Heni, nagyon örülök, hogy jól van Domi baba!
Mindig előttem van, ahogy írtad rá az üvegre a nevét! Emlékszel?
Az a része, hogy együtt keltünk, mentünk, utána dumáltunk stb., az a része jó volt, nem? Arra olyan szívesen emlékszem vissza. Mintha nem is kórházban történt volna, hanem valami koliban.
Zacsid is lett időközben?
Heni, 3 hónaposan már ilyeneket lehet enni? Majd én is beszélek erről apával.
Mi se adunk semmiféle Infacolt meg ilyeneket. Gripe watert sem. Rájöttem, hogy Dávidka sír (mintha nyúznám), ha éhes, ha nem éhes, ha álmos, ha nem akar hason feküdni, ha hason akar feküdni, és most az előbb (ez a legújabb a sorban), azért, mert se hason, se háton nem akar lenni, most a babahordozóban üldögél és kukkerol (6 perce - mérem).
Sajnálom, hogy nincs tejünk, Heni, pedig te az én tanítványom voltál
, viszont annak örülök, hogy Maki szopizik.
Teát mi se adunk a fiúknak, csak ha nincs kaki (kamillát, de nem sok cukorral, ahogy azt meghagyták).
Káromkodásról: olykor én is teszem
, pedig sürgősen le kéne róla szokni.
Éjszaka már nem kelünk fel annyit, csak gyerekenként 1-2x, ami, van úgy, hogy egybefüggő 2 órát jelent (hányás, ágyújrarakás, kajakészítés, üldögélés az ágy szélén, várva, hogy újra felébred valaki - beleszámítva).
Azt hiszem, Dávidka megunta a bulit, vagy nem tudom... ilyenkor játszani kell vele, vagy hagyni felfedezni? Mit ír Ransburg (nem tudom leírni) meg Vekerdy meg a többiek?
Puszi, gyertek, ha tudtok
Ja, K.-t nem adtam ám el
, ő benyomott az új antirefluxos horrorárú tápijából egy százat, és azon nyomban elaludt, ilyen is régen volt már...
puszi
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára benó 2009.07.21 18:51-kor.