Az anya-magzat kapcsolat analízis feladata az, hogy átvilágítsa a leendõ anya lelkét, segítse várandósságával kapcsolatos esetleges konfliktusait, problematikus viszonyait rendezni. Segítse felvenni, fejleszteni, harmonizálni születendõ gyermekével, méhével meglevõ, természetes kapcsolatát és segítse lélektani oldalról felkészíteni mind a magzatot, mind az anyát a születésre-szülésre. A születés az emberré válás evolúciós története során traumatikus eseménnyé vált. A pszichoanalitikus elméletben Freud óta mint egy meghatározó drámai mozzanat szerepelt. Freud már a 900-as évek elején úgy gondolta, hogy a szorongás modellje a születés élménye. 1924-tõl Otto Rank a születés traumájára egy egész elméletet és terápiás módszert konstruált. Az anya és gyermeke születés körüli, majd kissé késõbb prenatális kapcsolatuk a pszichoanalitikusok érdeklõdési körébe került. Az anya és magzata kapcsolatának sorsformáló szerepére a figyelmet a huszas években Hans Gustav Graber és Ferenczi Sándor irányították. Ferenczi cikkében: "A nem kívánt gyermek és az õ halálösztöne" címûben, 1929-ben kifejtette, pszichoanalitikus tapasztalatai alapján, hogy az anya magzata iránti negatív érzelmei, és/vagy a család különbözõ destruktív eseményei (apa súlyos betegsége, halála) következtében az anyai szeretet nem ellensúlyozza a gyermekben munkáló halálösztön hatásait, a magzat, a gyermek rosszul fejlõdik, a születés utáni években, évtizedekben pedig pszichoszomatikus betegségek, pszichikus zavarok, szociális beilleszkedési nehézségek, öngyilkossági hajlam figyelhetõk meg. Az írás utalásaiból következtethetõ, hogy önmagát Ferenczi is nem kívánt gyermeknek tartotta. Sadger angol pszichoanalitikus leírta 1941-es cikkében azokat a pszichoanalízisben tett megfigyeléseit, hogy a magzat megérzi azt, hogy anyja szereti-e vagy nem szereti, sok vagy kevés vagy semmi szeretetet nem ad neki, vagy éppen gyûlöletet érez iránta. Fodor Nándor USA-ban mûködött magyar származású pszichoanalitikus még úgy vélte, hogy a meg-nem-született gyermek lelkét születés utáni álmaiból tudjuk megismerni. Fodor is nagy fontosságot tulajdonított a magzat iránti anyai szeretetnek, annak hiányának és annak is, hogy valaki nem kívánt gyermek volt. Fodor 1949-ben megjelent könyvében ("The Search for the Beloved") azt kérdezi, hogy a magzat a az anya vele kapcsolatos halálkívánságait telepatikus úton érzi-e meg. Feltételez egy anya és magzata közötti lelki köldökzsinórt, amelyen át kettejük között az érzelmek áramlanak. Mi feltételezzük, hogy több út vezet kettejük közt, egyik éppen az, amit Freud és Ferenczi a tudattalanok korrespondenciájának nevezett, ez egyfajta tudattalan rezonálás és dialógus. A tudattalan a test felé nyitott és az anya tudattalan rendszere így érintkezik a magzat tudattalan lélektani rendszerével. Graber és Ferenczi úttörõ vizsgálódásai óta ma már számos tudományos kutatás igazolta, hogy a magzatok pszichikuma már kezdettõl, ha még csak celluláris szinten is, mûködik és fejlõdik. Különbözõ érzékelési modalitásokkal, emlékezettel, a tanulás képességével rendelkezik többek között és reagál a szûkebb és tágabb környezetére.

