Kiemelt témák

Sziasztok!
Lehet, hogy van már ilyen topik, de én nem találtam...
Azért írok, mert nagyon sok kisbabát látok az utcán babakocsiban, be nem kötött övvel. Mi is azt gondoltuk, hogy az öthetes kislányunkkal semmi nem történhet séta közben, és nem kötöttük be. De egyszer fel kellett szállnunk a trolira és ott túl magasra kell emelni a kocsit, hogy beférjen az ajtón, a kicsi pedig kiesett a kocsiból. Mi azóta mindig bekötjük az övet, de gondoltam, más is tanulhat ebből, ezért írtam le.

Jaaaj Moni!
Es nem lett komolyabb baja a picinek???

Sziasztok!

Én ilyen benemkötős anyuka vagyok...Nem kötöm be 1 éves gyermekem a babakocsiban.Na nem azért írom,mert büszke vagyok rá,csak mert ismerem a gyerekem.Persze amíg nem volt ilyen ügyes,én is bekötöttem.Először 3 ponton,majd elég volt csak alul.Ma már,úgy gondolom,nincs rá szükség,mert nagyon biztosan ül,kapaszkodik és nem iceregficereg a kocsiban.Ha megállunk vhol(bolt,ilyesmi),akkor előfordul,hogy feláll,de arra nagyon figyelek,mert ismerem,tudom,mikor mit fog csinálni.
Egyébként ügyensen megtanulta,ha szólok,hogy kapaszkodj,akkor azonnal megfogja a kapaszkodót.De sokszor csak egyensúlyból is olyan ügyesen tartja magát,hogy szinte meg sem mozdul,ha döntöm a kocsit vmerre.Ettől függetlenül nagyon óvatos vagyok és mindig rajta van a szemem.
Persze vannak olyan izgőmozgó babák,akiket szinte le kell kötözni,mert képesek menet közben kiszállni.Én is ismerek ilyet,nem is egyet.De az enyém nem tartozik ebbe a kategóriába.
Engem is megszóltak már,hogy mi lesz,ha kiesik a gyerek,de úgy vagyok vele,hogy én ismerem a legjobban,tudom,hogy mit szokott vagy nem szokott csinálni,így én döntöm el,hogy mit látok jónak.

A lényeg,hogy ez gyerekfüggő és talán akik nem kötik be a babát,azok szintén abból a megfontolásból teszik,mint amiből én is.De lehet,hogy nem.

Balesetmentes babakocsizást mindenkinek!

Anyapoc

Sziasztok!

Az én 17 hónaposom szimán kimászik a szorosra kötött 3pontosból, ha épp úgy tartja kedve Épp most fogunk valami 5pontost nézni.
Nekünk olyan balesetünk volt, hogy egyszer túl élesen vette be a kanyart a buszvezető és felborult a babakocsi oldalra, és utána még másfelet bukfencezett. Hatalmas szerencse, hogy be volt kötve a Kisfiam, így nem lett semmi baj (azon kívül, hogy az anyja szívbajt kapott ).

Annamari

Sziasztok,

Szerintem nagyon fontos bekotni a gyereket, pont azert, mert sokszor kell oket babakocsistol felemelni, vagy lefele tolni, vagy a fent emlitett esetek miatt.
Az en fiam egyszer alul kimaszott a babakocsira szerelt, elotte levo "talca" alatt, igy se ki, be se nem tudtam huzni, feluton beragadt. Azota vettunk egy uj babakocsit, amirol le lehet pattintani a "talcat".(amire nagybetukkel ra is irtak, hogy talcat fogva emelni tilos, bar nem szokasom eleve)
Viszont be is kotom mindig. Igy tudom, hogy mindig be van kotve, s nem kell ellenorizgetnem, vgy felnem attol hogy elfelejtettem bekotni. Pedig 2 eves elmult.
Sajat magat bekoti. Nem otpontossal persze, hanem ami a laba kozott feljon, es ketoldalrol ra lehet pattintani.
A buszon pedig mindig kiveszem ot, es az olemben ul.

Sziasztok. Nálunk mindig be van kötve az 5 pontosba. Bár 5 pont ide vagy oda, nem sokat számit ha ki akar mászni (16hónapos). Szinte sosincs ilyen kimászási gond. Nálunk sok az emelkedő meg a lépcső az utcákon, ahol igencsak megnyugtató, hogy be van kötve. Ő ugyanis nem dől hátra, hanem egyenes háttal ül, kihasználva, hogy az öv fogja ha előre akarna esni. Az 5pontos vállpántjait pedig egyszerűen a hóna alá kapja. Szóval lépcsőn ledöcögésnél és lejtőn haladásnál nagyon jól jön, hogy be van kötve.
Én csak távolsági buszon veszem ölbe. Villamoson ha lehet szemben ülök vele. Ott a babakocsis helyre be lehet úgy rakni, hogy ha be is van fékezve a kocsi, semerre sem tud moccanni. Én meg szemben vele ugye figyelem is.
Busz és troli már nem ilyen egyszerű, de biztos ott is vannak jó praktikák.

Zsunya

Sziasztok!

Én is biztonsági öv párti vagyok. Már eleve úgy vettem babakocsit, hogy 5 pontos legyen benne. A 3 pontosban nem bízom igazán. Túl okosak a gyerekek, és abból könnyő kiszabadúlni. Persze egy idő után az 5 pontos sem akadály, de ha kellő helyzetbe van állítva és nem lötyög a gyereken, akkor abból nehéz kimászni. A kisfiam 6 hónapos, most kezdtem el ülve vinni a babakocsiba (persze csak rövid ideig ültetem) és mindig bekötöm. Szeret forgolódni és minden érdekli. Ráadásul még nem ül biztosan. De nem kell folyton azt figyelnem, hogy mikor pottyan ki.
Kellemes sétát mindenkinek!!!
Anikó

Van egy barátnőm aki a hámot kötötte a babakocsiba. Persze azért mert a kisfia szeret az 5 ponos öv dacára felállni menet közben, rajtaütés szerűen. Anyája meg kapja szivbajt. Szóval ezt valamivel biztonságosabbá szerette volna tenni azzal. Hogy a sétáltató hámot kötötte a babakocsiba. Igy az 5 pontosság is érvényesül és nem is szegezi a gyereket hanyattdőlve ülésben a kocsiba, de fel sem tud állni, mert nem tud kibújni. Végülis sikeres volt.

Zsunya, mi az a ha`m???

Eredetileg járni tanuló gyerekkel lehet sétálni vele. (ebben nem nagyon hiszek ) Olyan, hogy egy heveder körbefogja a derekát mint egy öv, egy-egy pánt pedig mint hózentróger ehez kapcsolódva a vállán megy hátra. Az a plusz, hogy az egész a derekánál, vagy hol, beköthető néhány babakocsiba az eredeti biztonsági öv helyére. Mivel a hám hevederei a testére lapulnak anélkül hogy a felülésben és az oldalra fordulásban korlátoznák, de mégsem tud kibújni sehogy sem belőle, és fel sem tud állni vele a kocsiban, egy igen frappáns megoldás az ilyen problémákra.

Kicsit kaotikus ahogy leirtam. El tudod képzelni milyen?

