk,nagyon haragudnék érte.
És mégegyszer mondom még a fitymaszükületnek is van más megoldása! Igaz az is mütéti,de sokkal kiméletesebb,metr nem kell eltávolitani a fitymát csak,bemetszeni és olyan lesz mint ha soha nem lett volna semmi baja!

Névtelen (19h 57)
Ha te orvos vagy, megeszem a kalapom.

Akkor máris kezdheted!