Kiemelt témák

Sziasztok kedves anya- és apatársak!

Ti sok mindent átéltetek már, ezért vagyok kíváncsi a véleményetekre. Kisiunk 20 hónapos. Nagyon szeretnénk mégegy babát, de az anyagi helyzetünk katasztrofális. Mivel az egyetem elvégzése után nem sokkal jött az elsõ baba, még mindig pályakezdõnek számítok, úgyhogy hiába helyezkednék el, rövid idõn belül nem jönnének rendbe az anyagi gondjaink. Ha viszont több évet töltök munkaviszonyban, úgy érzem, nem tudnám megint három évre félretenni az életemet, ráadásul a fiunknak, aki akkor már 7-8 éves lenne, már nem jelentene semmit a kistesó. Mindezek miatt azt mondom: most vagy soha! Végülis, ha jövõ tavasszal megszületne, megint kaphatnék GYED-et a szánalmas összegû GYES helyett, ami ha csekély mértékû különbség is, mégis jobb lenne, mint egy egész évig GYES-en tengõdni. Szóval Ti mit mondtok: mennyire fontos a pénz?

Szia!
Neked kell döntened, hogy hogy tudod megoldani az életed, de nem biztos, hogy két gyerekkel könnyebb lesz pályakezdõként elhelyezkedned.
Amiért írok, az az hogy ne gondold, hogy egy 7-8 éves gyereknek semmit sem jelent a kistesó. Az én két fiam között pontosan 7 év van, és bármennyire is furcsa imádják egymást. Dani többször elkisért minket az UH-ra, és ugyanúgy várta a babát, mint mi.
Akárhogy is döntesz, sok sikert.

Djeszter

Szia!
Biztos nem egyszerû a döntés, és úgyis csa TI hozhatjátok meg.
Én csak leírnám a mi családozásunk kezdetét, hátha biztat, segít.
Elsõ két gyerekünk az egyetem alatt született, ösztöndíj+csal.pó+ GYES volt az " anyagi alap, " szülõi segítséggel. Természetesen nem éltünk fényesen, de a pénzbeosztás mûvészete itt tanulható meg igazán, a mélyvízben, MOst nem részletezem, de anyagilag nagyon nehéz volt. De egy pillanatig sem bántam meg, most is bármikor így döntenék mint akkor. A két gyerek között 30 hónap van (kevesebb korkülönbséget terveztünk, de így jött a második).
Csodálatosan összenõttek, remek ez a korkülönbség. Igaz én nem votlam velük otthon 3 évekt, összesen kb másfél évet késtem a diplomázással, és még egy évet voltam otthon.
Elhelyezkedtem eljutottam valameddig a "pályán", anyagilag kicsit egyenesbe jöttünk, és most egy hónapja született a harmadik, a " nagyok" (9 és 7 évesen), rendkívüli szeretettel fogadták!
Djeszterhez is csatlakoznék: ekkora "lovak" is nagyon szeretik a tesót, bár a kapcsolatuk teljesen más lesz mint a két nagynak egymnás közt.
Szóval én mindkét Általad "tervezett " idõpontban szültem babát, és most úgy érzem ez volt a legjobb döntés!
Remélem valamit segítek a tapasztalataimmal, a nem könnyû döntésetekhez sok sikert kívánok!

Anyorsi

Kedves Djeszter és Anyorsi!

Nagyon köszönöm a tapasztalatok megosztását és a bátorítást! Igazatok van, a mai munkaerõpiacon mindegy az elõélet, gyerekkel ígyis, úgy is nehéz elhelyezkedni. Azt hiszem, a gyerekek közötti nagyobb korkülönbségtõl azért is óckodom, mert az azt jelentené, hogy miután beilleszkedtem egy munkahelyre, belejöttem a munkába, ls kialakítottam egy életmódot, azt megint fel kellene adnom, és nehezen viselném nemcsak ezt a tényt, hanem az anyagi visszaesést is, bár talán késõbb nem lenne olyan nehéz, mint most (pl Karácsonyra és egyéb ünnepre nem veszünk egymásnak ajándékot, mert nemtelik rá - ezt egy 3-5 éves gyereknek vagy még nagyobbnak irtó nehéz beadni). Továbbra is várom mindenki véleményét! És bocs, hogy nem mutatkoztem be: Niki vagyok

Szia Niki
Ha anyagilag nagyon rossz helyzetben vagytok viszont szeretnél még egy babát akkor hajrá.

