| |
Szülésznõként
alkalmam nyílt megfigyelni, hogy a párok életében milyen nagy jelentõsége
van a gyermek születésének. Ennek ellenére azt tapasztaltam, hogy mégsem
tesznek meg mindent azért, hogy egészséges utódjuk szülessen.
Sokkal nagyobb hangsúlyt helyeznek az anyagi és családi háttér
biztosítására. Ha az orvosok, szülésznõk, védõnõk is nagyobb
hangsúlyt fektetnének a terhességre való felkészülésre, akkor a
leendõ szülök is jobban éreznék ennek jelentõségét.
Pozitív családtervezésen értjük azt a legfontosabb nõgyógyászati
gondozó munkát, melynek segítségével a serdülõk gondozásával
kezdõdõen, a fiatal házasok kellõ irányításával segítjük az egészséges
terhességek létrejöttét, majd azok gondozását a szülésig. Rendkívül
széles körû felvilágosító munka folyik ennek érdekében évtizedek
óta. Az egészségügyi ismeretek terjesztésére iskolások között,
az egészséges életre nevelésre, a szexuális felvilágosítás végzésére
az orvosok, pedagógusok, szülõk, védõnõk, szülésznõk, pszichológusok
összehangolt együttmûködésére van szükség.
Családtervezési Központ célja, feladata
Az optimális családtervezés alatt a családtervezési módszerek együttesének
az utód, a család és a társadalom érdekében történõ legmegfelelõbb
alkalmazását értjük. A széles körû és igényes családtervezés
az utódok egészségét és szellemi adottságait is kedvezõen befolyásolja,
illetve befolyásolhatná. E módszerek egységes rendszerbe
foglalása és hatékony alkalmazása az egészségmegõrzés szerves része.
Hiszen egészséget megõrizni csak az egészségesen születettekben
lehet. Így a családtervezés, a
megelõzés sorsdöntõ kiindulási pontja mind az egyén, mind a társadalom
szempontjából.
A részvétel természetesen önkéntes, mivel a családtervezés
a legfontosabb emberi szabadságjogok közé tartozik. A központ szolgáltatásait
a társadalombiztosítás finanszírozza.
1. Alkalmassági vizsgálatok
A Családtervezési Alkalmassági Vizsgálatra azokat várják, akik
felelõsséggel kívánják vállalni gyermekeiket, és mindent meg
akarnak tenni azért, hogy utódaik egészségesen szülessenek. A Családtervezési
Alkalmassági Vizsgálat a következõket foglalja magában:
Genetikai alkalmasság:
A családfa felvétele (rajzos ábrázolása) révén tisztázhatók a
családban korábban elõforduló örökletes ártalmak, és ilyenkor ajánlatos
a Genetikai Tanácsadó felkeresése. Ezen túl érdemes ismerni az
adott családra jellemzõ betegségeket, éppen az ezeket provokáló környezeti
hatások elkerülése érdekében.
A családtervezõ nõ egészségi alkalmassága:
A családtervezõ nõ egészségi alkalmasságát a kórelõzmény és a
jelenlegi állapota alapján tisztázzuk. Ha olyan betegségre derül fény
a családtervezõ nõben, amely a terhesség kihordását befolyásolja
(pl.: epilepszia, cukorbetegség, pajzsmirigy-betegség, magas vérnyomás,
daganat, vese- és májbetegség, szív- és érrendszeri vagy vérképzõ
rendszeri ártalom, sok izületi gyulladás, nemzõszervi elváltozás),
akkor a terhességet megfelelõen elõ kell készíteni, és a
terhesség alatt biztosítani kell a beteg speciális gondozását. Így
a veszélyek jelentõsen csökkenthetõk.
A terhességi alkalmasság:
Ez egy speciális szûrõ jellegû nõgyógyászati vizsgálat. Fõként
három célja van:
1. A méh esetleges rendellenes állapotának (ritka fejlõdési
rendellenességek vagy az ún. fejletlenség) feltárása
2. Az esetleges gyulladások kórismézése:
- Hüvelytisztaság vizsgálat
- Szexuális úton terjedõ betegségek vizsgálata
3. Hormonális zavarok felismerése
Végül a vizsgálat keretében rákszûrés is történik. A rákszûrést
évente kell elvégeztetni azoknál a nõknél, akik rendszeres szexuális
életet élnek, valamint betöltötték a 18. életévüket.