Ferenczi 1929-es írása óta az 1970-es évektõl kezdve több nagy empirikus vizsgálat igazolta, hogy a nem kívánt gyermekek testi és lelki fejlõdése szignifikánsan elmarad a kontrollcsoportokétól illetve többen lesznek közülük szociálisan deviánsak, kísérelnek meg öngyilkosságot. Kontrollált vizsgálatok már a II. Világháború után igazolták, hogy fronton harcoló férjükért is aggódó, szorongó várandós anyák felgyorsult szívfrekvenciája születendõ gyermekükben is megjelenik, sõt ifjú korukig is fennmarad. A születés elõtti anyai környezet jelentõs szerepét az intelligencia fejlõdésében egy meta-analízis mutatta ki, amely 212 tanulmányra épült. Eszerint az IQ mértékéért az öröklés 50%-nál kevésbé, nagyobb részt az anyai, méhen belüli környezet a felelõs.

Két érdekes adat amellett s tanúskodik, hogy a késõbbi életesemények idõpontjait méhenbelüli vagy születéskori történések határozzák meg. Fodor tapasztalata szerint az alvajárás fellépésének idõpontja egybeesik a születés idõpontjával, Feldmár pedig arról számol be, hogy fiatal felnõttek azon a napon kíséreltek meg öngyilkosságot, amelyen anyjuk õket el akarta vetélni. Ebbõl is következik, hogy pre- és perinatális idõpontok megõrzõdnek a születendõ gyermekben és determinálnak. Egyik saját tapasztalatom egy születendõ gyermek születési idõpontja kiválasztásánál is erre mutat. A gyermek anyja szerette volna, ha gyermeke Karácsonykor már hazamehet vele a kórházból. A szülész szerint Karácsony második napján kellett volna megszületnie. Az anya a kapcsolat-analízis relaxációban "megállapodott" születendõ gyermekével, hogy elõbb jön világra. Így is történt. Minden élõlény belsõ, biológiai óráját, így a magzatét is, kozmikus történések, a föld forgása, nap körüli keringése, a hold járása és más tényezõk határozzák meg. Jól illik ide József Attila két sora:
"- minden szervem óra
mely csillagokhoz igazítva jár"
(Majd emlékezni jó lesz. 1935. okt.24)
Az anya-magzat analízis, melyet Raffai Jenõvel dolgoztunk ki, túllép azon a határon, amelyen belül, anya és születendõ gyermeke csak passzív, nem tudatos részvevõje a kettõjük viszonyát meghatározó pszichikus tényezõknek. Az anya és születendõ gyermeke között meglevõ természetes kapcsolatot az anya az analitikussal együtt tovább tudja építeni az analízis során és addig tudattalan dimenziók válnak számukra elérhetõkké. Ebben a munkában fontos a kialakuló interperszonális áttételi tér, amelynek szereplõi: az analitikus, az anya, a magzat és a megszemélyesíthetõ anyaméh. Ennek az áttételi térnek a részvevõk érzékenységét erõsítõ hatása van. Sok kismama nem képes enélkül az erõtér nélkül magzatával kommunikációs kapcsolatba lépni. Agy anya az analitikust ebben a funkciójában mediátornak nevezi, egy másik világlátása szerint azzal a képpel írja le a kapcsolati teret, mintha megmaradnának az analitikus szobájában a magzatokból áradó energiák és ezek erõsítenék a többiek kapcsolatát is.