Nálunk is ez a hám vált be a lányomnál. Ennek köszönhetően soha semmi gond nem volt vele.
Annyit még hozzá, hogy szerintem mindne babakocsiba beszerelhető, ha más nem, akkor a vázhoz kell erősíteni.
Na azért sétáltatásra soha nem használtam volna, hisz a gyerek nem kutya. Minden nagyobb bababoltban beszerezhető, 2 ezer forint körül.

Bea

Az en kedves kicsi haromevesem csak meg akarta vedeni negyhonapos hugocskajat a csepergo esotol, de a teraszra ket lepcso vezetett, igy sikerult kiboritania. Szerencsere az ijedtsegen til semmi baj nem volt

Sziasztok!
Nem sok időm volt mostanában internetezni és elég sokan írtatok a levelemre. A kislányomnak sajnos eltört a koponyacsontja, egy hétig kórházban kellett maradnunk megfigyelésen (mást nem csináltak vele, mert belső sérülés nem történt és teljesen jól volt). Szerencsére mostanra a koponyája is összeforrt. De rettenetesen megijedtünk. Van egy bátyja is, és soha nem történt még hasonló sem velünk. Azóta mindenesetre kicsit belémáll a görcs, amikor utazni kell vagy ha valaki segíteni akar feltenni a kocsit valahova. Ugyanis sokan tapasztalatlanok és jó szándékból hirtelen felkapják a kocsit. A balesetnél is valószínűleg ez történt. Én alapvetően bekötés párti vagyok, csak gondoltuk még pici ahhoz, hogy kijöjjön belőle...

Sziasztok!
Én is bekotés párti vagyok, de véletlenul sem azért mert a gyerek kimászhat, inkább a hirtelen bekovetkezo balesetek miatt mint pl Móni esete.
Az en kisfiam 10 honapos és szerencsére be volt kotve, mikor vásárlásbol hazafele szálltunk le a 4-es buszrol (ez nem hagyományos busz mert nincs lépcso, hanem egy szintben van a busz a patkával ezért csak le kell tolni a kocsit.) Szoval toltam volna le de mivel a babakocsi alja meg volt pakolva elore billent a kocsi még mielot en szerettem volna, hogy foldeterjen az elso kereke és becsuszott a busz es a patka koze. A babakocsi fejreállt és ha nem lett volna bekotve a gyerek valoszinu a betonba beuti a fejet, igy csak logott lefele es nem ertette miert vagyok igy megijedve, mikor neki olyan jó kedve van. Egyébként is mindig bekotom, de van a háta mogott egy kis akasztos rész amit a babakocsi háttámlájához lehet beakasztani, hogy ne tudjon elore dolni, vagy felulni, azthiszem ha ez nem lett volna beakasztva, hiába a bekotés ugyan ugy elorebillenhet es beutheti magát.
Szerencsénk volt és Moninak is, hogy a kicsi meggyógyult de ne bizzátok a szerencsére a gyerek életét. Egyébként amig csecsemo volt en sem kotottem be, mert meg sem fordult a fejemben, hogy a gyerek kieshet, de egy segitokesz utas ugy megemelte a babakocsi elejet, hogy a hálozsákba bugyolált gyerek megmozdult egy kicsit. MEGÚSZTUK!!!
Kriszta

Szia Nyanya!
Az ilyen alacsony padlószintű buszokon (valahogy így hívják őket) mindig érdemes háttal leengedni a babakocsit, mert akkor ne akadhat be a kereke. Vagyis te lépsz le először, utána a babakocsi hátsó kerekei, és végül az elsők. Így nem fordulhat elő az általad leírt eset. Nálam ez nagyon bevált.
Még valamire érdemes figyelni az ilyen buszokon. A kijelölt babkocsi helyen lévő lecsukható ülések némelyike egy-egy fékezés alkalmával (sajnos)lecsapódhat, és esetleg odacsípik a pici kezét a babkocsihoz. Érdemes minden alkalommal megnézni, hogy milyen erős az ott lévő ülés rugója.
Bea

Szia Bea!
koszi az otletet, ezutan háttal engedem le.
Kriszta

Nem értem azokat a szülöket, akiknél felmerül kérdésként, hogy a pici gyereket babakocsiba bekötni vagy nem. Nem véletlen van benne az öv. Megáll az eszem, hogy ez egyáltalán kérdésként felmerül, arra meg már inkább szavak sincsenek, hogy egy be nem kötés miatt A szülő FELELÖTLENSÉGE MIATT a gyerek balesetet szenved.

Kedves Értetlen,
Hát felmerül. Pl. a nagylányom ellenkezett és ma is, ha az akarata ellenére bekötöm. A fiamat az 5 pontos biztonsági övvel csak 3 pontosra tudom bekötni, különben befeszít és kezdődik a közelharc.
Persze gondos mérlegelés után, egy esetleges rövid sétához (kapaszkodj meg) egyáltalán nem kötözöm le őket. Mert meg kell tanulniuk azt is, hogy mik a babakocsi határai. Ettől nem érzem magam rossz(abb) anyának.
Arról nem is beszélve, hogy a testvérkocsink első biztonsági öve télen, nagykabátban csak 3 pontosként használható, mert nem lehet rátenni a gyerek vállára. Pedig nem véletlenül 5 pontos. De lehet, hogy Amerikában, ahol készült a babakocsi, nincs tél.
Amíg olyan pici volt, mint Móni babája, addig téli baba lévén NEM LEHETETT A BUNDAZSÁKKAL EGYÜTT BEKÖTNI!!! A fiam pedig csak hason volt képes kibírni sokáig a babakocsit. Így is nehéz bekötni egy picit. Ki kell venni és megkérni valakit, hogy segítsen. Ha már magától nem jut eszébe a felnőtteknek.

Nyanya esetét pedig boncolgathatnánk. Ugyanis számtalanszor éltem már meg otthon is és itt is, hogy az autóbusz vezetője egyáltalán nem figyelt arra, hogyan áll be a megállóba. A hátsó ajtó elé fa került, vagy szemetes. Még lábon is nehéz megkerülni, nemhogy babakocsival. Arról nem is beszélve, hogy fél méter, esetenként több is volt a járdasziget és a lépcső között.
Solya

Nekem a negyedik gyerkőc az első, akit bekötök. Hozzáteszem, szintén első, akivel babakocsival buszozok. Szerintem a gyalogos sétához pici (nem kimászó) babát bekötni túlzás. Szerintem a régebbi tipusú csak fekvős kocsikban nem is volt/van öv. A már kimászni készülő gyerkőceimet megpróbáltam bekötni (ebben a noname 2 funkciós fajta kinai kocsiban 2 pontos öv van), semmit nem ért, igy inkább elhagytuk a kocsit.
Ildi

Sziasztok,
én bekötöttem, már újszülött korában. 3éves a kisfiam, akkoriban történt egy olyan baleset, hogy egy autó felfutott a járdára, és nekiment a kisbabát toló bébiszitternek. A baba sajnos kirepült az útra.
A kislányomnak mózeskosaras babakocsija volt, abban is volt csatlakozó, amihez a hevedert lehetett kapcsolni. De ezt nem nagyon használtuk, mert tél volt, és a kocsi teteje rá volt mindig patentolva, ebből nem tudott volna kiesni.
Zulu