Szerintem örök életedre bánni fogod, hogy nem szültél, hogy nem lett kistesó, és ahogy mondtad egyszer belekerülsz a dolgozó nő mókuskerekébe és netán szeretni is fogod a munkádat nagyon nehéz lesz bevállalni még egy picúrt.

Ráadásul, sehol sincs kőbe vésve, hogy a gyerekkel 3 évig otthon kell maradni! A gyerek egy éves kora után nyugodtan vállalhatnál mondjuk 4 órás munkát, vagy valami hasonlót ezáltal is bevezetve magad a majdani teljes idős munkavégzésre. Így hozzájárulhatnál a családi kasszához és a kisbabád is arra a pár órára bölcsibe mehetne.

Tudom, tudom, sokan mondják azt, hogy dehát a legjobb ha az anya 3 évig otthonmarad a gyerekkel. Igen, valóban ez a legjobb de ma már a családok ezt a luxust nem engedhetik meg maguknak. Nézd meg az embereket Amerikában, akik a szülés után 6 héttel visszamennek dolgozni. Nos az hogy tetszene?

Én nem engedhetem meg magamnak az otthonmaradás luxusát, a 8 hónapos kisfiam mellett napi 8 órát dolgozom és 2,5 órát utazom. Nem azért mert lelketlen vagyok, vagy mert munkaalkoholista, hanem azért mert anyagilag másképp nem megy. Hidd el mindig van megoldás, csak a helyzetedet vedd szemügyre úgy mintha kívülálló lennél.

Pusszancs,
Moni

Kedves Móni!

Köszönöm a biztató szavakat!!!
Végül döntöttünk: vállaljuk az új babát, és erre kezdjük felkészíteni az időközben kétévessé cseperedett manókát.

Pont az a következő kérdés merült fel bennem, amiről írsz, miszerint VÁLLALJAM-E a munkát, amíg a kistesó megszületik? Anyagi része is van: ahhoz, hogy magasabb GYED-et kapjak, magas fizetésre kell, hogy bejelentsenek, amit nemigen vállal munkaadó, mivel sok járulékfizetéssel jár, azonkívül ha kezdőként lépek be valahová, nem ígérnek nagy fizut. Momentán kétségtelenül kisegítene napi ezer forint is, de ha ez meghatározza a következő két évet is, az nem nyerő.

A másik fele a kérdésnek valóban az, hogy otthon tudom-e hagyni a fiamat. Persze szerencsés vagyok, meg tudom oldani, hogy a bölcsödét elkerüljük, bár a bölcsinek is vannak előnyei.

Rettentő nehéz kívülállóként gondolkodni olyan helyzetről, amiben az ember ennyire érintett érzelmileg, ezért érdekelnek a Ti gondolataitok!

Szóval Ti vállalnátok munkát baba mellett?

Miért nem hemzsegnek ebben az országban a részmunkaidős és otthon végezhető munkalehetőségek (úgy értem azok, amik nem ügynökösködésről szólnak, és nem pilótajátékok!!!) ??? EZT a kérdést kinek kellene feltenni?

Kíváncsian várja további hozzászólásaitokat: Niki

Kedves Niki!

Bocs, hogy ilyenkor szólok bele, pláne úgy, hogy még nincs is gyerekem (most várom az elsőt), de nekem a munkalehetőségek terén van hozzáfűzni valóm. Nem tudom honnan írsz, de Magyarországon is egyre jobban dívik a távmunka lehetőség. Nekem Győrben sikerült kifognom egy szuper távmunkát, ami azt jelenti, hogy itthon dolgozom interneten keresztül, és Gyesre sem kell elmennem. Kapom a fizetést, + ha anyósom megy el Gyesre, ő megkapja a Gyest, amit átad nekünk, és az is plussz pénzt jelent. Szerintem nézz körül ilyen területen. És nem kell félni tőle, nem olyan munka, hogy e-maileket kell küldözgetnem, hanem egy nagy közlekedési vállalatnak kell pályázatfigyelést végezni, hírlevelet szerkeszteni, ha vannak új hírek, Európai Uniós csatlakozásról kell anyagokat gyűjteni a Volán társaságokat érintő dolgokról, stb. Szóval elég komoly munka, de szuper, hogy itthonról végezhető.
Sok szerencsét!
Üdv Bogi

Sziasztok!

