A kisgyermekek jól ismert szokása, hogy mindent kezükbe vesznek, miszlikre tépnek vagy megrágcsálnak. Csillapíthatatlan kíváncsiságuknak gyakran esik áldozatul egy-egy dédelgetett dísznövény, vagy féltve õrzött cserepes virág. A kiborított virágföld, széttört cserép csak a kisebb bosszúság, ennél jóval nagyobb gondot okozhat, ha a „kezdõ botanikus” a szájába vesz, esetleg le is nyel egy-két levelet a zsákmányból. Jó ha tudjuk, hogy nem egy káprázatos szobanövény mérgezõ anyagokat is tartalmaz.

A hazai fenyvesekben, tölgyesekben is illatozó ciklámen az egyik legkedveltebb, lakásban is tartott cserepes virágunk. Szirmainak színe, leveleinek mérete eltérõ lehet. A Földközi-tenger partvidékén õshonos növény virágzata és szára enyhén, míg föld alatti gumója már erõsen mérgezõ. A 2-3 cm átmérõjû, szabálytalan kis gömbök szaponint, és mérgezõ cyclamin glükozidot tartalmaznak. Egy-két gumó elfogyasztása hányást, gyomorfájást, hasmenést, valamint általános rosszullétet eredményez. Jóval súlyosabbak a tünetei kettõnél több gyökér bekebelezésének: heveny gyomor és bélrendszeri panaszok (erõs hányás, hasmenés), szédülés, görcsök, fokozott izzadás, de elõfordulhat légzési nehézség és átmeneti bénulás is. 

A kontyvirágfélék családjához tartozó Diffenbachia õshazája a trópusi dzsungel. Az egyszikû növénynek számos változata ismert, mind méreteit, mind pedig leveleinek színét, mintázatát tekintve. Gyakran buzogányvirágnak is nevezik, mivel az egyes fajtáknál fellelhetõ virágzati tengely csupasz, úgymond bunkóban végzõdik. Az egyszikû növény minden része mérgezõ kalcium-oxalátot, oxálsavat, valamint cyanogén-glükozidot tartalmaz. A kívánatos csemegének tûnõ virágzat, vagy levél elrágásának kellemetlen következményei hamarosan jelentkeznek: a szájban, torokban égõ, maró érzés lép fel. A megduzzadt nyálkahártyák miatt nyelési nehézségek és beszédképtelenség is jelentkezhet. 

A nagy, szabdalt levelû filodendron (ismertebb nevén könnyezõpálma) kedvelt szobanövényünk. Az embermagasságra is megnövõ - õshazájában, Afrikában levélfának is nevezett - növény akár 25-30 évig is él. Az emberre veszélyes anyagot - amit a dzsungelek vadászai nyílméregként használnak - nem levele, vagy szára tartalmazza, hanem különös, pikkelyes légzõgyökerei, vagy az életében egyszer hozott, kukoricacsõre emlékeztetõ virága. Legtöbbször a közvetlenül föld felett szerteágazó, akár több méterre is megnövõ léggyökerek, „csápok” keltik fel gyermekeink érdeklõdését. A baj akkor következik be, ha a letépett vagy lenyisszantott gyökerek nedve a bõrre, vagy a nyálkahártyákra kerül, mivel annak hatóanyaga mindkettõt erõsen izgatja. A bõr kivörösödhet, míg a szájüregben - a nyelven és a torokban - égetõ érzés jelentkezik. Súlyosabb esetben - mivel a szájban duzzadás lép fel - a gyerek nem tud nyelni, és beszéde is nehézzé válik.  

Fikusz 

Minden részében mérgezõ nedv „csörgedez”

Az eperfafélék családjába sorolt fikusz Kelet-Indiából származó örökzöld. A kétszikû szobafikusz hatalmas bõrnemû levelében, valamint szárában tejnedv „csörgedez”, ami gyantát, kaucsukot, kumarint és különbözõ proteineket tartalmaz. Ha a kíváncsi gyermeknek sikerült átrágnia magát a tenyérnyi, zöld  leveleken, esetleg a kemény, fás szárral is megbirkózott - netalán le is nyelte -, akkor a következõ tünetekkel számolhatunk: erõs hasfájás, hasmenés, valamint hányás. Nagymennyiség elfogyasztása után fulladás is felléphet.  

A kroton otthonaink kedvelt és igen elterjedt dísze. A trópusi vidékeken vadon élõ, kutyatejfélék családjába tartozó növény levelei váltakozó állásúak és eltérõ színûek. Egy példányon egyszerre található zölden, vörösen, valamint sárgán mintázott, lándzsahegyre emlékeztetõ levél, amely - a szárral együtt - mérgezõ tejnedvet tartalmaz. A növényi nedv a tápcsatornába jutva erõs hányást, hasmenést, valamint égõ, maró érzetet okoz. A bõrre cseppenõ méreganyag izgató hatása perceken belül jelentkezik kivörösödés, viszketés formájában. 

Ács Mihály

A cikk eredetije:

http://www.vital.hu/