Kedves Névtelen!
A szülői felelősség kérdése ilyen esetben szerintem kikerülhetetlen. Az embert az aggodalom mellett az önvád is marja ilyenkor, hogy miért nem kötötte be azt az övet! Nem érzem magam gondatlannak, amit lehet megteszünk a gyerekeinkért, DE ha belegondolsz, alapvetően nem logikus bekötni, mert még mozogni nem tud, soha semmi hasonló nem történt a másik gyerekünkkel, akit 1-2 hónaposan még szintén nem kötöttünk be és szinte senki nem köti be az ilyen piciket. Persze, azért van ott az öv, amit mi azóta mindig be is kötünk, de még kb. 2 héttel a baleset után is azt láttuk, hogy nem tartja meg az öv, mert olyan bő akárhogy állítjuk is. És még valami, úgy érzem, ha mi emeljük meg a kocsit, nem is történik ilyen, mert tudjuk, hogy fogjuk, hogy emeljük. Csak valaki olyan akart segíteni, aki ezt nem tudta. És még így sem hárítom el a felelősséget. Még akkor sem, ha úgy gondolom, a sorsunkat nem kerülhetjük el, aminek meg kell történnie, az így is, úgy is megtörténik. Persze ez nem jenlenti, hogy akkor ne is vigyázzunk. Mindenesetre azt is megtanultam, hogy ítélkezni a legkönnyebb.

Drága Névtelen köpködős fújjogós!

1. Ha csak fekvős babakocsit vásárolna valaki amibe még a mozgásképtelen újszülött és pár hónapos ülni nem tudó csecsemőt lehet szállítani abban sincs biztonsági öv. Amit én megnéztem a MegaToys-ban abban egyikben sem volt.

2. A két funkciós babakocsikban csak azért van 3-5 pontos biztonsági öv, mert ahogy a nevében is benne van 2 FUNKCIÓS! Leírom mit jelent, mert valószínű nem vagy tisztában vele. Azt jelenti, hogy újszülött kortól totyogó korig, amíg a babakocsit el lehet hagyni... mert a gyerek már jár. De gondolom még mindig nem érted mire akartok kilukadni.... A biztonsági öv a már kimászni képes babák miatt került a kocsiba, különben a mózes, és fekvő kocsikba is került volna. Csupán logika az egész, de hiába is fáradok elmagyarázni mindezt neked, mert mindhiába. Ha gondolkoznál néha egy csöppet akkor nem írnál ilyeneket. Bár mint írtad "megállt az eszed"....
Remélem azóta sikerült újra elinditani.
sasha

Sziasztok!

Sasha: én nem értek veled egyet!
Nekünk kétfunkciós babakocsink van, belerakható mózeskosárral. És a mózeskosáron megvannak a lyukak, ahol átvezethető az öv. Szerintem az, hogy a sima fekvősben nincs öv, a gyártó felelőtlensége, és a két pontos öv is!

cory

Sziasztok!
Én is úgy gondolom, hogy ennek a topicnak akkor van értelme, ha azért írunk ide, hogy ötleteket adjunk, hogyan védhetjük ki illetve meg gyermekeinket. Ha most elkezdünk azért lobbizni, hogy igenis jogos nem bekötni a gyereket, akkor minek ez a topic? Szeretünk tunkolni mások szörnyűséges történetein?
Azt gondolom, hogy igenis felelőségünk van! Az övet be KELL kötni, hiszen lehet, hogy az anya vigyáz, de a busz, a biciklista, az autósok egyáltalán nem biztos, hogy vigyáznak. Bármilyen kicsi esélye is van annak, hogy pont velünk essen meg ilyen szörnyűség, én csak akkor tudok nyugodtan aludni, ha a lehető legkörültekintőbben járok el. Az én kicsi fiam sem viseli jól a bekötést, de néhány megvívott közelharc után belátta, hogy ebből nem engedek, azóta elfogadja, ha nem is mindig örömmel. Anyaként fel kell vállalni a kicsik érdekében bizonyos konfliktusokat. Mert például arra is neveljük őket, hogy piros lámpánál nem megyünk át. Még akkor sem, ha éppen nem jön autó. Bizony sokszor ácsorogtunk már a gyerekekkl a tök üres út szélén, mert piros volt a lámpa. Ahhoz is ragaszkodom, hogy mindenkinek van saját ágya, ott alszik el. Ebből nálunk a nagyobbal sokszor van konfliktus. Mégis, elaludni mindenkinek a saját ágyában kell, aztán persze éjjel sokszor átjönnek, de az már egy másik történet. És esténként emiatt van, hogy egy órát is fekszem Kristóf mellett, mire elalszik. Tehát a magam kényelme miatt, mert így egyszerűbb, nem kell vitatkozni, győzködni, konfliktust felvállalni nem választom a veszélyes megoldást.

Bocsánat a kifakadásért, de felháborít az olyan felfogás, amit Sasha leírt. Nem gondolom, hogy a Névtelen hozzászóló köpködött volna. Kicsit eltúloztad a reakciót, Sasha. Nem csodálom, hogy Névtelen nem vállalta a nevét. Talán rutinosabb volt nálam, ő már tudta, hogy milyen válaszreakciókat kaphat. Bár ilyen földbedöngölősre talán még ő sem számított. Lehet, hogy, Sasha, nem olvastad vissza amit írtál? Szerintem elég erősre sikeredett. Most már mindegy, a véleményedet világosan felfogtuk, az biztos. Én mégis Névtelennel és Cory-val értek egyet.
Mónit nem okolom, hiszen belátta, hogy be kell kötni. De direkt nem bekötni szerintem felelőtlenség.

Még egy adalék a ki nem számítható balesetekhez. Sajnos a baráti körömben esett meg az eset májusban. Autóbalesetet szenvedtek. A férjem is ott ülhetett volna, egy későig elhúzódó értekezletnek köszönhetjük az életét. Vagy ki tudja... De abban a mikrobuszban sem haltak volna meg ketten, ha be vannak kötve. Hatan indultak, az első ülésen ülők be voltak kötve mindhárman. A hátsó ülésen ülők egyike sem! A hátsó ülésen utazók kizuhantak a kisbuszból. Egyikük azonnal (30 éves volt), a másikuk a barátnője (22 éves volt) fél órával később még a helyszínen vagy a kórházba szállítás közben halt meg. Ketten életveszélyben voltak. Az egyik hátsó ülésen ülő, a másik a sofőr, aki a kormányba verte be a fejét. Ketten karcolásokkal úszták meg, ők be voltak kötve. A két súlyos sérült egy hónapi kóma után magához tért. Egyikük a mai napig nem gyógyult fel teljesen, kétséges, hogy valaha fog-e. A baleset durrdefekt miatt következett be, senki nem tehet róla. Bárkivel megeshet. Gondoltatok erre, mikor autóba ültök? Már városon belül is kötelező a hátsó ülésen ülőknek bekötniük magukat! Sőt!!! A vezető felelősége, hogy MINDENKI be legyen kötve! Most a sorfőr, aki még csak gyógyulófélben van, bíróság előtt fog felelni azért, mert a hátul ülők nem voltak bekötve. Nem elég a maga baja, nem elég a lelkiismereti válság az elvesztett barátok miatt, még lehet, hogy el is ítélik.
És hányszor látok gyerekeket gyerekülés nélkül, bekötetlenül utazni a városban. Döbbenet!!!!