A kapcsolatanalízis az anya relaxált állapotában történik, a relaxációra a legtöbb kismama képes is testük, lelkük, agyuk elengedetté válik. Az az instrukció, hogy ebben az elengedett állapotban szelekció nélkül fogadjanak be minden testérzetet és ezek útján érjék el méhüket. Méhüket megszemélyesítve kérjék meg, hogy engedje be õket, lakhassák azt be, érhessék el gyermeküket. Némelyik méh ellenáll ennek a kérésnek, más asszonyok azt tapasztalják, hogy méhük a relaxációk során egyre engedékenyebbé, lágyabbá válik, egyre inkább kész a kooperációra. Bejutva a méhükbe a kismamák érintkezésbe lépnek magzatukkal, testi kontaktust élnek át, érzelmeket, gondolatokat cserélnek vele. Javasoljuk, hogy válogatás nélkül fogadják a felbukkanó képeiket, fantáziáikat. Mindaz, ami a méhük felõl, a magzat felõl érkezik belsõ világunkban, azon az álomernyõn (B.D. Lewin dream screen-jén) jelenik meg, ahová álmaink, fantáziáink is vetítõdnek. Ez is oka annak, hogy a kismamák sokszor saját fantáziájuk termékének tartják a gyermeküktõl jövõ érzelmeket, gondolatokat, képeket. A kapcsolatfelvétel anya és magzata között mediatív elemeket is tartalmaz. A kettõjük közt kialakuló kapcsolat objektív, interperszonális volta mellett szólnak olyan megfigyelések is, mint egyes asszonyok tapasztalatai ultrahangvizsgálat közben. Több kismama megfigyelte, hogy amikor vizsgálat közben szeretetet küldött gyermeke felé, annak szívfrekvenciája feltûnõ mértékben megváltozott, egy esetben 180-ról 130-ra csökkent például. Egy asszonynak vajúdás közben szülésze azt mondta, egy órát adok magának, beszélje meg a gyerekével, hogy fordítsa be a fejét a kimenetbe és mutatta is öklével, hogyan gondolja ezt. A szülész tudta, hogy az asszony kapcsolatanalízisben volt. A születendõ gyermek feje a megadott idõn belül befordult. A kapcsolat kialakulásának jele általában az, hogy az addig mozgó, mocorgó magzat nem mozdul, nyugodttá válik, az anyák értelmezése szerint "figyel". Ha eközben az anya gondolatban elkalandozik máshova, a gyerek mozgásokkal szinte hívja vissza az anyját. Ha az anyát aktuális gondja, problémája foglalkoztatja, ez akadályozza, vagy eleve nem engedi meg a kapcsolat kialakulását vagy éppen megszakítja a már kialakult kapcsolatot. Az akadályt jelentõ pontok, ha verbalizáltatjuk õket, kiindulásul szolgálnak a meglevõ tudatos vagy tudattalan konfliktus gócok megkereséséhez, tisztázásához. Ez persze az anya aktuális analízisét jelenti. Sokszor az történik, hogy a kismama, mielõtt még elérte volna magzatát, elkezd sírni, eközben nem is tud számot adni a sírás okáról. Késõbbi beszélgetésben felszínre kerülhetnek a várandóssággal, szüléssel kapcsolatos esetleges lelkiismereti problémák, bûntudatok, félelmek, félelmek például attól, hogy nem lesznek képesek gyermeküket megvédeni az élet nehézségeitõl. A szüléstõl való félelem mögött gyakran a tudattalanból ható saját születési traumájuk élménye munkál. Mindennek a tisztázó megbeszélése, értelmezése megszüntetheti az akadályokat a relaxáció, a várandósság folyamatában. Néha egy-egy ilyen verbalizáció katartikus hatású és drámai jellegû. Vannak kismamák, akik felveszik a kapcsolatot az ülés során és csendes együttlétben örülnek a kapcsolatban, igen jó érzésekkel, szinte boldogan válnak el egymástól a relaxáció végén. Mások a relaxáció közbeni belsõ beszélgetésekrõl számolnak be, van aki mesél ilyenkor gyermekének, képeket küld neki.

A tudatállapot változásait, az elmélyülést tudattalan rétegekbe, regressziót akár a kismama prenatális korszakába, olyan szenzációk jelzik, amelyek a vesztibuláris rendszer aktivációjának fokozódását jelentik. Egyesek számára kínos érzések is kísérik ezeket. Ilyen élmények relaxációban a test síkjának lejtése valamelyik irányba, süllyedés élménye, forgás illúziója, a végtagok meghosszabbodnak, vagy megrövidülnek, elválnak a törzstõl. Lebegést élhet át a kismama, megváltozhat a súlyérzése, gyakori, hogy domború hasát laposnak vagy éppen homorúnak éli meg. Már Ferenczi leírta az analitikus óra végén átélt szédülés élményét, mint az analizált passagere tünetét és a tudattalannal való intenzív érintkezés jeleként értelmezte. A vesztibuláris rendszer, a tudattalan és az álmok kapcsolatával Paul Scholder pszichoanalitikus foglalkozott behatóan.