Niki!
Eloszor neked irnek. En ugy voltam mint te. Allamvizsga utan masfel honappal megszuletett a kisfiam, igy nem volt munkaviszonyom a baba elott. Mikor 2 eves lett, felajanlottak eg y szerzodeses allast, ami egy evre szolt. De szerencsere kozben kaptam egy hatarozatlan ideju kinevezest, igy ahogy lejart a szerzodes volt munkam. Egyebkent tanar vagyok. Majd megorultem a tesoert! De tudtam azonnal nem johetek el, igy vartam egy evet. Ugy sikerult kismamanak lennem, hogy meg egy evet vegigtanithattam volna. De a sors kozbeszolt, veszelyeztetett lettem, igy meg az elso felevet sme sikerult lezarnom... Pontosan 5 ev van a gyerkocok kozott, de nekem igy nagyon jo volt. Es imadjak egymast! Most is ugy tevezem, hogy a 2. es a 3. kozott 5 ev legyen. Nekem bevalt! Jelenleg 2 eves a kicsi, fel napra bolcsiben van, en meg visszamentem felallasba dolgozni mivel a GYES szornyen keves!

Bogi!
Hogy sikerult szerezned a tavmunkat! Mert en hiaba adtam meg az adataim itt, es ott, sehonnan semmi reakcio! Tudod hogy nagyon szerencses vagy? Egyebkent milyen vegzettseged van? Bocs, hogy kivancsiskodom, de nagyon szeretnek mar regota tavmunkaban dolgozni!
Moni

Kedves Bogi és Moni!

Köszönöm soraitokat, hiszem, hogy nemcsak nekem segít, hogy megosztjátok a tapasztalataitokat.

Kedves Bogi!
Köszönöm minden segítő szándékodat, ellátogattam az Általad ajánlott honlapokra is, de sajnos nem jártam sikerrel. Volt olyan link, ahol a hirdetett távmunkalehetőség helyett pornóoldal jött be... Csatlakoznom kell Moni véleményéhez: nagyon szerencsés vagy!

Várom a további gondolatokat!
Niki

Niki!
En ugyanigy jartam...
Ket, komolynak tuno "cegnek" irtam mailt. Az egyik valaszra sem meltatott, a masik ecsetelte hogy miert kell fizetni elore!!!, pedig nem pilotajatek... Nagyon felbosszantott, legszivesebben megirtam volna neki...
Szoval nekem sem sikerult eddig meg.
Moni

Hello.

Közben kaptam egy állást vagy csak egy álláskát: hiszen csak heti két nap megyek dolgozni egy nyelviskolába, 90 percre. Persze a munka ennél kicsit több, hiszen az ember készül is az óráira. De ezt is meg tudom oldani úgy, hogy hetente csak egy fél délelőttömet foglalja ez le. Végülis gyeskiegészítésnek jó, nem?

Akkor mondja meg nekem valaki: miért húzza a száját a párom, aki eddig agitált, hogy menjek már dolgozni, hogy én is keressek, és felvállalta, hogy vigyáz a gyerekre??? Tényleg olyan nagy kérés lenne heti két este+egy fél délelőtt? Kezdem azt hinni, rossz partner mellett vállaltam a második babát, meg a munkát is....

Moni
Én már újsághirdetésekre is válaszoltam, de mind pilótajátéknak bizonyult.