Én most már nem vagyok hajlandó elindulni úgy, hogy a velem utazók akár egyike nincs bekötve. Lehet hülyének nézni, mazsolának tekinteni, de én úgy gondolom, hogy nem tehetem meg sem a lelkiismeretemmel, sem pedig a családommal, hogy börtönben üljek. A gyerekeimnek szükségük van rám.
Ha az, aki nem köti be a gyerekét, valami szörnyű baleset történik, akkor még az is előfordulhat, hogy nem nevelheti tovább a gyerekeit. Most nem gondolunk ilyesmire, legyintünk, hogy á, ez velem nem történhet meg. Gergő sem gondolta volna május 8-án, hogy gyökeresen megváltozik az élete néhány óra múlva. Ma már ő is, és persze mi is visszacsinálnánk...ha tudnánk. Marad a fájó emlékezés, és a soha választ nem nyerő kérdés: MIÉRT?

Csak ennyit szerettem volna a témához fűzni. Nem kívánok vitatkozni, inkább együtt gondolkodni, hogyan kellene, lehetne biztonságosabban élni?

Köszönöm, hogy "meghallgattatok":
Dorka

Sasha!

off: itt láttalak legutóbb beszólni, ezért itt írnék neked pár sort. szerintem, mégiscsak járnod kéne az agyturkászhoz, vagy szedni valami bogyót, mert akárhogyis palástolod, nagy gáz van veled. régen kedves, építő jellegű hozzászólásaid voltak, mostanában pedig csak és kizárólag a névtelen hozzászólásokat -tartalomtól függetlenül-minősíted minősíthetetlen stílusban.mivel régen nem ilyen voltál, talán kicsit gondolodnod kéne, hogy mitől váltál ilyen fúriává.

Maximalisan EGYETERTEK Veled Sasha ugyben! :-(((
Babakocsi ugyben: nagy valoszinuseggel Sasha az a tipikus anyuka aki nemcsak a babakocsiban hanem az autoban sem szereti hasznalni a biztonsagi gyerekulest. Nyugodtan uljon olben, hancurozzon, ugysem lesz semmi baja jelszoval.

Addig csinalja ezt, amig nem lesz belole nagy baj.De sajnos akkor mar sokszor keso.
Nagyon rossz es veszelyes felfogas.

Sziasztok!

ABBAN mindenképpen egyetértek Sashával, hogy nem kéne névtelenül felelőtlennek nevezni az anyákat.
Míg a kisfiam mózesben volt, én sem kötöttem be soha, mert eszembe sem jutott, hogy ilyen balesetek előfordulhatnak! Ma már az első dolgom lenne, hogy bekössem. Most őszintén: ki gondol arra, hogy valaki képes úgy megfogni egy babakocsit, hogy az fejre álljon?! Nekem az alsó bevásárló kosárnál fogták meg folyton, ki is pattant mindig és ilyenkor elég nagyot zöttyent a babakocsi. Egy idő után inkább nem is engedtem, hogy segítsenek.
A másik, hogy egy ilyen balesetnél senki nem tudja, mit él át egy anya. Semmi szükség rá, hogy vadidegen, nevüket felvállalni nem merő okos emberek felelőtlennek nevezzék őket. Nyilván mindenki tanul az esetből. Én mikor a buszon egy éles kanyarban felborult a babakocsi, jobban sírtam, mint a fiam, pedig semmi baja nem lett, csak megijedt (be volt kötve) és utána hazáig remegtek a lábaim. De ha akkor nekem valaki azt mondja, hogy anyuka, maga milyen felelőtlen, tuti úgy súgom reggbe, hogy zúgva száll!

Annamari

OK, Lányok. Név nélkül könnyebb vagdalkozni. lehet, hogy Sashának nem tetszett az a beszólás? Nekem sem. Lehet, hogy túllőtt a célon? Demokrácia van. Senkit nem bántott meg. Mint már máshol kifejtettem volt, ha valakinek nincs neve, nincs arca, nem létezik. Ergo nem bánthatott meg senkit. És amit írt, az igaz. Nem vagdalkozás, hanem tények, tapasztalatok.
A névtelen vagdalkozások ált. feldühítik az embert, még egy ilyen szuper nap utánis, mint a mai volt.

Apropó, Most inkább név nélküli jóakaró. Sashának van mail címe is, nem hiszem, hogy ezzel a hsz-sal építettél volna és segítő szándékod célba érhetne...

Szia Mindenkinek!
Mindenkitől elnézést, de nem volt módomban azóta sem netelni.
Dorka, jól látod, hogy okom van nem vállalni a nevem. Itt ezután sem fogom
Erős volt a hozzászólás? Jó, lehet, de én már láttam kirepülni még mozgás képtelen babát a kocsiból, aki már nagyként a Pető Intézet "vendége" egy ilyen "kis" balesetből kifolyólag és felháborít az, hogy egy baleset után az anya a saját mentségeit keresi. A másik, nekem is van lurkóm és hogy nincs öv a mózeskosaras babakocsiban? Ez sem igaz, holott lehetnek kivételek. Még a levegőztető zsákunkon és a téli overrálján, ami inkább szintén zsák van luk, ahol át kell bújtatni a babakocsi övjét. És külön volt mózeskosaras babakocsink. Bizony abban is volt öv, amit még akkor is bekötöttem, hacsak pár métert is tettünk meg.
Különben sem azon van a hangsúly, hogy képes e már nagyobb önálló mozgásra a baba vagy sem, hanem sokkal inkább azon, hogy ha az anya közlekedik, akkor történhetnek olyan külső hatások (pl. görkoris idétlen suhancok, akik nem mindig tudják koordinálni a gyors mozgásukat a járdán), amitől egy babakocsi is jobban megbillenhet, ne adj Isten felborulhat.

sasha! Magadból indulsz ki, amikor köpködös, fújjogós jelzővel jellemzel!
Valóban hiábavaló a hülyeséget megmagyarázni, amit te írsz, abban egy csepp logika sincs!
Mellesleg az eszem adott, melyet folyamatosan túrbózok (fejlesztek), ajánlom neked is ezt a foglalatosságot!

Hozzáteném, hogy nem akartam senkit nevesítve bántani, ezután sem áll szándékomba, mindenki annyit vegyen magára, amennyit a lelkiismerete diktál, de sasha bántó, agyament írása mellett nem tudtam, nem is akarok elsiklani.

Mindenkinek balesetmentes vidám napokat kíván: "?"

XY!
Tévedsz, mert én első pertcől kezdve bekötöttem a babakocsiba is és a babahordozóba IS.

Dorka!
Igen olvastam a szomorú eseményről. És nem azért járok ide, és a többi topikba, hogy vagdalkozzak, hanem mert tényleg érdekel más véleménye. Csak hát én nem igazán értem miért nem lehet olyan építő jelleggel beszélgetni ahogyan te is teszed. Tévedsz. Ha valaki fellvállalva saját magát teszi közzé véleményét akkor én is kultúrálom magam. De tudod a Névtelen az egy tág fogalom számomra. Fogalmam sincs, hogy melyik névtelen mikor és hányszor és mit írt. És mostanában nagyon bedurvult a Névtelen íromány. Nem csak ebben a topikban. Gyenge pontom... Persze megtehetném, hogy nem jövök ide olvasgatni és tanulni másoktól de annak értelmét nem látom.