A kapcsolatanalízis során az interperszonális áttételi térben a kismama következõ életperiódusai tartalmai jelenhetnek meg:
1. A leendõ anya anyjának várandóssága idõtartama közbeni érzelmei, beállítódásai, elsõ sorban gyermekével kapcsolatban, ezek hatásai és emléknyomaik, amelyek annak idején a magzatba vésõdtek (Raffai anya reprezentánsa);
2. Az anya prenatális idõszakának, születésének és perinatális idõszakának szenzációi és élményei;
3. A leendõ anya születendõ gyermekével kapcsolatos érzelmei, beállítódásai, fantáziái, gondolatai, a fogantatás elõtti idõszakból származóak is, beleértve a magzat apjával kapcsolatosakat is. A kismama teljes élmény repertoárja, magzatával való kapcsolatából, a fogamzás esetleg átélt eseményétõl kezdve a testi változások során át a születendõ gyermek mozgásaival és az azokra adott reakciókkal együtt. Az anya és magzata közötti érzelmi, fantázia kétirányú a lelki köldökzsinóron át történõ áramlás élményei.
4. Jövõképek az anya és gyermeke leendõ életébõl a születés után, a várandósság további menete, (például az anya kívánsága, hogy gyermeke forduljon meg farfekvésbõl), a szülés-születés elõvételezése. Annak a felvázolás a a gyermek számára belsõ beszéddel, hogy milyen lesz a környezete, a levegõ belégzése, a hõmérséklet csökkenése, a gravitáció más jellegû hatása, az anyai test közvetlen érzékelése. Ide tartoznak a leendõ újszülött- és csecsemõkor eseményei.

