2000.07.31 12:53
Szerző: Anonymous
<!-NOTE: Message edited by 'admin'-!>Az én 2. gyermekem 4 hónapig még csak be sem tudta venni a mellbimbómat, annnyira gyatrán szopott. 1 hónapig semmit sem fejlődött. Kénytelen voltam szoptatás közben a szabad mellemből kifejni a tejet, s amikor abbahagyta a másikon, akkor a lefejtet odaadni neki, hogy gyarapodjon. De 4 hónapnyi kínlódás után megtanult bimbóvédő nélkül enni, 5 perc alatt kiszopizott 2 dl-t. 14 hónapos koráig szoptattam, akkor is csak a következő terhesség reményében hagytam abba az ilyen táplálást. Tehát az anyukán múlik az, hogy szoptatja-e a gyereket vagy a tápszert választja. Ha nem lennének tápszerek, mindjárt jobban megdolgoznánk a természetes etetésért, ami ugyebár az eleve elrendelt kötelességünk. Mert mi lett volna az ősemberekkel, ha... (Magyar Katalin )
(Tisztelem a heroikus anyákat, akik hónapokig küzdenek a szoptatásért, de fölösleges emiatt felkapaszkodni valami hősi emlékműre, és onnan igét hirdetni, hiszen "a természetes etetés eleve elrendelt kötelességünk"
A lányom két hónapos múlt, és ezt a két hónapot az evés szempontjából végigkínlódtuk. Volt olyan, hogy két és fél órán keresztül szoptattam. Tény, hogy nem sok tejem van, és ez a hosszas szoptatás teljesen tönkretette a mellemet. Rengeteget idegeskedtem, hogy kevés a tejem, de a kicsi gyönyörűen fejlődik. Mára már elértük azt, hogy 20 perc alatt befejezi az evést, és éjszaka sem nagyon ébred fel.
A fiammal két és fél évvel ezelőtt feladtam, és tápon nőtt fel. Ma már nagyon sajnálom. (Rózsa Éva Eszter)
Én nem voltam olyan szerencsés, hogy szoptassak, de nem azért mert nem akartam hanem mert a 6.hét táján az amúgy is kevés tejemnek kevés volt a tápanyagértéke valamint vizes volt. A második babám most 2 hónapos és szintén ugyanaz a helyzet. A doktornő szerint ez lehet genetikus, mivel édesanyám mind a három gyermekével végig járta ezt. (Bella)
A szoptatás szerintem is csodás dolog, persze akkor a legjobb, ha zökkenőmentesen zajlik. Én a harmadik gyermekemmel szenvedtem a legtöbbet, mert a pici nem szopott, hanem rágta a cicit. A dolog már odáig fajult, hogy sírva tettem mellre, és csak kínlódtunk. Teljesen kisebesedett a mellbimbóm, és a bimbóvédővel pedig nem evett. Aztán beletörődtem a dologba, és a lefejt anyatejet adtam a babámnak. Hathetes korától csak a lefejt tejet kapta, de így is sikerült féléves koráig anyatejjel táplálnom. Csak kitartást kívánok mindenkinek, de az se keseredjen el, aki a sok próbálkozás ellenére mégsem tud szoptatni. Hiszen a szeretet éppen olyan fontos! (Regőczi G. Krisztina)
Azt feltételeztem, mint kiderült, rosszul, hogy várandós vagyok. Ez olyan erős lelki folyamatot indított el nálam, hogy, habár majdnem 6 hónapja befejeztem a szoptatást, a tejem újból megindult. Amikor kiderült, hogy mégsem várok babát, az egész egy csapásra megszűnt. Elég volt hozzá annyi, hogy magamhoz öleltem a fiaimat, vagy egy kisbabára gondoltam és ömlött belőlem a tej. Ennek a folyamatnak nagyon erős az agyi szabályozása! (Haraszti Gáborné, Timi)
Nekem rengeteg tejem volt. Ennek örültem de azért voltak hátrányai is. Apor ugyanis nagyon jó étvágyú baba lévén, "zabált". Nem tudta, hol a határ. A védőnőktől és a doktornőnktől csak azt hallottam, igény szerinti szoptatás. Mivel a gyermekünk egyfolytában sírt és kizárólag a cicim nyugtatta meg, én oda is adtam neki. Mondanom sem kell 1.5 hét alatt úgy kisebesedett, berepedezett a mellem, hogy üvölteni tudtam volna. Az volt a szerencse, hogy Apor bimbóvédővel is szopizott. A lényeg, a sok evés miatt, nagyon hasfájós lett. Három hónapig nem aludtunk csak kb. két órát, azt is éberen. Annyi tejem volt, hogy minden szoptatás után le kellett fejnem, még éjszaka is, mert annyira bekeményedett, hogy aludni sem tudtam. Az a legjobb, ha pont annyi van, amennyit igényel a baba. (Odri)