Lehangoltan: Niki

Niki, ez már csak ilyen: a pasasok rém nehezen veszik, ha egy addig otthon szorgoskodó nő MÉGIS talál valami munkát. Azért még nem olyan rossz partner ő, no meg - a többi se jobb!
Kíváncsi

Niki

Lehet munka mellett dolgozni.A fiam most múlt 1 éves és én ismét dolgozó nő,sőt anya vagyok.
Kicsit furcsa az elején,de meg lehet szokni.Végül is előbb-utóbb az ember visszakényszerül,ha nem is akar(na jó,ne Kíváncsiból induljunk ki).
Persze nekem ideális állásom van,mert én is tanár vagyok,de túlórában dolgozom és egy du-i gimiben is tanítok.És minden megoldható,így a du-i óráim alatt a párom van itthon,ezen a napon nem nyitja ki du kis üzletét.És ezt ő ajánlotta fel.
Gyesen anyósom van,jön minden nap a kis Manóhoz.Persze nem vagyok bölcsi ellenes,de egyenlőre mindannyiónknak így jó,mindenki jól járt.
Eleinte kicsit lelkiismeret furdalásom volt,hogy itthon hagyom az apróságot,de megbékéltem,mert rá kellett jönnöm,hogy ez előbb utóbb úgyis bekövetkezik és így olyan dolgokat is megadhatok neki,amit egyébként nem,mert a Gyes miatt nem telne rá.Nem vagyok anyagias,ne érts félre.

Viszont örülök,hogy baba mellett döntöttetek.Én ezzel úgy vagyok,hogy ilyen téren nem tervezek,hanem a mindenkori állapothoz igazodom.Vagyis így szervezem az életem, a munkám, a vágyaim.Illetve szervezzük.

Puszi:Anyapoc

Niki! Gyerekvigyazs teren en sem nagyon szamithatok a ferjemre, o is iylen szjhuzogatos!
Anyapoc! minden elismeresem a tied! En a 2 eves mellol is csak heti 8 tanora erejere mentem vissza(10-et szerettem volna, de csak ennyit kaptam, utolag orulok is), de ezen is sokat toprengtem, es lehet, hogy "megkoveztek", de en csakis a penz miatt mentem vissza.
Moni

Köszi lányok!!!

A lelkierőm visszatért, igazatok van, az ember leginkább saját magát segítheti meg, magunknak kell eldönteni, mit akarunk, aztán kitartani mellette.

Anyapoc, le a kalappal! Azért biztos vagyok benne, hogy ehhez olyan bébi is kell, akinek oké, hogy anyu nincs vele egész nap. Vagy abban az egy évben, míg vele voltál, biztos mindent megadtál neki, amire szüksége volt. Az én kétévesem sajna nem ilyen. Anyás, mint minden fiú, és rettenetesen ragaszkodó, még a ciciről sem tudtam teljesen leszoktatni. De lehet, hogy csak én nem figyelek rá 100%osan. Azért gondolom, mert mióta dolgozni kezdtem, a ragaszkodása érezhetően nagyobb lett, gyakrabban követeli a cicit is (pedig már csak napi max 2-nél tartottunk). Nagyon kiegyensúlyozatlan is lett: napközben képtelenség elaltatni, csütörtökön és pénteken már kezelhetetlen a kimerülétségtől. Mióta itthon az egész család az ünnepek alakalmával, békésebb lett, a ciciről is le tud mondani, és így, 9-4 nap elteltével már hajlandó kilépni a lakásból - eddig ugyanis nemhogy a kedvenc játszóházához, de még motorozni se volt kedve elmenni.

Moni - miért köveznénk meg? Szerintem mindenki elsősorban a pénz miatt veszi megint nyakába az igát, ilyen összegű gyes mellett! Én mindenesetre leállok, csóróság ide vagy oda. Az én kisfiam magatartása azt mutatja, hogy nagyobb szüksége van a jelenlétemre, mint arra, amit pénzért kell megvennem neki. Persze, a munkahelyemen se volt sikerélményem (a diákjaim nemhogy nem készültek, nem is jártak az órákra), ráadásul nagyon vizesedem, ami egy terhesnek nem jelez jót. NEm mondok le végleg a munkáról, mert valamiből el kell tartani a gyerekeket, és szívesen is dolgozom, azzal együtt vagyok teljes ember. De egyfolytában gyötörne a lelkiismeret, hogy valamiről lemaradtam, valami fontosat nem tudtam megadni a kicsi gyerekemnek, amit soha nem fogok tudni pótolni (ellentétben a most nem megvett legóval vagy adidas cuccokkal). Hogy csak egy példát mondjak: mindig vettem neki csokit, akárhányszor cirkuszolt érte egy nap, mondván: legalább ezzel tegyek a kedvére, ha már nem játszhatom vele - pedig nem tettem jót se a csokiztatással, se azzal, hogy engedtem a hisztinek, ugye?

