Vannak családok, ahol egyedül a fiúgyermek az „érték”, aki majd átörökíti a család nevét, és számos utódot nemz. Az ilyen közösségbe született fiú utód nemi szervét már rögtön a születést követõen is árgus szemekkel lesik a szülõk, és minden olyan eltérés miatt orvoshoz fordulnak, ami véleményük szerint nem normális.

Egyeseket még az sem zavar, ha a herezacskó nagyobb, a herék duzzadtabbak: ezt a „férfiasság” jelének veszik, és igen büszkék, noha a dolgok hátterében vízsérv állhat, amely pedig betegség. Ingerli viszont a szülõket, ha a fiúgyermek makkján nem húzható hátra a bõr, akár nem sokkal megszületése után is.

Mi a normális és mi nem – errõl szólunk a következõkben.

Mit látunk születés után?

 Az érett fiú újszülött heréi a herezacskóban találhatók. Általában a fityma nem húzható hátra, mivel a hímvesszõ makkja és az ezt borító csõszerû bõrdarab, a fityma belsõ lemeze sejtesen összetapadt. Ha a külsõ húgycsõnyílás kellõen tág, a vizelet normális sugárban ürül, és vizeléskor a „fitymazsák” nem telõdik fel ballonszerûen. Ez a sejtes letapadás kétéves korig normálisnak tekinthetõ, sõt védelmet nyújt a kórokozókkal szemben!

(Megemlíteném viszont – a nemek egyenjogúságát szem elõtt tartva –, hogy ha leány újszülöttek esetében a születést követõen a külsõ nemi szervek kisajkai sejtesen össze vannak tapadva, ez nem normális jelenség! Az ilyen eltérést oldani kell, mert a pangó vizelet gyulladást tarthat fenn. Mindkét nemben fontos a vizelés jellegének megfigyelése.)

Amennyiben a csecsemõ erõlködés nélkül, jó sugárban, ívelten üríti vizeletét, legalább gyufaszálnyi vastagságban, akkor nincsen gond. Viszont, ha a külsõ húgycsõnyílás szabad kijárata ellenére a vizelet erõtlenül, nem ívelten jön, esetleg csak csepeg, mindenképpen tisztázni kell az okát. Általában fejlõdési rendellenesség, kóros húgycsõbillentyû áll a háttérben, mely kivizsgálást és kezelést igényel.

„Huzavona”

Már hallom is a dörgedelmeket, ahogy a szülõ becsapottnak érzi magát, függetlenül attól, hogy a téves információt körzeti orvosától, védõnõjétõl vagy szomszédjától kapta, netán saját maga kreálta.

Ne húzogassuk és ne erõltessük hátra a fityma bõrét kétéves korig! Nem kell állandóan azzal játszani fürdetés közben sem. Gyakran berepedések keletkeznek az erõltetés következtében. Nemcsak a fertõzés veszélye nõ meg, de a heges gyógyulás további, csak mûtéttel korrigálható elváltozásokat eredményezhet. A fiúgyermek nem kis méretû felnõtt férfi!

Néha a hátrahúzott fityma bõre annyira beduzzad, hogy nem húzható vissza a makkra, ezáltal keringési elégtelenséget okoz. A jelenséget parafimózisnak nevezzük, urológusi vagy sebészi ellátást igényel.

Veleszületett fitymaszûkület

Ilyenkor a fityma igen szûk, csõszerûen megnyúlt, a vizeletsugár lényegesen vékonyabb a normálisnál, és vizelés alatt a fitymazsák ballonszerûen felfújódik. Ebben az esetben életkortól függetlenül is plasztikai mûtétet kell végezni! Ha a szûkület kisfokú, s a bõr jól mozog a makkon, de nem húzható mögé, a mûtéttel a szobatiszta (kb. kétéves) korig várhatunk.

Mikor kell mûtétet végezni?

A sejtes letapadás oldása kétéves kor környékén javasolt.

I. Mûtét kétéves kor elõtt

1. Vallási okokból végzett körülmetélést (circumcisiót) a születést követõ hat héten belül szoktak kérni.

2. Olyan mértékû szûkület is indokolja, amely vizelési nehézséget okoz.

II. Mûtét kétéves kor után

1. A fityma csõszerûen megnyúlt, heges, nem hátrahúzható.

2. Másodlagosan kialakult fitymaszûkület áll fenn.

E mûtéti javaslatokat gyermek-urológusok ajánlják, a legoptimálisabb életkort figyelembe véve.

Gyermekkorban a fitymaszûkületek mûtéti korrekcióját általános altatásban végzik, helyi (lokális) fájdalomcsillapítással kiegészítve. Az utóbbi beavatkozás a péniszgyök-blokád. Ennek köszönhetõen kevesebb altatószert igényel a kis beteg a mûtét alatt, és azt követõen is néhány órán keresztül fájdalommentes lehet. Minderrõl részletes felvilágosítást kaphatnak a mûtétek elõtt az aneszteziológiai ambulancián.

Azt ajánlom a tisztelt szülõknek, hogy ne féljenek a mûtéttõl. Az optimális állapotban, fertõzésmentesen végzett altatás és helyi érzéstelenítés szövõdménye minimális a gyermekre nézve: majdani nemzõképessége nem fog károsodni a beavatkozást követõen.

Nemzési képtelenséget eredményezhetnek viszont a pubertás után kialakult másodlagos fitymaszûkület vagy a gyermekkori kezeletlen esetek.

Végezetül

Sem a túlzott aggódás, sem a közönyösség nem vezet jóra. A kapkodás és ügybuzgóság, melyet orvosok és laikusok tanácsára a fitymaszûkület otthoni megoldása érdekében tanúsít a szülõ, gyakran súlyos sérüléseket, berepedéseket, hegesedést eredményezhet. Ugyanakkor a közönyösség sem jó, hiszen a tartósan fennálló vizeletelfolyási akadály súlyos szervi elváltozásokat eredményezhet. Bizonytalan esetben mindig forduljunk urológushoz!

        Dr. Komáromi Tamás