Eleinte nálunk is voltak problémák, "segitőkész hozzáértők" rá is beszéltek úgy a 4. hét táján, hogy irassak fel tápszert, mert nincs elég tejem. Hála a mi csodálatos doktornéninknek - aki azt mondta, hogy szó sem lehet tápszerről, és inkább valóban hasznos tanácsokkal látott el - pár napon belül visszaállt a béke és Virág baba is anyatejen nőhetett fel. (Jutka)
Johannám 8 hetes és már majdnem megduplázta születési 3 kg-ját. Jelenleg 5.5 kg. Én ezt az igény szerinti szoptatásnak tulajdonítom. Szerintem teljesen mindegy, hogy mit eszik az ember - én vegetáriánus és folyamatosan fogyókúrázó vagyok-, fontos, hogy sokat igyon. A rengeteg folyadékfogyasztást - napi 5-6 litert- nekem megkívánja a szervezetem ennyi szoptatás mellett. Mivel szénsavas nem ajánlott, az ásványvízre ráuntam a terhesség alatt, a gyümölcslevek pedig agyoncukrozottak, így kitaláltam, hogy olyan gyümölcsteát iszok, ami nem tartalmaz koffeint. Úgy tűnik ez bevált, mert Johanna nem hasfájós és eddig nyugodt babának is tűnik. (Anikó)
Első leányomat védőnőm mindenféle negatív hozzáállása ellenére majdnem 3 évig szoptattam. Jó végen már csak reggeli hajnal 6 órai ébredését és esti tej adagját szolgáltattam én. Az idő tájt esküdni mertem volna rá hogy sok madártejtől és Fitolac teától sikerült olyan sokáig etetnem őt. Voltak időszakok mikor hetekig 2 óránként etettem mert az volt az igénye. Aztán valahogy több lett a tejem és visszaálltunk 4-5 óránkénti evésre. Második lányommal nem volt ilyen szerencsém. Ő 1 hónapos volt, mikor nagyon szomorú esemény történt családunkban. Ott voltam az 1 hónapos picurral és egy csepp tejem se lett egyik pillanatról másikra. Kellett egy teljes nap míg rájöttem hogy miért sír a pici, mi a baj, még azt se vettem észre hogy elfogyott a tejem. Aztán rájöttem, hogy olyan nem lehet, hogy valaki egyik gyerekét majd 3 évig szoptatja, következő gyereket meg röpke 1 hónap után tápszerre kényszeríti. Szerencsére volt egy nagyon kedves ismerősöm, aki járatos volt kicsit füvek terén és mivel régen szülésznő volt sok praktikát tudott. Így az Ő tanácsára gyógyszertárban vettünk édeskömény cseppet, amiből napi 3x 3 cseppet kellet egy kis kanál tejjel bevenni. Iszonyú rossz íze volt. Ezenkívül lebeszélt a napi 2 liter tejből készült madártejes hitemről, mert szerinte e miatt lett nagyobbik lányom valószínű kicsinek ekcémás. Helyette malátakávét ajánlott: 2 rész kávé egy rész tej. Termeszétesen ezen kívül ittam a Fitolac szoptatós teát. Aztán hogy melyiktől, vagy melyiktől nem, de 2 nap múlva érezhetően kevesebbet sírt a picike. Éjszakára kis cukros teát kapott, hogy a család többi tagja pihenhessen. Szerencsém volt, ezek után Őt is majd 3 éves koráig tudtam szoptatni. Azóta büszke vagyok magamra, és ha csak van rá lehetőségem, elmesélem mindenkinek a történteket, hogy első kudarc és nehézség esetén ne adják fel, küzdjenek, mert van remény még teljesen elment tej esetén is ha kitartás van visszahozni. (Napocska, Hajnalka)
Az én kislányom 11 hónapos és nagyon szeret szopizni. Én úgy veszem észre, hogy most már főleg a dolog érzelmi oldalát kedveli és követeli ki magának. Elaludni is így tud a leggyorsabban. Igazából nem teher számomra a szoptatás, csak a kis fogai időnként "vágnak", bár szándékosan nem harap. Amíg kicsi volt, én függetlenül az előítéletektől, megszoptattam buszon, parkban, stb. Meg is szóltak érte, s ilyenkor fájt, hogy nem "vagyunk" olyan felvilágosultak, mint más (pl. skandináv) országok. (Ancsa)