Mit gondoltok? Kíváncsian várom a kispénzű magyar családok túlélési trükkjeit!

Mindenkinek boldog és szerencsés 2004-et kíván: Niki

Sziasztok!

Munka: Én is részben a pénzért mentem vissza,mert hamarosan költözni szeretnénk és ehhez hitel kell.A gyed viszont nem elég rá.Arról nem is beszélve,hogy ugye emelést kaptunk,amibe én nem estem már bele.Másrészt persze azért mentem vissza,mertmunkamániás vagyok.Dehogy!Szeretem,amit csinálok,hiányzott a mindennapi nyüzsgés.Ésez jót tett nekem is és a gyermekemnek is.A gyes-t semmi esetre sem vártam volna meg.Természetesen azért,mert kevés,de hát az nem is azért van,hogy lógassuk otthon a lábunkat.Végül is ez egy segély,nyilván nem lesz annyi,hogy normál módon meg lehessen élni belőle.Egyébirátn a gyerek másfél éves korától már gyes mellett is lehet dolgozni.És akkor mi,magyarok egész jó helyzetben vagyunk egy-két külföldi országhoz képest.
Lehet,hogy most csúnya leszek és elvágják néhányan a torkomat,de soha nem tudtam megérteni azokat,akik azon sopánkodtak,hogy milyen kevés a gyes.Ez engem kicsit dühít is.Persze,persze,legyünk itthon a gyerekkel minél tovább,de hát kinek a pénzéből finanszírozzák ezt majd????(bocs,kicsit off lett).

Moni

Semmi szégyellni való nincs abban,hogy pénzért mentél vissza(ja,most olvastam,hogy írtál).Kevesen vannak azok,akik csak hobbyból dolgoznak.Köszi az elsimerést,de tényleg kell hozzá egy olyan gyerek,aki mindenzt tolerálja!

Niki

Minden rendben akkor nálatok?Örülök!
Valóban olyan a gyermekem,hogy nyugodtan itt merem hagyni.Persze azért az sem mindegy,hogykivel van.Nem személytelen,hanem azért mégiscsak egy hozzá közelállóról van szó!Igaz,reggel még mi is szopizunk(vagymi),bár mennyiség már nincs,csak egy két szippantás.
Ahogy írod,hogy gyötörne a lelkiismeret,hogy vmiről lemaradtál,mintha magamat hallanám.Az elsőkét hétben én is ezt éreztem,amikor visszamentem dolgozni.Hogy mit hagyok ki,szegény gyerekem nem lehet velem.Aztán rájöttem,ha 3 évig maradok otthon,akkor is ezt ézem,ha visszamegyek,márpedig előbb-utóbb vissza kell menni.Szt ez természetes érzés és idővel elmúlik,mert belerázódsz a mindennapokba és úgy szokod meg,ahogy van.
Nagyon úgy tűnik tényleg,hogy a fiad nagyon hiányol Téged.Az enyém nem ennyire anyás,bár ha vele vagyok,akkor szinte csak én kellek.De képes arra már,hogy ellegyen akkor is,ha nem vagyok ott.Egyszer egy védőnő úgymagyarázta ezt,hogy a "távolbaszeretés".Ezt is meg kell tanulniuk a gyerekenek.Ha nem sikerül,akkor ők leszenk azok,akik folyton az ajtót lesik az oviban,mikor jönnekmár értük...Ennél okosabbat nem tudok írni.A csokiztatás és hiszti felejtős!!!!Tényleg nem tetted jól,dehát nagyon nehéz ellenállni,én tudom.Volt olyan ismerősöm,aki minden bolti bevásárlás alkalmával minden gyereknek vett csokit.Ha megjött,a gyerekek első kérdése az volt,mit hoztál.Ez eddig OK,mert én is ezt csináltam,de én nem kaptam mindig,ígynem is hisztiztem,ha nem volt semmi a szatyiban.Na,ez lehet,hogy értelmetlen lett...

Na,eldugulok,mert sok lesz!

Puszi Mindenkinek és BUÉK!

Anyapoc