A családtervezõ férfi alkalmassága:
A nemzõképesség ellenõrzése a megszakított érintkezés útján
nyert ondó laboratóriumi vizsgálatát jelenti. 3-5 napos nemi önmegtartóztatás
után a reggeli órákban - egy megszakított érintkezés keretében -
az ondót tiszta edényben felfogják, és ezt követõen 1-3 órán belül
az vizsgálatra kerül.
Az ondósejtek száma milliliterenként átlagosan 40-45 millió. Az élénken
mozgó ondósejtek aránya átlagosan 45%. Az ondó mennyisége átlagosan
2-8 ml.
A problémás eseteket az Andrológiai Szakrendelésre utalják.
Kultúránk fonáksága, hogy a gyermekvállalást általában kizárólagos
nõi feladatnak tekintik. A legjobb apák azok lesznek, akik már a felkészülésbõl
is részt vállalnak.
Pszichoszexuális alkalmasság:
A fogamzáshoz a nemi élet elengedhetetlen. Így a családtervezõk
alkalmasságát e tekintetben is szükséges elõsegíteni. A szexuális
életükkel elégedetlen párokat (férfiaknál leggyakoribb a korai magömlés,
impotencia, nõknél az anorgasmia) szexológushoz utaljuk. Lényeges a
túlságosan ritka vagy túl gyakori nemi aktivitás feltárása, mivel
ezek is akadályai lehetnek a fogamzásnak. A potenciát befolyásoló tényezõk:
a táplálkozás, az életmód, a sport, és a stressz.
A szeszesital fogyasztása és az erõs dohányzás különösen kedvezõtlenül
hat a teljesítõképességre.
Bizonyos veszélyállapotok felismerése és kizárása, AIDS
szûrés:
A nõktõl vért vesznek, hogy megfelelõ vizsgálatokkal kiderítsék,
a rubeola védettség, illetve a vérszegénység fennállását, és a
toxoplazma parazita elleni antitestek kimutatását.
2.A gyermekvállalás optimális életkora
A szülõk gyermekvállalási életkorának elemzésekor elsõsorban a
gyermek egészségére vagyunk tekintettel. Ezúttal különbséget érdemes
tenni a nõ és férfi életkora, valamint a biológiai és társadalmi
hatások között.
A nõ optimális életkora:
A gyermek fejlõdési zavarainak gyakorisága némileg változik az anya
életkorától függõen. A kockázat a 20. és a 35. életév között
a legkisebb, a 18-20. év között, valamint 35-40. éves kor között
valamivel magasabb. A 18. év alatt és 40. év felett a várható veszélyek
elõfordulása azonban már számottevõen gyakoribb.
Tizennyolc éves kor elõtt azért nagyobb a terhesség-vállalás kockázata,
mivel a lányok szervezete és a méh még nem készült fel a terhességre.
A túl fiatal anyától született gyermekben gyakoribbak a szülési
sérülések és a szülés elhúzódása miatti, elsõsorban az oxigén-ellátás
zavarára visszavezethetõ idegrendszeri betegségek.
Az anyai életkor elõrehaladásával, 38. év felett kis fokban,
40. év felett számottevõen emelkedik a magzatokban a számbeli
kromoszómahibák, például Down-kór gyakorisága. Hiszen ahány éves
az asszony, annyi évesek a petesejtjei is, emiatt az idõsebb
petesejtek már több ártó környezeti hatást szenvedhettek el,
mint a fiatalabbak.
Biológiai szempontból tehát a 20. és 35. év közötti idõszak a
legkedvezõbb a terhesség vállalására. Nem szabad azonban a 35. év
feletti gyermekvállalás veszélyét eltúlozni és a biológiai
szempontok mellett a társadalmi feltételek alakulására is
tekintettel kell lenni.
A családtervezõ-férfiak életkorának értékelésekor két szempont
érdemel említést. Az egyik a genetikai: a 40 éven felüli férfiak
gyermekeiben növekszik az új domináns génhibák gyakorisága. A másik,
a társadalmi szempont fontosabb, és ez a férfiak rövidebb átlagos
élettartamával kapcsolatos, ami a szüléskor hazánkban 60 év
körül van. S a gyermeknek apára is szüksége van, ezért erre
mindenképen gondolni kell a gyermekvállaláskor.
A szülések közötti optimális idõtartam
A szülések között eltelt évek függvényében vizsgálva az
anya és a gyermek kockázatát, U-alakú összefüggés körvonalazódik.
A nemzetközi ajánlások szerint a legkedvezõbb, ha a gyermekek születése
között 2-3 év telik el, mivel két ellentétes szempont egyensúlyát
kell megtalálni.