Én anno (amíg a fiam egész pici volt) nem voltam olyan merész, hogy buszon stb. merjek szoptatni. De ha parkban sétáltunk, leültem egy padra, és megszoptattam. Tavaly novemberben három és fél hónapra az USA-ba mentünk. Kint néha nem volt sok dolgom, interneteztem, chateltem, és néha megdöbbentem, hogy odakint is egyre többen szoptatnak (én azt hittem, hogy sokkal kevesebben). (Zsóka)
Én 25 éves vagyok és Amerikában élek férjemmel és a hat hetes kislányommal, Mary Kate-tel. Sokszor nagyon kellemetlenül érzem magam, mikor a vásárlás kellős közepette sír fel Mary, de én mindig magammal viszek egy üveg tápszert vagy hidegen tartott anyatejet és így elkerülöm a kellemetlen szituációkat (Ditta Huser)
Én Svájcban élek, és kislányom Jasmine most volt 3 hónapos. A tanácsadóban megtudtam, hogy ideális lenne, hogy 2 szoptatás között min. 2 óra elteljen, mert akkor igazan éhes a baba, és ha sűrűbben adok neki, akkor csak az un. előtejet szívja, ami a szomjúságát oltja, nagy cukortartalmú, és az un. hátsó tejhez, aminek nagy zsírtartalma van (ettől hízik) nem mindig jut, mert jól lakik az előtejjel.
Persze nagy hőségben vagy sok sírás után megszomjazhatnak a picik soron kívül is, és ilyenkor tea helyett jól esik a tejcsi, ha csak 2-3 percig szívja is.
Még egy. A menstruáció újra megjelenésével kicsit visszaeshet a tejtermelés, és az íze is kicsit megváltozhat. De nem kell megijedni, ez csak átmeneti állapot, sokat kell inni és pihenni. (Judit)}
Számomra a legszebb, legharmonikusabb pillanatokat a szoptatás ideje okozta. Annyira bensőséges kapcsolat az Anya és a baba között, amihez fogható nincs. Ettől megfosztani a babát (ha valami miatt nem muszáj) no meg a mamát nem szabad.
Az utcán, buszon való szoptatással nem értek egyet. Azt a harmóniát, nyugalmat nem lehet egy buszon biztosítani. Nem biztos, hogy a baba azért sír, mert éhes. Mindig kiszámoltam, mikor kell etetnem és ehhez igazodtam. Sosem kerültem kritikus helyzetbe. (Ann)
Én MINDENHOL szoptattam, repülőn, vonaton, parkban, uszodában, állatkertben. Ez nem hobbi volt, de ha lehet utcán hamburgert enni akkor egy kisbaba miért ne csillapíthatná az éhét-szomját. Nem kell azt hinni, hogy ez feltétlen magamutogatással jár. Elég egy nagy kendő, amivel betakarod magatokat, és már mehet is. Ismertem anyukát aki a babahordozóval járkált és szoptatott egyszerre. Ezt én nem tudtam, de nem lehetetlen. Mivel a gyereket igény szerint szoptattam, semmi órarend nem volt. Azt meg, hogy 6,5 hónapig nem megyek utcára vagy rohanok haza az ordító gyerekkel még elképzelni sem tudtam. (Zsuzsanna)
Az utcán való szoptatásról: szerintem akit nem zavar, az nyugodtan szoptassa meg a babáját az utcán, a parkban...stb helyen! És ezt most olyan mondja, aki sose szoptatta meg utcán a babáját! Én egy kicsit, mondjuk úgy, prűd voltam hozzá, de mindenkit irigyeltem, aki igenis vette a bátorságot, és megszoptatta a babáját nyilvános helyen. Ha ezt nem tennék sokan, akkor tényleg csak otthon lehetne ülni egész nap, vagy állandóan a szopási időhoz kéne igazodni. És úgy nem lehet egy nagybevásárlást, vagy egyéb más dolgot elintézni! Szóval szoptassatok mindenhol, hátha egy kicsit az emberek nézete is megváltozik! Igen, kell az intim hangulat a szopásoknál, de szerintem semmi baja nem lesz a babának, ha egyszer-egyszer nyilvános helyen eszik. (Alma)
Nekem annakidején csak azt mondták, attól kaphatok mellgyulladást, ha nem fejek rendesen. Én becsülettel fejtem a tejet, igaz mindig csak pár csepp jött. Aztán lányom kb. 3 hónapos volt, mikor felsikáltam egész lakást. Másnapra 39 fokos lázam és olyan tökéletes mellgyulladást kaptam, hogy alig győztem kigyógyulni belőle.