Most Inkább Név Nélkül!
Ha elmész az Anyaságon belül a Mit csináljak amikor az utód bosszant... c topikba... Akkor láthatod miért mentem el a pszihohoz. Nem nem ütöttem meg soha a kisfiamat és nem is áll szándékomban. Csak kíváncsi voltam, hogy normális reakcó-e ez tőlem, mármint, hogy kiborít a fiam. És képzelt tök normális... Miért van olyan érzésem, hogy felannyit sem tudsz rólam mint amennyit tudhatnál?

Solya
Igen van, de a gyengébbek kedvéért: sasha@fw.hu

sasha

Lányok!
Akkor térjünk rá a lényegre! Valóban nagyon fontos, hogy egyet értsünk abban, hogy a gyerek egészsége a legfontosabb. A gyerek jövője a legfontosabb. Ezért vigyázzunk rájuk és magunkra egyaránt nagyon!
Egymást szapuljuk...nem nevetséges ez a foglalatosság, mikor sokkal, de sokkal fontosabb a cél? Kit érdekel, hogy ki mit mondott kire és mire, ha a gyerekkel bármi történik, én vagyok a felelős. Még az oviban lévő gyerekemért is felelősséget érzek napközben, pedig ott nem én vigyázok rá. Nem én, hanem az a személy, akire én rábíztam a gyerekem, mert úgy gondoltam, megtehetem. Tehát van felelősségem ebben is. Nem adnám olyan oviba, iskolába, ahol akár a gondozók, akár a játékok nem megbízhatóak, biztonságosak stb.
Szóval én továbbra is azt mondom, mindent meg kell tenni, hogy a lehető legbiztonságosabban utazzon a babakocsiban, az autóban mindenki. És ehhez akkor is ragaszkodni kell, kéne, ha ez bármiféle nehézséggel jár is. Én például nem ültetem be a gyerekemet gyerekülés nélkül akkor sem, ha csak egy fél sarokra megyünk otthonról. És bevallom, múlt hét óta lelkifurdalásom van, mert esett az eső, mikor hazaindultunk az oviból, és felajánlotta valaki, hogy hazahoz minket. Ez is egy utca. Igen ám, de az ő autójában két gyerekülés volt csak a saját gyerekei számára. Kristóf így a hátsó ülésere ült a két gyerekülés közé. Még bekötni sem tudtam, nemhogy ülésbe ültetni. Bálint pedig az én ölemben utazott ELÖL!!! Szóval rémségesen felelőtlen voltam csak azért, mert esett kicsit az eső. jó, nagyon esett. Mindegy! Meg kellett volna várni, míg kicsit csillapodik, majd utána elindulni. Nem hajtott a tatár. Szóval azóta is úgy gondolom, soha ilyet nem teszek többé! Utálom érte magamat! És vállalom, igenis baromi felelőtlen voltam. Ha akkor történt volna velünk valami, biztosan életem végéig szenvednék miatta. Ti se tegyetek ilyet!
Köszönöm, hogy meghallgattatok. Úgy gondolom, az ilyen és hasonló történetek igenis befolyásolhatják a hozzáállásunkat. Amíg velünk nem történt semmi baj, addig hajlamosak vagyunk azt hinni, nem is történhet. Hát legalább ne adjunk rá lehetőséget direkt. Úgyis annyi szörnyűség érheti az embert, ami ellen nem tud védekezni.
És ne marjuk egymást, mert annál jobban semmit nem utálok, minthogy haragszom rádot kell játszani. Sasha, Solya, Névtelen, Móni és mindenki, Ti is egyetértetek ebben?
Szép és biztonságos napot mindenkinek!
Dorka

Kedves ?, XY és minden Névtelen

Az én lányom még csak 8 hónapos, ezalatt a rövidke idő alatt nem is ült sokat babakocsiban, soha nem buszoztam vele, de ha mégis, mindig be volt kötve - amikor lehetett, a mózseskosarán ugyanis ennek a méregdrága neonatonak sincs se öv, se luk. Én inkább kenguruban hordom, és most el vagyok hűlve, milyen gondatlan anya vagyok, hiszen a győri kockaköveken simán kibicsaklíthatom a bokám és koppanhatunk a köveken! És lehet, hogy mégiscsak az apának lesz igaza, venni kell boka-, térd- és könyökvédőt meg bukósisakot a babának, ha majd menni tanul, mert mi lesz, ha "akkor történnek olyan külső hatások (pl. görkoris idétlen suhancok, akik nem mindig tudják koordinálni a gyors mozgásukat a járdán),"
és elütik, vagy egy figyelmetlen autós jár arra, esetleg ráesik egy műhold?
Azt hiszem, inkább ki sem viszem a házból, és játszhat egész nap az ágyában (természetesen 5 pontos övvel bekötve, mert mi van, ha reng a föld, belerohan a házba egy autó, stb).
Mert alapjában véve tökmindegy, mikor, milyen körülmények között történik baleset, minden anyában előbb-utóbb az önvád győzedelmeskedik. (Unokatesóm 1,5 kislánya most halt meg egy szövődményes vesemedence-gyulladásban - első perctől kórházban kezelték, a szövődményeket, fertőzéseket ott kapta - az anya azóta is nyugatókon és önvádban él)

Szóval, valóban szükség van a biztonságra, de nem túlzás "felelőtlen anyának" nevezni mást azért, mert más oldalról nézi a dolgot? Nekem is van olyan ismerősöm, akinek az életét a biztonsági öv mentette meg, meg olyan is, aki azért él, mert nem volt bekötve, sőt olyant is ismertem, aki hiába kötötte be magát, a kamion erősebb volt. Én ettől függetlenül bekötöm magam a hátsó ülésen, és a babát is a hordozójába.

És nem érzem magam felelőtlennek, csak mert 2 hónaposan nem volt bekötve a babakocsi mózeskosarába, max. azért, mert egyszer az ágyban szopizás közben fejére ejtettem a mobiltelefont...