Egy példa a leendõ anya anyjának várandóssága idején kialakult reprezentánsára: a kismamának elmélyült relaxációja ellenére sem sikerült magzatát elérni, bár eljutott méhébe. Két alkalommal is egy fekete árnyékot érzékelt önmaga és magzata között. A kismama szabad asszociációi révén megtudtuk, hogy anyja várandóssága idején, állapota miatt sokat kínlódott, nagy mértékben meg is hízott. Rossz közérzetéért, elõnytelen, kellemetlen állapotáért nem is igazán kívánt gyermekét tette felelõssé. A "rossz anya" árnyéka vetült kettõjük közé, akadályozta kettõjük kapcsolatfelvételét. Az árnyék mibenlétének tisztázása után vált lehetõvé kettõjük között a kommunikáció.
Egy példa az akadály jelenidejû okáról. A kismama relaxációban egy fekete foltot érzékelt a méhe helyén, késõbb úgy érezte mintha egy üvegfal lenne közte és a magzat között. Élettörténete alapján fel lehetett tételezni, hogy gyermeke iránti lelkiismeret furdalása okozhatta az akadályt. Eleinte nem kívánta gyermekét és csak a házasság kikényszerítésének szándéka vezette, mindezt hosszabb ideig önmagának sem vallotta be. Verbalizáció után megváltozott attitûdje gyermekével szemben és megszûnt az akadály.
A prenatális idõszakból származik egy várandós asszony akusztikus pseudohallucinációja kapcsolat analízis során. Relaxációban hangos edény és evõeszköz csörömpölést és egy csapóajtó becsapódását hallja. Anyjától aki ekkoriban meglátogatta, érdeklõdött és megtudta, hogy várandóssága idején konyhában dolgozott, mosogatott és egy csapóajtó is volt a helyiségben. A asszony zajérzékenységét is erre az intrauterin élményre vezettük vissza.
A kapcsolatanalízis egyik feladata az is, hogy megszabadítsa a várandós asszonyt nemcsak saját negatív érzelmeitõl, hanem anyja és esetleg korábbi generációk továbbadott negatív élményeinek hatásaitól. A kapcsolatanalízis egy másik feladat lehet megoldani a kismama születendõ gyermekével kapcsolatos problémáit, a gyermek elutasításának vagy nem kívánt voltának lelkiismereti problémáit.
Egy várandós anya beszámol arról, hogy "szabályos rettegés lett úrrá rajtam, szinte sírógörcsöt kaptam, pánikban voltam. Ahogy próbáltam megfejteni, mi ennek az oka, hisz csak olvastam a szülés folyamatáról... de valószínûleg ez is elegendõ volt arra, hogy belülrõl. elõzmény nélkül rám törjön a pánik. Bizonytalanná váltam, esetleg a lányomtól (születendõ gyermekétõl) jön ez az érzés, vagy saját élményem? Másnap elöntött egy érzés: éld meg a szülést életed nagy élményeként! - Számomra egyértelmûvé vált, nem a babám, én féltem születésem elõtt és közben."
Gyakori gond egy elsõ terhességnél, hogy az asszony lélekben még gyermeknek érzi magát, nem éli át, hogy már kész lenne az anyaságra. "szörnyen hangzik" - mondja egy kismama - "mintha én is gyerek lennék, ezért nem tudok anyai érzelmeket küldeni feléje." A kismama számára gyakori jelen idejû élmény a szerepcsere születendõ gyermekével. "Mintha õ lenne az anya és én lennék a gyereke. Mintha õ lenne a bölcsebb, a harmonikusabb és õ tudná, hogy mi a jó". Érthetõ is ez a felcserélés, hiszen régóta ismeretes, hogy a várandósság idején reaktiválódik az asszony saját prenatális idõszakának élményvilága és megjelenhetnek kozmikus életérzések is. A elõbb idézett kismama mondta relaxáció közben: "Lehet, hogy így, valahol mindig ezt a nyugalmat kerestem, olyan idõtlen. Van benne valami bizonyosság. Mintha velem lenne az Isten, nincs bennem semmiféle félelem. Totális nyugalom és bizalom (van bennem), annak az érzése, hogy nem történhet semmi baj."

Ez az asszony négy órás vajúdás után komplikációk nélkül megszülte egészséges, jól fejlett gyermekét.

Sok várandós anya szüléstõl való félelme vonatkozásában, abbeli félelmére, hogy gyermeke hogyan fog megbirkózni a születés nehézségével, azt az üzenetet kapja gyermekétõl, hogy bízzék benne, õ mindent tud, amit tudnia kell a születésrõl és nem lesz semmi baj. A kismamák sokszor átélik azt, hogy magzatuk bölcs, erõs és nyugodtan bízhatnak benne. Ez a gondolat felidézi Ferenczi álmát a bölcs csecsemõrõl, aki az esendõ, néha pszichótikus szülõt orvosolja, gondozza. Ferenczi szerint a bölcs csecsemõ jelenséget csak egy bölcs csecsemõ írhatta le. Ez a gondolat sugallja a szülõ-gyermek lelki kontinuitást, az átfolyást a kismama felelevenedett prenatális én-állapotától az aktuális felnõttig és a születendõ gyermekig.

A kapcsolat-analízis hónapokon át tart, heti egy-két üléssel. Ha sikerül az anya lelkivilágát gyermekével, a szüléssel kapcsolatban harmonizálni, a szülés lefolyása könnyebb lesz, a gyermek jobban fejlõdik mind az anyaméhben, mind a születés után, és kiegyensúlyozottabb lesz.

Hidas György
hidasvek@axelero.hu;
telefon:1-214 64 61 és 1-200 38 03.