Nekem az a véleményem hogy heves karmozdulatokat nem szabad tenni. Lehet, hogy sok mindentől lehet mellgyulladást kapni nem csak ettől, de tapasztalatom szerint ettől is. Igaz, erről a nagy könyvek nem szólnak, ez az a része a dolgoknak, amit általában saját maga tapasztal meg az ember. (Napocska, Hajnalka)
Nekem múltkor még a nokedliszaggatástól is csomó lett a mellembe és vörös volt és fájt egy hétig mint a fene.
Gyógyítására meleg vizes borogatást kell a szoptatás elején a mellre tenni, majd úgy kell a babát a mellre helyezni, hogy a kis álla a vörös, fájó területet érje, mert iíy tudja jól kiüríteni.
Az én kislányom sajnos sokszor feladta a harcot, mert nem úgy folyt a tej, ahogyan ő szerette volna, így nekem kellett kimasszírozni vagy kipumpálni. Mind a kettö borzasztó fájdalmakkal tud járni, de megéri, mert akkor hamarabb kiürül a csomó. A szoptatás (kimasszírozás, pumpálás) után pedig tegyetek hideg túró- vagy tejföl pakolást a mellre 10 percig. És sokat kell szoptatni a babát az érintett mellen. (Judit)
A kórházban, itthon, mindenki állandóan azt mondogatta, hogy: szoptatás után mindig fejjem ki a tejet. Igen ám, de nekem soha nem volt mit kifejnem. A mellgyulladástól is tartok, azt például nem is tudtam, hogy a megerőltetéstől is lehet. Most már 4 hónapja jól megy a dolog, de ha már most sincs feleslegem, akkor hogy lesz elég a tej 2 hónap múlva? (Sylvi)
Anno csak a kórházban fejtem ki, amikor beindult a tejtermelés, akkor is géppel, ami a kórházban volt. Az elején mindenkinek több teje van. És mégis, SOHA nem sikerült 30 gr-nál több tejet kifejnem, (kézzel) még az első hetekben sem. Úgymond "nem volt feleslegem." De ahogy olvastam valahol (talán igaz) a tej 60 százaléka szopás közben termelődik. Ebben is lehet valami. Azért nem kell fejni (bár biztos itt is vannak kivételek), hogy elegendő tejed legyen. Csak annyit próbálj meg: miután a gyerkőc befejezte a szopást, próbálj meg egy pár cseppet (de csak egy pár cseppet!) kispricceltetni a melledből. Ha jön, az azt jelenti, hogy van még tejed, "nem fogyott el". Ez egem mindig megnyugtatott, főleg, amikor a gyerek már másfél éves volt, kétségeim voltak, nem csak cicizik-e, lehet, hogy nincs is már tejem. De mindig volt. (Zsóka)
Én egy-két csepp tejnél többet soha nem tudtam lefejni. Védőnőnk ijesztgetett is hogy, maga kismama nem fog tudni szoptatni. Ehhez hozzá tartozik, hogy alkatilag se úgy nézek ki, mint akinek egyáltalán lehet teje. Voltak időszakok, mikor átmenetileg kevesebb volt a tej, akkor gyakrabban szoptatattam, de egy-két hét után megint visszaállt a régi rend. Igaz abban az egy-két hétben sokkal többet pihentem és sokkal jobban figyeltem arra, hogy ne idegeskedjek semmi miatt. Végül majd 3 évesen szoktattam le lányom a tejről, mert kistestvért szerettünk volna. (Napocska, Hajnalka)
Nekem 15 hónapos a fiam, és imádom, de már 8 foga van, és azzal igen fájdalmasan tud szopizni. Persze nekem is "finom" érzés, amikor este lefekvés előtt összebújunk, és ő ott szuszog a cicimen, de már szeretném, ha ezen a korszakon túl lennénk.