Szép és balesetmentes napot mindenkinek
Azel

Csak pár szót még: én is bekötős, biztonsági öves típus vagyok, és előfordult már, hogy anyósommal összevesztem, amiért ő gyerekülés nélküli autóban kívánta szállíttatni a fiamat. Hogy lehet az ilyesmit sértődés nélkül elintézni? Miért nem érti meg, hogy ez fontos? Persze, nem mentek volna messzire, nem volt nagy forgalom. De a lelkére vette volna, ha baj történik? Amúgy minket is szállítottak már haza ismerősök bölcsiből, de a hátsó ülésen szabályosan lehet utaztatni gyereket vagy a középső, kétpontos övvel bekötve, vagy a hárompontosnak csak az alsó részét rátéve is. Persze nem olyan biztonságos, mint a gyerekülés, de a semminél jóval többet ér.
Még annyit, hogy nem lennék talán ilyen aggódós, ha velünk nem történt volna baleset: kisfiam mózeskosárból pottyant ki, és koponyatörés lett a vége, pedig csak fél méter magasról esett ki, a babakocsira meg kétszer csukta rá eddig az ajtót a troli. (Hála Istennek egyik sem járt súlyos következményekkel.) Szóval mindenkinek igaza van, aki úgy gondolja, hogy nem lehet eléggé vigyázni.
Sasha, te meg annyit bosszankodsz a névteleneken, hogy az már árt a szépségednek :-) Nem mindegyik bunkó, csak azokat oszd ki, akik meg is érdemlik. (De azokat meg kár is, mert úgyis csak azért csinálják az egészet, hogy kiakasszanak minket.)
Puszi Klára

Dorka,
természetesen. A baba/gyerek a legfontosabb. Ha a körülményeknek megfelelően mérlegelsz, csak jól dönthesz. Ha akkor úgy döntöttél, jobb megoldás az autó, akkor jól döntöttél. Gondolom mérlegeltél. Más kérdés, hogy - most úgy gondolom - akármilyen esőben inkább az általad említett utóbbi megoldást választanám, de nem voltam ott, hogy tudjam, akkor is ezt választottam volna? Abban sem hiszem, hogy vitatkoznunk kellene, hogy a gyereket be kell kötni, ha olyan jellegű sétán vagy! De tényleg felesleges állandóan azt lesni, mikor esik a fejedre egy tégla! Én parázok rendesen, gyerekülés nélkül egy tapodtat se mehetnek.

Ma történt, hogy a buszon (ez lapos busz, a második ajtónál kialakítva babakocsinak, tolókocsinak) nem engedtek leparkolni a dupla kocsival. Két gyerekkel együtt kb. 40 kg-t tartottam, kanyargó úton, a buszsofőr pedig úgy vezetett, mintha az élete múlna a fékezéseken. Nem egyszer majdnem felborult a kocsi, benne a két gyerek, akik az 5 pontos biztonsági övvel csak 3 pontosan voltak rögzítve, mert mint korábban említettem, kabátra már nem fér rá az öv. De ha borulnak, mert nem bírom megtartani őket véletlenül, akkor a fejüket ugyanúgy beütnék a korlátba, ülésbe, szomszéd bármijébe. Nem vezethetem én a buszt is, hogy lágyan suhanjon az úton.

Klára,
mikor a lányom megszületett, akkor vívtam az első csatát: Minek a bébihordó, annyira bénán fekszik benne szegény gyerek, kényelmesebb lenne neki az öledben... Én akkor elmeséltem anyunak és anyósomnak, hogy anno, persze hogy BKV-val és kocsival így hoztak haza, de:
nem volt ekkora forgalom
nem voltak ilyen erősek az autók
ÉS HA VAN LEHETŐSÉGEM RÁ, HOGY MEGELŐZZEM A BAJT, AKKOR MEGTESZEM!
És megkértemmindenkit, hogy a gyermekemet bébihordó nélkül ne szállítsa! Párszor próbálkoztak, hátha, mégis megengedem, de kategorikusankijelentettem, hogy nem. Ebben a kérdésben nem érdekelt a sértődés. Mindkét fél meghallgattatott, elmondta az érveit, és az enyémek erősebbnek bizonyultak. Csak kitartóan kell rázni a fejed és - mint a gyerekeknek - minden alkalommal elmondani, miért is nem engeded.

Azel, Sasha,

Nekünk sosem volt mózeskosaras verzió, csak azt nem értem, hogy a gyártók, akik a baba - állítólag - egészségéért, biztonságáért fejlesztik tovább a csúcsszuper babakocsi modelljeiket, azok hol vannak, amikor a tömegközlekedésben előforduló balesetek esetleg a babakocsi ilyetén hiányosságai miatt történnek meg? És egyáltalán hogy nem gondolnak erre is? Miért az az anya az elvetemült, aki nem gondol rá, hogy a pár hónapos csöppség átmászik majd a 10cm-es peremen, hogy onnan szaltót vessen?!

Mindegy, a tény, hogy úgyis megteszünk mindent a gyermekünkért, nem?

Névtelen, aki legyél akár "?", akár más. Sashának is gondolom és nekem is pont az a problémám veletek, arc nélkül véleményezőkkel, hogy miért nem mered vállalni magad? Ez is Te vagy! Ráadásul, ha vállalod a véleményed, mindjárt másképp fogalmazol, kevésbé lesajnálóan, bántóan, valahogy emeribbé válsz.
"Mondhatta volna szebben, kis lovag..."

Solya

Solya!

Én sem vettem mózeskosaras babakocsit. Sima kétfunkciós 5 pontos övvel. A mostani esernyőkocsin is 5 pontos öv van, de azt nem értem miért... Ugyanis a fiam mindenféleképpen kimászik belőle, v a hátánál kersztbe vetem a felső öveket, de akkor meg rövid... Persze a lehető leglehetetlenebb helyzetekben szabadul ki a béklyóból, pl, mikor megyünk át az úttesten, de ott, ha van, ha nincs öv és jön egy hülye tök mindegy be van-e kötve az a felső két öv.
Nekem az a parám, hogy elüti a gyereket az autó Én addig át nem merek menni a gyerekkel az úttesten, még zöld lámpánál sem, amíg meg nem győződtem róla, hogy az autók meg fognak állni, vagyis láthatóan lassítanak. Ez a parám is szerencsét hozott már egyszer. Egy szemét nem állt meg a pirosnál és vagy 60-70-el repesztett át a neki piros lámpán. Az volt az egyetlen szerencséje az összes gyalogosnak, hogy nekünk is akkor váltott át zöldre (de milyen érdekes az áthajtónak szembeni sávban már álltak az autók) és így még egy gyalogos sem lépett le a járdáról.
Ha meg valamelyik suhanc úgy jön felénk, hogy azt én már nem biztonságosnak ítélem meg akkor előveszem a szebbik tekintetem... lehet pont azt amit itt a neten egyesek -mint most megtudtam- nem szeretnek. Hát pedig, ha a gyerekem életéről és igazságtalan, v. durván megfogalmazott irományt olvasok nem ismerek párdont. NIncs, elfogyott.
Solya, igazán jól fogalmaztad meg, hogy miért nem csípem a névteleneket és még annyit tennék, hozzá, mivel névtelen arctalan nem tudhatom, hogy most ő melyik. Lehetne akár az a suhanc is amelyik direkt szemétkedik bizonyos topikban. Honnan is tudhatnám, hogy nem ő az, amikor még csak nevet sem ír... Ha ezt nem értik meg akkor sajnálom.

Klára!
Valóban árt a szépségemnek, már félek is belenézni a tükörbe

Azel!
És az a baleset amikor felrobbant egy ház, mert az utcán szivárgott a vezeték? Mégcsak nem is a házban folyt a gáz, hanem az úttesten. A 4 tagú család bennégett, de szerencsére túlélték -azt hiszem.