Biológiai tényezõ:
A születések közötti túl rövid idõ mind az anya, mind a gyermek
kockázatát növeli. A gyermek esetében ez leginkább az alacsony születési
súlyon, illetve a koraszülésen mérhetõ le. Ha a kisebb
gyermek egy éven belül születik, vagyis a szülés után 3 hónapon
belül történt a fogamzás - hiszen 9 hónap a terhesség
-, akkor négyszer magasabb a koraszülési gyakoriság, és ez sokkal
gyakoribb csecsemõhalandósághoz vezet. Ha két éven belül születik
a következõ gyermek, valamivel még mindig nagyobb a kockázat.
A két évnél hosszabb idõ csökkenti az anya terhességi-szülési
és a gyermek általános kockázatát. Ennek megfelelõen a késõbb született
gyermek súlya a szokásosnál nagyobb, és kisebb a csecsemõ halálozás
valószínûsége.
Az elõnyök az anya esetében is nyilvánvalóak. A terhesség alatt
megváltozik a nõk alakja, amely együtt jár a különben spirális
alakú kötõszöveti rostok megnyúlásával és kiegyenesedésével.
Mintegy 15 hónapra van szükség az eredeti helyzet visszaállításához.
Az új terhességet célszerû teljesen helyreállt testalkattal vállalni.
Késõbb, tehát öt év után emelkedik mind az anya, mind a
gyermek
kockázata.
Pszichológiai tényezõ:
A pszichológiai szempont a testvérek kapcsolatát tükrözi és eltér
a biológiaiétól, ugyanis minél közelebbi életkorúak a testvérek,
annál jobb a kapcsolatuk. A testvérek 3 évnél nagyobb korkülönbsége
már megnehezíti az egymás közti bensõséges viszonyukat. A két
ellentétes szempont összeegyeztetése céljából szülés után 15 hónapot
mindenképpen tanácsos várni a következõ terhességgel, de 3 évnél
hosszabb idõtartam lehetõleg ne legyen a testvérek között. Így adódik
az optimálisnak tartott születések közötti 2-3 éves idõtartam.
3. 3 hónapos felkészülés a fogamzásra
Alkalmassági vizsgálatok értékelése:
Amennyiben nincs akadálya a gyermekvállalásnak, 3 hónapos felkészülési
idõ következik.
Az ivarsejtek védelme:
Az ondósejtképzõdés során sok sejtgenerációval kell
számolni. Ezek érzékenysége eltérõ. Az ártalmas külsõ hatásokkal
szemben az éretlen ondósejtek a legérzékenyebbek. Az õs,
valamint az érett ondósejtek viszont ellenállóak. A betegségek, kóros
állapotok, vegyi mérgezések elsõsorban tehát azokat az éretlen ondósejteket
károsítják, amelyekbõl 6-8 hét múlva alakulnak ki az érett ondósejtek.
Így ezek csak 6-8 héttel a károsodást követõen kerülhetnek ki a nõi
szervezetbe. Az ondósejtképzõdés alatti sejtosztódások szûrõként
is felfoghatók, mert a sérült sejtek általában nem jutnak el a
megtermékenyítés lehetõségéhez. Az ondósejtképzõdés károsodása
tehát elsõsorban átmeneti meddõséget okoz.
A petesejtképzõdés alapvetõen eltér a hím-ivarsejt termelõdésétõl.
A törzspetesejtekbõl az éretlen petesejtek már a születés elõtt,
a méhen belüli életben kialakulnak.
Az újszülött kislányok petefészkében tehát már ott vannak a nemi
érést követõen megtermékenyítésre kerülõ éretlen petesejtek,
így ezek súlyosabb fokú pusztulása akár végleges meddõséget is
elõidézhet.
A 3 hónapos felkészülési idõ alatt mind a családtervezõ nõnek,
mind a családtervezõ férfinak abba kell hagynia a dohányzást és a
szeszesitalok fogyasztását, valamint csökkenteni kell a feketekávé
fogyasztását, amennyiben ezzel korábban éltek. Ezentúl minden
lehetséges külsõ ártalomtól védeniük kell ivarsejtjeiket.
A fogamzásgátló-tabetták szedésének felfüggesztése:
Manapság általában a már korábban is nemi életet élõ, és
általában fogamzásgátlást alkalmazó személyek vállalkoznak
gyermeknemzésre.
