2003.04.27 16:15
Szerző: iboly
Egy jó írás:
A gyermekkori allergiás megbetegedések száma sajnos évrol évre no. Jelentoségük manapság a egészség megromlásában csaknem ugyanolyan nagy, mint a fertozéseké.
De mit is értünk allergia alatt? Az orvostudomány allergiának nevezi a szervezetnek azt a tulajdonságát, hogy nem saját anyagra (allergénre) túlérzékennyé válhat, allergizálódhat és az anyag ismételt behatására jellegzetes allergiás tünetcsoporttal válaszol. Az allergia tehát a szervezet kóros megnyilvánulása valamely anyagra, amelyet a nem allergiás egyének jól turnek (egyesek a tojásra allergiásak, másoknak semmi problémát nem okoz a tojás fogyasztása)
.
A szervezetbe különbözo módon juthatnak be allergének: a légutakon, a borön és a tápcsatornán keresztül. Ez utóbbiak felelosek a táplálékallergiák létrejöttéért.
Táplálékallergia kialakulhat egyféle táplálékra (egyes gyerekek pl. csak a földieperre érzékenyek), vagy egyféle táplálék egyik alkotórészére (pl. a tojásból a tojásfehérjére), vagy egyidejuleg többféle élelmiszerre, élelmiszercsoportra is. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a gyerekek nem egyenlo mértékben allergiásak ugyanarra a táplálékra. Van akinél az allergizáló táplálék csak nagyobb adagban vált ki tünetet, míg másnál egy parányi mennyiség is heves reakciót okoz. Elofordulhat az is, hogy valaki pl. egy kis adag tojással készült ételt elfogyaszthat, de a tojást más formában nem bírja. A melegítés és a fozés csökkentheti egyes táplálékok allergizáló hatását, de sajnos a tejét, halét, paradicsomét és tojásét nem befolyásolja. A táplálékok feldolgozása is módosíthatja az allergizáló hatást: pl. a pasztörizált tejre allergiás gyerekek egy része jól turi a tartósított, porított tejet.
Legnagyobb gyakorisággal a tehéntej és a tyúktojás okoz túlérzékenységet. Önmagukban is fontos szerepüket tovább növeli, hogy számos étel alapanyagai. Fontos tudni, hogy némely esetben az azonos állattól származó eltéro jellegu tápanyag is allergizál: pl. tehéntej-fehérje allergiásnál panaszokat okozhat a marhahús, tojásallergiásnál a csirkehús.
A gyakoribb táplálék allergének a következok: hal, sajt, gomba, földieper, málna, dinnye, dió, méz, csokoládé, paradicsom, paprika, narancs, citrom, mandarin.
Ritkább táplálék allergének: liszt, bab, borsó, lencse, éleszto, ananász, banán, datolya, napraforgómag, pisztácia, birsalma, petrezselyem, cékla, káposzta, karalábé, paraj, uborka, burgonya, padlizsán, hagyma, mustár, (sör, kávé)... stb.
Amikor a táplálék allergénekrol beszélünk, szólnunk kell az ún. adalékanyagokról is, melyek az élelmiszerek feldolgozása során kerülnek bele a táplálékba. Sok esetben szükséges az élelmiszer feldolgozása (a búzát pl. meg kell orölni), tartósítása, de számos esetben a gyártók azért, hogy kívánatosabb, jobban eladható termékeket állítsanak elo, a feldolgozás során különbözo vegyszereket használnak. Az utóbbi évek során egyre többféle és egyre nagyobb mennyiségu vegyszer kerül ételeinkbe. Ezeket nevezik összefoglaló néven adalékanyagoknak. Közülük leginkább a mesterséges színezékek és a tartósítószerek okozzák a legtöbb gondot.
A mesterséges színezékek, amint nevük is jelzi, színezik az ételeket annak érdekében, hogy vonzóbbnak tunjenek a vásárlók számára. A legtöbb citromital azért citromsárga, mert ilyen színu ételfestéket (tartrazin) tartalmaz. A fehér színt (pl. fehérliszt) az azofestékek adják. A csomagolt sonkának sem lenne olyan szép, "egészséges" színe, ha nem lenne benne mesterséges színezoanyag. Enélkül esetleg úgy tunne, mintha lejárt volna a szavatossági ideje.
A tartósítószerek közül leginkább a nitriteket, benzoátokat (pl. benzoésav) és a nátrium glutamátot használják, ill. vannak kéntartalmú szerek is forgalomban (ezek pl. az erre érzékenyeken asztmás rohamot válthatnak ki). Nagyon fontos tudni, hogy a szalicilátok és a benzoésav, valamint az azofestékek között keresztérzékenység van. Ezért a szalicilátokra (Aszpirin, Kalmopyrin, Isztopirin stb.) érzékenyeknél allergiát válthatnak ki az utóbbiak is vagy fordítva.
Tartósítószert és ételfestéket tartalmaznak a zacskós és konzervételek, savanyúságok, lekvárok, cukrászsütemények, üdítoitalok, csomagolt húsok, felvágottak, pástétomok, kolbász, szalámi, színezett sajtok, stb.
Manapság az adalékanyagokkal kapcsolatban felmerül az a kérdés, hogy nem károsítják-e az egészséget. Erre a választ majd csak a jövo adja meg. Az biztos, hogy az adalékanyagok az arra érzékeny embereket megbetegíthetik.