Dorka!
Én az egyenes emberekre sosem haragszom. Így sem rád, sem a többiekre. Hogy a névtelenek közül kire nem kéne haragudnom, azt nem tudom, mert nem tudom kit takar az álarc... Így azt elnapolnám.

sasha

Kedves "?"!
Lehet, hogy veled még soha nem történt olyan, amit később nagyon bántál, és őszintén kívánom, soha ne érje semmi baj a gyereke(i)det.
Az, "hogy egy baleset után az anya a saját mentségeit keresi", nem automatkus reakció! Az első napokban csak saját magamat okoltam és próbáltam arra gondolni, vajon mi értelme lehetett ennek az egésznek. Csak amikor kezdtem megnyugodni - mert láttam, hogy a baba rendben van - és tisztább fejjel tudtam gondolkodni, láttam át jobban a történteket. Jó lenne valaki mást felelőssé tenni (bár sokat az sem segítene), de ez nem áll szándékomban. A legelső alkalommal, amikor a picit a kocsiba tettem, bekötöttem. Valahogy furcsa volt, és mások is meggyőztek róla, hogy nem kell. Ha visszacsinálhatnám, megtenném. Mivel ez lehetetlen, inkább tanulni próbálok belőle, és azért kezdtem el ezt a topikot, hogy más is tanulhasson. A nevem vállaltam és valójában azt gondoltam, csal negatív visszajelzések lesznek, de örülök neki, hogy más is gondolkodni próbál inkább és jó megoldást találni.
Mindent félretéve pedig Azellel értek egyet abban, hogy mindentől nem védhetjük meg a gyerekeinket (bármennyire szeretnénk is), és azért is felelősséget fogunk érezni, ami ellen tenni sem tudunk.
Furcsa ez az egész: gyerekeket vállalunk, aztán egész életünkben rettegünk miattuk. Ha pedig egyszer lesz egy rossz döntésünk, soha nem tudunk megbocsátani magunknak. És akkor csak remélhetem, hogy ezentúl csak jól fogok mindenben dönteni...

Móni egy mondata megfogott, és talán minden benne van, ha kicsit módosítok rajta: gyerekeket vállalunk, aztán egész életünkben aggódunk ÉRTÜK.
Dorka

Jó, hogy van ez a topik, nekem sosem jutott volna eszembe bekötni Dórit, míg nem ül, a nagyobbat is csak akkor kötöttem be. Nem is gondoltam rá, hogy mi minden történhet azon kívűl, hogy én kiborítom, vagy kimászik magától. De most már szigor van, igaz a pierre cardin kocsinak csak 2- pontos öve van, de felszerelem rá a "pórázszerűséget", amit biciklizéshez vettünk, hogy teljes legyen a biztonság.

NÉVTELEN ISMERETLENEK ÉS ISMERŐSEIM!

Off téma lesz.
Ha az alábbi topikba beleolvastok, akkor világosan látni fogjátok miért is pikkelek a Névtelen beszólásokra. Sokszor alaptalanul vádaskodnak és szólnak be olyan dolgokat amik nem fedik a valóságot. Jelenlegi téma abban a topikban az, hogy a gyerek az oviból milyen csúnya szavakat tanul, v. esetleg más helyen és néha bizony kellemetlen helyzetbe hozza szülőanyját. Erre "kedves" névtelen beszólja az egymondatosát, hogy "Huha, en ezekkel nem igazan dicsekednek!
Ugy gondoljatok:jopofak a gyerekeitek?
Ez kb.olyan, mint amikor "buszken" meselitek, hogy ki,mikor vagott nagyobbat a gyerek fenekere, ki utott nagyobbat a szajara!?"
Már bocsássa meg a világ, de ki beszél itt arról, hogy ez jópofa????

Ez az amin ki vagyok akadva. A szülők keresik a megoldást, ki-ki miért és van aki egyszerűen nem érti, v. nem is akarja megérteni, ill. felfogni amit írnak az anyukák.
Ha szántok arra egy kis időt, hogy megnézzétek talán látni fogjátok -talán- miért nem csípem ezt és miért voltam durva. Elképzelhető, hogy nem kellett volna ennyira annak lennem, de sajnos nem tudhatom, az itt megszólaló névtelenekről, hogy nem ugyanazok-e, akik ott megszólalnak... Nem tudok róluk uis többet, mint, hogy névtelen...

A beszélgetés friss, most zajlik..

http://www.babanet.hu/ujgep/discus4/messages/275/37005.html?1066313514#MB

sasha

Sziasztok Anyucik!

Én csak kiváncsiságból néztem ide és teljesen padlót fogtam a témától és a hozzászólásoktól is.
Be kell, hogy valljam :nekem eszembe sem jutott bekötni a gyerekemet a babakocsiba mikor baba volt...Illetve próbáltam, mert a ház előtti bicikli feljáró -ezek is megérnének 1 misét- túl meredeknek tűnt, de nem lehetett a hevedert a baba méretére állítani. Valaki itt is írta, hogy nem lehet egy bizonyos méretnél kisebbre állítani némely hevedert. Már ha van egyáltalán a kocsiban, főleg mózeskosarasban. Mióta ül a fiam, azóta mindig be van kötve, mert féltem, hogy hirtelen előrehajol, vagy gödörbe megyünk és kibukik...,de álmomban nem jutott volna eszembe, hogy olyan szörnyűség is történhetne mint ami Móniékkal történt. Én egyáltalán nem hiszem, hogy Mónit bántani kellene a baleset miatt! És én külön KÖSZÖNÖM neki, hogy megosztotta velünk a történetüket és felhívta figyelmünket, hogy ez a veszély is fennt áll. Most már biztos figyelnék a babakocsi vásárlásnál arra is, hogy bébiket is biztonságosan belehessen kötni velük. Az autósüléssel is egyet értek, a biztonsági övvel is. Az egymás rémisztgetésével és kioktatásával viszont nem. Inkább a BKV-nak kellene valami petíciót benyújtani és panaszt tenni amiért rácsukják az ajtót a babákra, anyákra, amiért utasaik testi épségét veszélyeztetve vezetnek!!! A görkorisok és egyéb "veszélyes elemek" ellen tenni nem lehet. Ez ügyben jót derültem Azel írásán: a kengurus baleset és a műhold a fejünkre találó a túlzott parára. Persze, hogy tegyünk meg mindent ami rajtunk múlik, de sajna nem vagyunk látnokok, hogy minden bajt előre lássunk és tegyünk ellene. Kár, de ez van. És szerintem úgy sem lehet élni, hogy állandóan attól féljünk milyen rossz fog történni velünk. Gondoljunk inkább arra milyen jó dolog vár ránk :-)Puszi mindenkinek:

Bellana

Sziasztok!