A mai tudományos álláspont szerint a fogamzásgátló tabletták
fogamzás elõtti alkalmazása a késõbbiekben vállalt terhességre
semmiféle kedvezõtlen hatással nincs. A fogamzásgátló tabletták
alkalmazását viszont helyes három hónappal a tervezett fogamzás elõtt
abbahagyni, mert a nõi szervezetnek bizonyos idõre van szüksége a
belsõ hormonszabályozás helyreállításához. A belsõ
hormonszabályozás helyreállásáig eleve csökken az esély a fogamzásra.
Viszont ha ez bekövetkezik, akkor az ilyen terhességekben már
nincs ok az aggodalomra. A spirált is a tervezett fogamzás elõtt 3 hónappal
helyes eltávolítani.
A fogamzásra történõ 3 hónapos felkészülési idõ alatt a hagyományos
módszerek ( pl: gumióvszer ) ajánlhatók a védekezésre. Ez
bizonyosan nincs semmifajta ártalmas hatással a majdani terhességre.
Magzatvédõ vitamin a fogamzás körüli idõszakban:
A magzatvédõ vitamin alkalmazása nyilvánvalóan csak a
gyermeket megtervezõ párok esetében jöhet szóba. Ha sikerülne
- megfelelõ felvilágosítással - a magzatvédõ vitamin társadalmi-orvosi
hasznosságát elfogadtatni, ez segíthetne abban, hogy a
gyermeket akaró párok minél nagyobb része készítse elõ tudatosan
a fogamzást.
Kulcsfontosságúnak a szedés elkezdése számít: csak a fogamzás elõtt
minimum egy hónapos alkalmazása képes az anyai vérben olyan
vitamin-koncentrációt biztosítani, amely a havi vérzés
kimaradásakor (vagyis a magzati fejlõdés 15. napjától )
kialakuló fejlõdési zavart kivédi. Helyes ezért már a fogamzásra
történõ három hónapos felkészülés egész idõszakában szedni,
és a tápláléknak e vitaminokkal történõ kiegészítését a
terhesség 3. hónapjának a végéig folytatni.
A vitamin legfontosabb hatóanyaga a fólsav és a B12-vitamin. A fólsav
és természetes formája a folát ( újabban javasolják esetükben
a B11- vitamin név használatát), valamint a B12-vitamin kulcsszerepet
játszik.
A munkahelyi veszélyek:
Jelenleg a nemzõképes korú nõk többsége dolgozik. A problémát az
jelenti, hogy amikor a terhességet felismerik, addigra a magzat már túl
van a fejlõdésének legveszélyesebb idõszakán, a nyolcadik héten.
Mi akkor a megoldás? Mindenekelõtt meg kell határozni azokat a fertõzõ
kórokozókkal, mérgezõ vegyi anyagokkal, ártalmas sugárzással
foglalkozó munkahelyeket, amelyek valóban veszélyt jelentenek a fejlõdõ
magzatra.
Fogászati ellenõrzés:
Régi tapasztalat a nõk fogainak romlása a terhesség alatt. Ha
az asszony ép, illetve jól karbantartott fogazattal kezdi a terhességet,
és megfelelõen táplálkozik, akkor a fogvesztés elkerülhetõ.
A terhesség alatt a magzat az anya által felvett táplálékból általában
biztosítani képes csontjainak alapanyagait. Ha a táplálkozás nem
megfelelõ, és ezek az alapanyagok nem elégségesek, a magzat az anya
szervezetébõl is elvonhatja ezeket.
Speciális családtervezési torna:
A tervezett gyermekvállalás és a gondosan elõkészített terhesség
a családtervezõ nõ legjobb pszichofizikális állapotát is igényli.
A terhesség a szervezet statikus rendszerét: a csontrendszert és
dinamikus izomrendszerét, valamint a kettõt összekapcsoló izületi-
és szalagrendszerét is igénybe veszi. Megváltozik a gerinc fiziológiás
görbülete; a test súlyvonala, súlypontja áthelyezõdik; átmeneti
zavart szenved az egyensúly, a koordináció. Ezekre a változásokra
elõ kell készíteni - szervezett, csoportos, szakember által
vezetett tornafoglalkozások keretében - a családtervezõ nõket.
A terhességet megelõzõ tornának olyan gyakorlatokat kell
tartalmaznia, azokat az izomcsoportokat kell elõkészítenie, melyekre
a terhesség alatt várhatóan különös teher hárul. Az elõkészítés
feladata a terhesség alatt jelentkezõ olyan tünetek és panaszok
(pl.: derékfájás, visszeresség) megelõzése is, melyek tornával jól
befolyásolhatók.