A táplálék allergének szerepe a gyermekkori megbetegedésekben ismert, de mindenképpen új az a felismerés, hogy igen sokféle tünet és betegség kialakulásában játszhatnak szerepet. Leggyakrabban a gyomor és bélrendszer területén okoznak panaszt gyomor és bélhurut formájában (hányás, hasmenés, emésztési zavar, hasfájás, puffadás, esetleg véres széklet lehet a tünet). Gyomor-bélrendszeri allergiát leggyakrabban tehéntej, tojás, búza, csokoládé, hal, kagyló, olajos magvak (foleg a földimogyoró), paradicsom, földieper, citrusfélék, éleszto és a fuszerek okoznak.
A borön is különbözo elváltozások alakulhatnak ki táplálék allergének hatására. Ezek általában eros viszketéssel járó kiütés formájában jelentkeznek. Leggyakoribb fajtája a csalánkiütés (urticaria), mely a test bármely részén elofordulhat, akár vándorolhat is és általában egy-két nap alatt elmúlik. Azonnali csalánkiütést válthat ki a tojás, tej, tejszín, dió, hal, kagyló, éleszto, földieper, málna, gomba. Van azonban a csalánkiütésnek olyan formája is, mely több napig, akár több hétig tart. Ezt okozhatja bármilyen tengerbol származó étel, dió, tojás, de a tejtermékekben és a húsban maradt penicillin (melyet az állatok tenyésztése során használnak) is, csakúgy, mint a tartrazin élelmiszerfesték és a benzoát tartósítószerek. Ritkábban ugyan, de a csalánkiütés súlyos formája is kialakulhat (Quincke-ödéma), mely ha a garat, gége környékén támad, fulladást is okozhat. A táplálék allergének szerepet játszhatnak ekcéma kialakulásában és fenntartásában is.
Valószínuleg kevesen tudják, hogy légzorendszeri, és ritkán ugyan, de egyes idegrendszeri elváltozásokért is felelossé teheto néhány táplálék allergén.
A légzorendszer területén az orrban, az orrmelléküregekben és a légutakban okozhatnak elváltozásokat. Az orrban allergiás nátha alakul ki, melyre a színtelen, vagy fehéres színu orrváladék vagy orrdugulás a jellemzo. Leginkább a levegoben lévo allergének (házipor, virágporok) ezért a felelosek, de az egész évben fennálló, vagy rendszeresen visszatéro náthának ételallergia is lehet az oka (leginkább a tehéntej). Az orrmelléküregek nyálkahártyája az allergénekre szintén duzzadással és nyákelválasztással reagál, ilyenkor a fenti tünetek mellé még fejfájás is társulhat. Itt is leginkább a tehéntej szerepelhet "bunösként", csakúgy, mint a hörgorendszer idült gyulladása esetén. Tehéntej hatására akár asztmás légzés is kialakulhat az arra érzékeny gyermekeken. Visszatéro, vagy tartósan fennálló középfülgyulladás esetén sem szabad megfeledkezni arról, hogy a háttérben tehéntejfehérje allergia húzódhat meg.
Az idegrendszeri elváltozások közül a m i g r é n kiváltásában szerepet játszhat néhány táplálék (tehéntej, csokoládé, narancs, búza, sajt, paradicsom, benzoésav, tartrazin), de elofordulhat, hogy a túlmozgásosság is allergiás hajlammal társul. Ha az állapot hátterében felmerül élelmiszerallergia, akkor a következok tehetok leginkább felelossé: mesterséges színezoanyagok és tartósítószerek, tehéntej, csokoládé, szolo, narancs, földimogyoró, búza, sajt, tojás.
Bár az utóbbi elváltozások okaként nem elsosorban a táplálék allergének jönnek szóba, hiba lenne azonban megfeledkezni róluk.
Mi a teendo, ha ételallergia gyanúja merül fel? Mivel számos táplálék okozhat allergiát, fontos, hogy megfigyeljük a tünetek és az étrend összefüggését. Néhány esetben, ha az allergén elfogyasztása után gyorsan kialakulnak a tünetek, könnyu a dolgunk. Máskor azonban csak több órával az étkezés után jelentkezik a tünet és ilyenkor már csak bonyolult detektívmunkával lehet kideríteni, hogy melyik táplálék váltotta ki a reakciót. Ilyenkor alkalmazzuk a próbadiéta módszerét: eloször csak olyan ételeket adunk, melyek legkevésbé allergizálnak majd ezt követoen a gyanúsnak tartott ételekkel bovítjük az étrendet és figyeljük a reakciókat. Mivel az eljárás során súlyos tünetek alakulhatnak ki, ezt csak kórházban szabad végezni. A bizonyítottan allergiát okozó táplálékot ki kell iktatni az étrendbol.
Örökletes tényezok szerepet játszhatnak az allergia kialakulásában. Az allergiára való hajlam öröklodik és nem egy bizonyos allergiafajta. (Asztmás apa gyermeke nem feltétlenül lesz asztmás, lehet ekcémás, de lehet szénanáthás is.) Ha egyik szülo allergiás, akkor kb. 20-25 %-kal, ha mindketto, akkor kb. 45-50 %-kal nagyobb a gyermekük esélye valamilyen allergiás megbetegedésre.
A fent olvasott tanulmány a Szigetszentmiklósi Pedagógiai Napok keretében rendezett Táplálkozási fórumon hangzott el
1997. november 26-án a Városi Könyvtárban Dr. Raffay Éva eloadásában
[url=http://hirdet.net/http://hirdet.net/" TARGET="_top]http://hirdet.net/http://hirdet.net/[/url] [url=http://www.hirdet.net/doki/allergia.htm" TARGET="_top]http://www.hirdet.net/doki/allergia.htm[/url]