Nagyon sajnálom a babucikat!Én sem gondoltam volna, hogy léteznek ilyen balesetek..
Az én lányom téli baba, és nekünk is kétpontos volt az öv. Nem is volt bekötve sosem, hiszen mindig rajta volt a lábzsák a kocsin, tehát nem tudott volna kiesni. Aztán ahogy nőtt, és kezdtünk ülve kocsikázni, vennünk kellett egy másik kocsit. Mert bár mi vidéken lakunk, ahol nem igazán kell buszoznunk, vannak olyan utak, és padkák, ahol még 5pontos övvel bekötve is veszélyes a közlekedés. Ezeket nyilván elkerüli az ember /ha teheti../.
Én nem szoktam megengedni, hogy segitsenek felemelni /bolt,vagy posta előtti lépcsőn/ a babakocsit. Csak megköszönöm a szándékot, és azt mondom, egyedül könnyebb megfogni, meg rutinom van...-ami igaz is-.Lehet, hogy ez bunkóság, de akkor vagyok nyugodt, ha az én kezemben van a kocsi..
Mióta ez a kocsi van /5 hónapos kora óta/ mindig bekötöm a lányt, igaz, hogy csak 3 ponton, de mégis.
Más téma az, hogy az autóban be van e kötve a gyermek, hiszen ez a legfontosabb.Én ott is bekötöm és sose ültetném gyerekülés nélküli autóba!Még a városban se.
Egyetértek azokkal az anyukákkal, akik úgy gondolkoznak, mint Azel, hiszen nem védhetünk ki minden balesetet..Persze ez nem azt jelenti, hogy felelőtlennek kell lennünk, de néha előfordulnak balesetek. Mindenképpen tanulnunk kell belőle, még ha nem is velünk történik. Valószinűleg Móni is ezért irta le a történetét, és nem azért hogy legyen min veszekedni.
Minden gyerekkel történt/történik kisebb-nagyobb baleset. Persze hogy felelősek vagyunk a gyerekeinkért, de nem kizárólag mi, és tényleg nem tudunk minden esetet kivédeni.

Sasha!
Én is félek az autósoktól, mert 90%-uk nem ismeri a kreszt, és úgy hajtanak a városban..
Volt egy eset, hogy át akartam menni a zebrán és jött két autó egymás mögött.Megvártam hogy lassitanak e, és csak utána raktam le a babakocsi első kerekeit, de hirtelen volt egy olyan érzésem, hogy vissza kell húznom a babakocsit. Igy is tettem.. Abban a pillanatban a hátsó autó elkezdett előzni.. Ha lemegyek, elvisz gyerekestől..Pedig látta, hogy ott vagyunk, és hogy az előtte lévő autó minket akar elengedni..És ez csak egy eset.
Résen kell lennünk..

Betti

Bellana!

Én sem értek egyet azzal, hogy bántani kellett Mónit azért ami történt... Honnan is tudhatta volna? Ezért is akadam ki. Én sem tudtam mi minden történhet a gyerekkel, de még így sincs arra garancia, hogy nem zuhan ránk egy repülő

Betti!

őrültek ezek az autósok, komolyan mondom. Jó nekünk is van autónk, de párom pl nagyon gyakran elengedi a gyalogosokat, párszor már dudáltak rá emiatt!!! Nem értem, hogy felejtheti el egy ember, hogy ő is bkv-zott és gyalogolt amíg nem volt autója, és hogy bizony ő is várt arra, hogy mikor kegyelmeznek meg rajta... Erre tessék!

Most láttam:
Egy család: Apa, Anya, Nagyi, és 4! gyerek (a legkisebb karonülő) beszált egy fikarcnyi kis suzukiba.... Vagyis 7-en.... A legidősebb gyerek sem volt még 10 éves... biztonsági gyerekülés persze egy szál se.

sasha

Sziasztok!

Sasha ez az autó ügy tényleg hajmeresztő, főleg, hogy sokszor gyerek is ül abban az autóban amit őrült módjára vezetnek a szülők...Ők nem járnak sosem gyalog, hogy tudják milyen a zebrán, vagy a zöld lámpánál rohanni 1 autó elől????
Nekünk is van autónk és a férjem mindig megáll ha gyalogos van a zebrán, vagy látszik, hogy elindul. Nem akarjuk elfelejteni, hogy mi is gyalogosok vagyunk amúgy.
Amit a tömegközlekedésen belül előadnak az meg horror. Még, jó, hogy váci lévén nem használom sokszor. A vonatot többször, de az se piskóta, főleg azokra a magas lépcsőkre felmászni
Mikor emelem fel a gyereket -nem mindig segítenek-, állandóan azt hiszem most fogom elejteni a kocsit...

Betti! Nagyon ijesztő a történeted, de sajnos ismerős is, mi is jártunk már így, igaz mi már a zebrán voltunk...Toltam a kocsit mint az eszelős mikor észrevettem. Megúsztuk. Egyenlőre.

Bellana

Ez ugyan nem babakocsival történt, de az eset ugyanazokkal a tanulságokkal szolgál...
Kisfiam (2,5 éves) imádja a műanyag kismotorját. Na, ma akkorát esett vele, hogy felhasadt-feldagadt a felsőajka, és a két felső metszőjéből letört egy-egy darab.
Tessenek vigyázni ezekkel a szerkezetekkel is!
Jamina

Sajnos, ezzel az erővel tényleg az utcára se lehet kimenni, mert gyalogosan is elüthet egy bicikli a járdán, ránk eshet az a bizonyos tégla vagy virágcserép, le lehet esni acsúszdáról, hintáról, és sorolhatnám alap aljáig. Szóval igaz, hogy körültekintőnek kell lenni, de kivédeni nem lehet mindent, viszobt, ha a gyerek folyton az elővigyázatosságokat hallgatja, akkor ügyetlen és beszari lesz.

Nekünk van egy háromfunkciós járművünk, ha minden rajta van, akkor kisebb babusok játszhatnak benne, van a fedélzeten mindenféle csavargati és csapkodnivaló, ha ezt levesszük, akkor járni tanulóknak tologatós autó, (sétáló?) de ugyanakkor nagyobbak lábbal hajtós járgánynak is használhatják. Na ez az izé nagyon könnyen felborul az egészen kicsikkel (értem ez alatt a kilenc hónapos kicsimet, de Bence is gyakran felborult benne ülős korában), mert rosszul szerkesztették meg. Hát bizony vannak rossz játékok is, noha ez se került kevés pénzbe!
Amúgy egyetértek Névtelennel. Nem lehet eléggé vigyázni - de nem is kell. Persze ez inkább már a nagyobbacskákra vonatkozik.
Kíváncsi

Sziasztok!

Lányom mai koppanása jutott eszembe. A ded nem igazán fordul egyik irányba sem még, de ha hasra tesszük, akkor kutyázik, fekvőtámaszozik. Nos eme utóbbiból (csak bokától lefele a lába és a keze van lenn) néha elbillen, hátrafordul. De nem direkt. És ha a feje is fent van... nos ebből hatalmasat tud koppanni. Ezt hogyan védené ki,aki mindent ki akar védeni??? Ne tegyem hasra??? Meg kell tanulnia, hogy ez is benne van a pakliban.

Ildi

Lányok, ha már a kiszámíthatatlan dolgoknál tartunk, ellenőrizzétek a konnektorokat is. Nem a vakdugót, azt gondolom mindenki tesz bele, de hogy nem-e labilis maga a konnektor a falban!!
Nekem a fiam -16 hónapos-,egy-az egyben kitépte a falból!!
Nem lett baja, nem volt ideje belepiszkálni, de majdnem engem kellett ügyeletre vinni annyira megijedtem.
Egy szó mint száz, mi már ellenőriztettük, ti is nézzétek meg. KI a fene gondolta volna, hogy ilyen is van?! Hangsúlyozom, nem a vakdugót hanem a konnektort rántotta ki a falból. Jó öreg panel, vajon milyen meglepi vár még ránk?

Bellana

Bellana,
nézzétek meg az üvegajtóban a gittet. Ha elöregedik, kieshet az üveg.