Azokat az izomcsoportokat, amelyeket a terhesség alatt már veszélyes
lenne erõsíteni, edzeni, de komoly szerepük van a terhesség és a szülés
alatt (pl.: hasizom), a fogamzás elõtt kell megfelelõ szintre, állapotba
hozni.
A fogamzás optimális elérése:
A fogamzás napját akkor nevezzük optimálisnak, ha kívánt terhesség
a leggyorsabb idõ alatt bekövetkezik és a magzati ártalom kockázata
a legalacsonyabb.
Miért fontos ez?
A korábbi tudományos vizsgálatok szerint, ha a megtermékenyítést
okozó szeretkezés a tüszõrepedés utáni napokban történt, akkor a
fogamzások közel 60%-ából olyan magzatkezdemény lesz, amely a vándorlás
során vagy a beágyazódás után elpusztul vagy rendellenes lesz. Ha
viszont a fogamzáshoz vezetõ szeretkezés a tüszõrepedés napján
vagy a tüszõrepedés elõtti napon történt, akkor a károsodott peték
aránya csak 7.7% volt. Tehát a havi cikluson belül a megtermékenyítést
eredményezõ szeretkezés napjának komoly orvosi
jelentõsége van.
A terhesség korai felismerése:
A rendszeres nemi életet élõ pároknál a fogamzás napját
megmondani szinte lehetetlen. Így egyetlen biztos támpont marad: az
utolsó havi vérzés elsõ napja. A terhesség idõtartamát ezért
innen számítjuk. A terhesség korai felismerése új helyzetet teremt
az egészséges életmód biztosítása terén és a legérzékenyebb
korai idõszakban, hiszen a terhesek azonnal tudomást szereznek a
fogamzás bekövetkeztérõl. A beágyazódást követõ, robbanásszerûen
gyors fejlõdés során alakulnak ki a fõbb szövetek és szervek, majd
a magzat jellemzõ külsõ és belsõ felépítése. A terhesség 10.
hete után a fõbb test formáiban már jórészt kialakult embryóra fõleg
a mennyiségi növekedés, a szöveti érés és a mûködések tökéletesedése
jellemzõ. A legtöbb fejlõdési rendellenesség a 10. hét elõtt következik
be. Éppen ezért különös figyelmet kell szentelni a terhesség
legkorábbi idõszakának. S ez nem könnyû feladat, mivel a
terheseknek legtöbbször nincs tudomásuk terhességük elsõ heteirõl,
hiszen mire a havi vérzés kimarad, már kéthetes az embryó. Az
alapos gyanú megerõsíthetõ az érzékeny koraterhességi próbával
mely a HCG-t (humán chorialis gonadotropin) mutatja ki. Így a terhesség
felismerése már az embryo fejlõdés harmadik hetében biztonságossá
válik, és ez tekinthetõ a terhesség felismerés optimális idõpontjának.
4.Teendõk a koraterhességben
Az elsõ megjelenésre a terhesgondozásokon, a terhesség korai idõszakában
van szükség. Ekkor történik az ambuláns felvétel, rákszûrések,
terhesség korának megállapítása.
Ebben a korai idõszakban kerülendõ a versenyszerû sportolás, a
szexuális élet, a hosszú utazás.
Amennyiben vérzés és/vagy görcs jelentkezik, haladéktalanul
orvoshoz
kell fordulni.
Fontos a pihenés, de a napi 1-2 órai szabad levegõn tartózkodás, a
könnyû séta jót tesz.
Tanácsok terheseknek:
Táplálkozás:
A magzat szükséglete és a fokozott anyagcsere következtében a
terhességben fokozódik az anya vitamin és ásványanyag igénye.
Táplálkozási szokásaink mellett a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás
általában biztosítani képes a megnövekedett szükségletet. Fontos
a túlzásoktól való tartózkodás !
Terhesség alatt napi ötszöri étkezés javasolt a következõ megoszlásban:
legyen a napi össztáplálék 20 %-a reggeli, 10 %-a a tízórai, 30
%-a az
ebéd, 10 %-a az uzsonna, és 30 %-a a vacsora.
Legyen az étrend változatos, a reggeli és a tízórai lehetõleg
teljes étel
(kis zsírtartalmú tej és sajtok ), fõzelék mindennap,
de ne maradjanak ki a párolt zöldségek, a nyers saláta és gyümölcs sem.
