
A kisbaba megszületésekor természetesen minden szülő vágya, hogy a gyerekből később egészséges és boldog felnőtt legyen. Minden könyvet végigolvasni, minden magazint átlapozni, minden műsort megnézni és mindenkire hallgatni azonban képtelenség, és persze nem is szükséges.
Amikor a gyerek közösségbe kerül, felmerül néhány, addig nem annyira fontos kérdés a csemete táplálkozását illetően. Mert míg otthon a gyermek ízlését szem előtt tartva a szülőtől függ, mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntő szerep. A közösségben pedig a saját korosztály és az egyéb külső tényezők befolyása is erős, és a társakkal szemben a serdülőkor felé haladva már egyre kevésbé van súlya.
Ha szerencsénk van, megússzuk nélküle. Ám legtöbbször nincs nekünk olyan szerencsénk: a szájpenész a kisbabák egyik leggyakoribb gombás megbetegedése. Egy rosszul fertőtlenített cumisüveg vagy cumi, és máris hosszas küzdelemnek nézünk elébe.
Szinte minden szoptatós anyuka legalább egyszer találkozik azzal a vélekedéssel, hogy neki aztán K betűvel kezdődő ételt nem szabad ennie, ha jót akar magának és a babának. Mert a K betűs ételek – a hiedelem szerint – hasgörcsöket, kólikát okozhatnak a kicsinél.
Minden kisbaba életének első évében fejlődik a legintenzívebben. Általában fél éves korukra megduplázzák, egyéves korukra pedig megháromszorozzák születési súlyukat. Fontos azonban, hogy a kisbabák különbözőképpen fejlődnek – sokszor egész nagy differencia is lehet két egykorú, és azonos súllyal született baba között. Ettől nem kell meglepődni, ez így normális.
Akinek rosszevő gyereke van, gyakran kerül a totális kétségbeesés határára. Mert sokszor nincs az a beígért jutalom vagy esetenként büntetés, az a különleges, kedvenc ételsor, amivel a gyerekbe lehetne diktálni akár egyetlen falatot is. Mit lehet ilyenkor tenni?
Mit szokott hallani minden kismama a legtöbbször a jóindulatú és aggodalmaskodó rokonoktól – közülük is jellemzően a leendő nagymamáktól? „Egyél csak, kettő helyett eszel!” Mikor aztán az orvosnál rá kell állni a mérlegre, kiderül, nem is olyan jó tanács ez, hiszen, ha megfogadnánk, jelentős súlygyarapodásra tennénk szert a szülésig.
|
|
||