Akkor szépen sorban.
Anita, sikerült a gyakorlatba is átültetni az elméletet bárányvese ügyben?
Sara, örülök, hogy rendeződnek a dolgok nálatok. Hogy vagytok?
(És ha lesz egy kis energiád, megírod, mit kaptál Humana Elektrolit helyett, recept nélkül?)
Alziza, elég zajosak lehetnek a napjaitok.
Van külön szobájuk a nagyoknak, vagy valami kuckó, ahová elvonulhatnak, ami igazán csak az "ő váruk"? (Ti társasházban laktok vagy kertesben?)
Mi az a 300, amit nem nézhetnek meg?
Tényleg, ki hogyan dönti el, mit nézhet meg a gyerek és mit nem?
Muzsu, Alziza - mi az a First?
Muzsu, várom nagyon a képeket. Milyen gyermeklélektant olvasol?
Dina, hogy alakult a hétvége?
Kicsit visszatérve erre a kérdésre általánosságban - értem én, hogy senki sem egy házvezetőnővel/bébiszitterrel akar együtt élni, és egyet értek azzal, hogy ne hagyja el magát senki. De bevallom, azt már nem teljesen értem, hogy egy férfinek miért múlik olyan sok pár plusz kilón és csipkés fehérneműn... Azért ők sem fiatalodnak, formásodnak az évek múlásával...
Móni, de jó, hogy sikerült az ágycsere, így bőven lesz ideje Sanyikának, hogy elfelejtse a kiságyát. Picúrkával hogy vagytok?
Lilla, és ti hogy vagytok? Mesélsz majd, hogy telt a második hétvége utáni hétfő?
És mi van Cserágiékkal? Jól vagytok?
Nálunk indul a kutakodás második felvonása, mert Mira továbbra is alig eszik. Nagyon picit hízik, de nem viszi túlzásba azt sem, ha ez így megy tovább, akkor a kardiológus visszazavar a gasztroenterológiára a hónap végén, amit nem akarok, de nagyon konfliktolni sincs kedvem a kardiológussal, vele azért jóba kellene lenni.
Hétfőn reggel megyünk vér és vizeletvizsgálatra a Heimbe, kalandos lesz a pisigyűjtés is, már előre látom.
Hogy még egyszerűbb legyen az élet, Mira újra beteg, Brúnó csak megfertőzte, a kicsi lány fuldokol a takonytól, a tegnap éjszaka horror volt. Egy órára tudtam hajnalban letenni, a többit gyakorlatilag a karomban töltötte és félóránként orrszívóztunk.
Megint csak a tejcsit fogadja el, ami nem lenne baj, de nem eszik abból sem eleget, most valami homeós bogyót szedek, hogy ömöljön a szájába a tej (eddig is elég volt, de sebaj, ezen már nem múlik).
Brúnónál a féltékenység elérte a mélypontját, most már csapkod, kiabál, hisztizik és megint nem bír aludni (nála eddig ez volt a legsúlyosabb tünete annak, hogy megviselte a kistestvér érkezése). Ez már sok neki, hogy két hete semmi másra nincs érkezésem, csak Mira etetésre, mérésre, pelenkázásra és orrszívásra.
Ráadásul egy hétig küszködtem, hogy hátha megússza Mira ezt a betegséget, nem nagyon engedtem Brúnót a közelébe, na ez pláne megviselte mindkettőjüket. Ma estére már összebújthattak, már mindegy volt - egészen megvidámodtak
Úgyhogy most igyekszem minél többet Brúnózni, ami nehéz, de igyekszem bevonni a barátainkat is, akiket imád, plusz megyünk nagyszülőzni-nagynénizni holnap, így talán átvészeljük a jövő hetet.
Nagyon kéne már az a szélcsend, a jövő hetet szívem szerint a kertben és a játszótéren tölteném velük.
Na megyek orrszívózni...
Tücsi