Elõnyben részesülnek a növényi zsírok és a zsírszegény húsok (
hal,
baromfi ). A barna kenyér fogyasztása elengedhetetlen. Kerülni kell a
tésztákat, édességeket. Fogyasszon a terhes napi 1,5-2 liter folyadékot. Italnak legjobb a víz.
Életmód, öltözködés:
Minden téren ( fizikai, munka, sport ) tartózkodni kell a túlzásoktól.
Indokolt a napi 1-2 óra friss levegõn való tartózkodás, könnyû séta.
Kerülje a terhes a zárt, rosszul szellõzött, dohányfüstös helyiségeket.
Fontos a kielégítõ éjszakai nyugalom. A hosszú utazás, a hirtelen
és erõteljes klímaváltozás nem ajánlott.
A végbelet naponta 1x, a hólyagot naponta többször kell üríteni.
Tilos ülõfürdõt venni a fokozott alhasi vérbõség miatt ! Naponta legalább egyszer kell zuhanyozni. A genitalékat tisztálkodáskor csak
kívülrõl szabad lemosni, tilos a hüvelybe nyúlni, vagy hüvelyöblítést
végezni !
A ruházat legyen kényelmes és könnyû, a fehérnemû légáteresztõ
és pamut.
Kényelmes, lapos sarkú cipõt válasszunk.
Torna:
A speciálisan terheseknek összeállított gyakorlatot szakember vezetésével végezze a terhes.
A terhes torna csak a 12. hét után, szülés-nõgyógyász szakorvos engedélyével végezhetõ. Ezek célja a keringés javítása, a
helyes testtartás megtanítása és a légzés technika elsajátítása.
Kommunikáció a magzattal:
A társadalmi köztudatban és a tudományos közösségekben még ma is
tartja magát az álláspont, miszerint a gyermek lelki fejlõdése világrajövetelével veszi kezdetét. E nézet kialakulásában és
konzerválásában számos tényezõ játszik szerepet: történelmi és
kulturális kontextusban ma is hatékony a magzatának paradicsomi világot teremtõ idealizált anyakép.
Akart és nem akart gyermekek összehasonlító vizsgálatából kiderül,
hogy a csecsemõhalálozási arány, az agyi károsodás, a mentális retardáció és a súlyos szocializációs zavarok a nem akart
gyermekek körében szignifikánsan magasabb számban fordulnak elõ. A nem
kívánt gyermekek körében végzett más vizsgálatok a születés utáni
elsõ hónapban kétszer magasabb csecsemõhalálozási arányt mutatnak
a kívánt gyermekekhez képest .
A kapcsolatfejlesztõ programok alkalmasak következtetések levonására: miután a babák kötõdési készsége jobb, IQ-szintjük
magasabb. A kutatók az eddig rendelkezésre álló összes adat reanalízisét elvégezve oda lyukadtak ki,
hogy az IQ-szintünket génjeink mindössze 34%-ban, míg az intrauterin
környezet 66%-ban határozza meg (Matt McGue 1997). Kedvezõ üzenet ez nekünk. Arról is szól,
hogy génjeink igazi demokraták. Nem õk döntik el, hogy a társadalmi
hierarchiában milyen messze juthatunk el. Nincs tehát primer biológiai
meghatározottságunk. A méhen belüli környezet, a kapcsolat a döntõ.
A terhesség vége felé közeledve fel kell készülni a szülésre-születésre,
más szóval az elszakadásra. Ahol kötõdés van, ott elszakadás is,
és ennek megfelelõen gyász is. A 36. héttõl azt javasoljuk az anyáknak,
kezdjék gyermeküket és önmagukat is felkészíteni az elszakadásra.
Speciális instrukciókkal támogatjuk ezt a folyamatot. Kérjük, hívják
fel a gyermekük figyelmét arra, hogy nem megszabadulni akarnak tõlük,
ahogy ezt egyébként a babák megélik, hanem világra hozni õket,
mert a további fejlõdésükre belül már nincsen tér. Azt is javasoljuk közölni
a babákkal, hogy mi fog történni velük a szülés-születés során,
és mi vár rájuk a külvilágban. Figyelemre méltó módon az anyák túlnyomó
többsége azt az információt kapta a gyermekétõl, hogy tudják, mit
kell tenniük.
A családtervezõ központ címe:
XIV.ker. Bolgárkerék u. 3. (Örs vezér térnél)
Tel.:383-84-77
363-22-29
363-52-72
Tóth
Eszter Viktória
2004.07.15
|