A gyerek elválasztásának 1000 módja van, jó tippeket lehet gyereknevelési könyvekben is találni. Egy 15 hónapos babának az anyatej, a szopás nem annyira fontos már, hogy az anyjának fel kellene magát áldoznia. Ebben a korban a szoptatás közös öröm kell legyen, ha nem az, az mindenképpen káros a gyereknek is, közös kapcsolatuk ezt megszenvedheti. Tőlem konkrét tippet nem várhat sajnos senki, mert Dani 11 hónaposan egyszerűen abbahagyta. Most 14 hónapos és a rengeteg hosszú szoptatásos hozzászólást olvasva kedvem támadt kipróbálni, mit szólna... Amíg csak vetkőztem érdeklődve nézett (szokott minket pucéron is látni), de amikor a mellemre vettem volna, ordítva könnyezve elrohant. (Zsuzsanna)
4-6 hónapos korában a baba egyre jobban odafigyel az őt körülvevő világra, és akkor aztán a szoptatás felerészben a gyerkőc nyaktekergetéséből áll, mert mindig talál valami érdekeset, ami pillanatnyilag fontosabb, mint a tej. Valahol azt olvastam, hogy ilyenkor egy elsötétített szoba csodát tehet. (Zsóka)
A kislánynál is teljes csend és nyugalomra van szükség, a sötét szoba egyébként tényleg jó. A kisfiú nagyon ügyesen szopik, vele tényleg élvezet leülni a fotelbe, éjszaka pedig el is tudok aludni mellette, miközben ő jól megtömi a bendőjét. Egyszer csak arra ébredek, hogy már keresztben fekszik a nagyágyban, és édesdeden horkol. (Panni)
Emese 4 hónapos (volt tegnap!), félórát ő is szívesen lóg a cicin, este akár egy órát is. Nekem ez így nagyon megfelel, általában nem sietek sehova, szívesen töltöm vele az időt. Én úgy érzem, "nevelni" abszolút fölösleges. Ha mégis szorít az idő, megpróbálom előbb elkezdeni, és akkor hagyom abba, ha már csak cumizik. (Pocak)
A sok és sokáig tartó szoptatástól kisebesedett a mellbimbóm. Minden etetésnél sírtam a fájdalomtól. Szerencsére a lányom mostanában jobb "szórakozást" talált a cicin lógásnál: inkább nézelődik, forgolódik. Csak az éjszakai szoptatásnál szokott cumizni, viszont akkor annyira, hogy alig bírom letenni az ágyba: ha kiveszem a szájából a cicit, felébred! (Éva)
A mi babánk már 7,5 hónapos és napjában legalább 3-szor szopik (ezek igazi evések), DE este elalvásra és napközben, ha nyűgös és nem tud elaludni, akkor is engem használ. "Szopizik" egy kicsit, de ez inkább cumizás, és így tud elaludni. Mivel szeretek szoptatni, ez idáig ez engem nem is zavart, de ezzel együtt jár az, hogy este nincs színház, mozi és egyéb ilyen kiváltságok, vagy ha igen, akkor addig sír míg haza nem érünk. Akkor odabújik hozzám és hamarosan elalszik. (Adrienn)
Én az első gyermekemmel (kisfiam) voltam várandós, amikor elkezdtem egy mérlegképes tanfolyamot, és még vígan szoptattam, amikor befejeztem. Majd elkezdtem egy számviteli főiskolát is, és közben született meg a kislányunk. Nálunk az volt a bevált gyakorlat, hogy kiválasztottam azokat az órákat és napokat, ami inkább gyakorlati jellegű (pl. matek, pénzügy), és a többi órára nem mentem be. Egy osztálytársam kértem meg, hogy vegye fel diktafonnal az óra anyagát, és az ő jegyzetét lemásoltuk. Így tudtam otthon tanulni ugyanúgy, mintha az órán lettem volna.
A kieső napokra lefejtem a tejet, ill. olyankorra halasztottuk a gyümölcslevet.
Az elalvást is próbáltuk kicsit kellemesebbé tenni azzal, hogy előtte 1-2 hónappal megkértem anyósomat, hogy 1-2 esti elalvásnál jöjjön fel (alattunk lakik), és próbálja meg az ölében elringatni a picit. Persze eleinte sírdogált, ilyenkor mögéjük álltam, és simogattam, énekeltem nekik. Így előbb-utóbb már nem volt feltétlen szükséges, hogy ott legyek az elalvásnál, ami sírás nélkül megtörtént. (Haraszti Gáborné, Timi)
Egyébként a fiamat 21,5 hónapos koráig szoptattam (azt hiszem szerencsés alkat vagyok, semmit nem kellett azért tennem, hogy legyen tejem), csak a végén már belefáradtam, azért választottam el teljesen. Most meg nosztalgiám és lelkiismeretfurdalásom van...(Zsóka)