WHO kódex

"Anyatejet helyettesítõ anyagok forgalmazásának nemzetközi kódexe" Rövidített változat Kérdések és válaszok egészségügyi dolgozók számára

	Sokan bizonytalanok benne, hogy mi is az "Anyatejet helyettesítõ anyagok forgalmazásának nemzetközi kódexe", és azt sem tudja mindenki, hogy a Kódex elvei milyen tevékenységet követelnek meg. Az itt következõk segítenek megválaszolni az egészségügyi dolgozók által feltett leggyakoribb kérdéseket.
1. Mi a Kódex?
	A Kódex a WHO és az UNICEF által megfogalmazott nemzetközi ajánlás, melyet az Egészségügyi Világközgyûlés (WHA)1981-ben elfogadott.
2. Mi a Kódex célja?
	A Kódex arra törekszik, hogy megvédje és támogassa a szoptatást azáltal, hogy felszámolja az anyatejet helyettesítõ anyagok (tápszerek, fél éves kor elõtt ajánlott bébiételek, cumik, cumisüvegek) nem megfelelõ forgalmazását és elosztását.
3. Miért van szükség a Kódexre?
	Világszerte az a tapasztalat, hogy a csecsemõtáplálási cikkek kereskedelmi propagandája negatív hatással van a szoptatás elterjedésére és idõtartamára. A Kódex célja, hogy megszüntesse azt a marketing gyakorlatot, amely hátráltatja a szoptatást.
4. Mely országok szavaztak a Kódex mellett?
	1981-ben a WHA 119 tagországa közül az USA kivételével minden ország támogatta a javaslat elfogadását. (Magyarország képviselõje is a Kódexre szavazott.)
5. Csak egy Kódex létezik?
	Igen, bár számos ország bevezetett nemzeti törvényeket, vagy kifejlesztette a saját szabályzatát, amely nagyrészt a Nemzetközi Kódexen alapul. (A legjobb módszer magát a Kódexet törvénybe iktatni.)
6. Mely termékekkel foglalkozik a Kódex?
	Minden termékkel, amelyet az anyatej, a szoptatás helyettesítésének céljából hoznak forgalomba. Ide tartoznak a tápszerek, bébiételek és bébi-italok. A cumik és cumisüvegek szintén a Kódex hatálya alá tartoznak. A Kódex nem avatkozik bele ezen cikkek értékesítésébe, csak népszerûsítésük módját határozza meg.
7. Ki felelôs a Kódex elveinek betartásáért?
	Annak a felelõssége, hogy a forgalmazás módját összhangba hozzák a Kódex rendelkezéseivel, a gyártó cégek és a forgalmazók vállán nyugszik. Néhány országnak már megvannak a kialakult módszerei arra, hogy hogyan ellenõrizzék a Kódex betartását, és, hogy mit tegyenek a szabályok megszegése esetén. Az egészségügyi dolgozóknak azonosulniuk kell a Kódex elveivel annak érdekében, hogy megvédjék az anyákat és a gyermekeket az üzleti fogások rossz hatásaitól.
8. Különbséget tesz-e a Kódex életkorcsoportok és országok között?
	Nem. A Kódex minden életkorra kifejlesztett anyatejet helyettesítõ termékre, és minden országra vonatkozik.
9. Milyen módon állapítható meg az, hogy egy kereskedelmi praktika ellenkezik a Kódex elõírásaival?
	Az alapvetõ szabály az, hogy feltesszük a kérdést: ez a jelenség akadályozza-e, aláássa-e a szoptatást. (lásd még a 12. kérdést!)
10. Mit nem szabályoz a Kódex?
	- Nem akadályozza meg az anyatejet helyettesítõ termékek gyártását és forgalmazását. - Nem foglalkozik a hat hónapos kor utáni kiegészítõ táplálás helyes módjával.
11. Milyen módon befolyásolhatják a cégek az egészségügyi rendszert?
	- ingyenes mintacsomagokkal látják el az anyákat, - a cég vagy a termék nevével ellátott plakátokat jelentetnek meg, - céges ajándékokat osztanak szét az anyák és az egészségügyi dolgozók között, - gyermekgondozással és szoptatással kapcsolatos kiadványokat jelentetnek meg, - termékeket vagy felszerelést adományoznak az egészségügyi ellátás megkönnyítése érdekében, - szakirodalmat adnak ki egészségügyi szakemberek részére, - szakmai továbbképzéseket, konferenciákat szponzorálnak, vagy egyes személyek részvételét finanszírozzák.
12. Hogyan lehet összefoglalni a kódex lényegét?
	A Kódex a következõ 10 fontos rendelkezést tartalmazza: - A hatálya alá tartozó termékek a nagyközönség elõtt nem reklámozhatók. - Nem szabad termékmintát osztani az anyáknak és a családtagoknak. - A termékekkel nem szabad az egészségügyi intézményeket ingyenes adományként, vagy alacsony áron ellátni. - A cégek nem alkalmazhatnak az anyákkal kapcsolatot tartó csecsemõtáplálási tanácsadó személyzetet. - Nem szabad termékmintát vagy ajándékot juttatni az egészségügyi dolgozóknak. - Ha az egészségügyi dolgozó mégis kapna ilyet, nem adhatja tovább az anyáknak. - A termékek címkéjén nem szerepelhet olyan ábra, szöveg, vagy kisgyermeket ábrázoló kép, amely idealizálja a mesterséges csecsemõtáplálást. - Az egészségügyi dolgozóknak szóló információk legyenek tudományosak és tényszerûek. - Minden mesterséges csecsemõtáplálásról szóló kiadvány, beleértve a termékeken lévõ címkéket is, tájékoztassa az olvasót a szoptatás elõnyeirõl, a mesterséges táplálás anyagi vonzatairól és veszélyeirõl. - Az arra alkalmatlan termékeket, mint pl. az édesített sûrített tejet, nem szabad csecsemõtáplálásra ajánlani. - A gyártóknak és a forgalmazóknak be kell tartaniuk a Kódex rendelkezéseit, még akkor is, ha az adott ország nem rendelkezik erre a területre vonatkozó törvénnyel, vagy más jogszabállyal.
Jegyzet: A WHO és az UNICEF javasolja:
	- a kizárólagos szoptatást kb. a gyermek fél éves koráig, - a szoptatás folytatását két éves korig, vagy tovább megfelelõ mennnyiségû, biztonságos helyi élelmiszerekkel kiegészítve. (WHA 47.5 határozat, 1994)
Készült az IBFAN kiadványa alapján. Az IBFAN (International Baby Food Action Network) egy olyan koalíció, amelybe 74 ország 140 önkéntes szervezete tartozik. Ezek a szervezetek a gyermekek jobb egészségi állapotáért, és táplálásért dolgoznak, oly módon, hogy támogatják a szoptatást és gátolják a mesterséges csecsemõtáplálékok felelõtlen marketingjét. További információkat a Szoptatásért Magyar Egyesület honlapján (www.c3.hu/~hab) talál.