| |
A WHO (az Egészségügyi Világszervezet) a csecsemõ hat hónapos koráig kizárólagos anyatejes táplálást javasol.
Ezen túlmenõen azt javasolja az anyukáknak, hogy a gyermek két éves koráig folytassák a szoptatást.
A korábbi álláspont szerint a csecsemõket fél éves koruktól
fokozatos hozzátáplálással azok egy éves koráig elválasztották
az édesanyjuktól. A mai álláspont korántsem ilyen szigorú. Ezek
szerint nem elválasztásról, hanem elválasztódásról beszélünk.
Ez azt jelenti, hogy a babát a fél éves kortól kezdõdõ hozzátáplálás
mellett folyamatosan szoptatjuk tovább mindaddig, amíg a babának erre
igénye van. Az elválasztódás idõpontja egyes gyermekeknél nagyon különbözõ
lehet, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyermek legkésõbb 2-3
éves kor között elveszti érdeklõdését a szopás iránt és maga
utasítja el a mellet.
A szoptatás élettani hatásai:
A nõitej a csecsemõ számára optimális mennyiségben és minõségben
tartalmazza a szükséges tápanyagokat. Az anyatejes táplálással a
legmegfelelõbb feltételeket teremthetjük meg a fiatal csecsemõ fejlõdése,
emésztõrendszere számára.
A szoptatás további elõnyei, avagy a szoptatás tíz pontja:
1. Az anyatejjel a csecsemõ fajazonos fehérjét kap. Idegen fehérjék
bevitele csecsemõkorban fokozza az allergiás megbetegedések arányát.
Ebben az életkorban a csecsemõk bélrendszerébõl még a nagyobb
molekulájú anyagok, tehát a fehérjék is felszívódnak. Ezért kell
kerülnünk gyermekünk táplálásában, annak egy éves koráig a
tojásfehérjét, a tehéntejet és a szójafehérjét.
Abban az esetben, ha a gyermek családjában (szülõk, nagyszülõk,
testvér) allergiás megbetegedés elõfordul, akkor a gyermek három éves
koráig javasolt várni a tehéntej táplálékba való bevezetésével.
Ellenkezõ esetben csalánkiütés és egyéb bõrtünetek, a popsi
kipirosodása, hasi fájdalom, hasmenés, légzõszervi megbetegedések
jöhetnek létre. Az allergiás megbetegedések nemcsak, hogy
kellemetlen tüneteket okoznak, de visszavetik a gyermekeket
fejlõdésükben.
Az anyatej fehérjéinek nagy része savófehérje, mégpedig
alfa-laktalbumin, mely sokkal nagyobb tápértékû fehérje, mint az állati
tej kevés savófehérjéje, a béta- laktalbumin.
2. A csecsemõ tápláléka a külvilágból nem fertõzõdhet. Elkerülhetjük
a mesterséges, azaz a tápszeres táplálás során szükségszerû
sterilizálással járó tortúrákat. Ha mégis a mesterséges táplálás
mellett döntünk, akkor ebben az esetben a csecsemõ edényeit, cumisüvegeit
6 hónapos koráig kötelezõ sterilizálni.
3. A nõitej a csecsemõ számára elengedhetetlenül fontos tápanyagokat
tartalmaz
a) Jelentõs oligoszacharid (egyszerû cukormolekula) és laktóztartalma
fontos az agy fejlõdése számára. Ezek a cukormolekulák biztosítják
az agy egészséges fejlõdését.
b) A nõitej nagy koncentrációban tartalmazza a taurin nevû esszenciális
aminosavat, mely ugyancsak döntõ fontosságú az
idegrendszer fejlõdése számára. (Esszenciális aminosavnak nevezzük
azokat az aminosavakat, amelyeket szervezetünk nem képes elõállítani,
felvétele csakis a táplálékból lehetséges) Ezzel szemben a tehéntej
sok kazeint , fenilalanint és tirozint tartalmaz, mely nagyobb
koncentrációban károsítja az idegrendszert.
c) Sajátságos humán fehérje komponense a laktoferrin nevû fehérje.
Ez a fehérje képes az anyatej egyébként csekély vastartalmát megkötni,
és ezzel biztosítani a vas nagy hatásfokú felszívódását. Másik
jelentõs hatása az, hogy a laktoferrin megkötvén a szabad vasat
biztosítja az anyatej fertõzésekkel szembeni védelmét, mivel a baktériumok
vas hiányában szaporodásra képtelenné válnak.
4. Immunológiai hatása nagyon jelentõs.
Ismeretes, hogy a csecsemõ nagy mennyiségû anyai immunglobulint kap a
méhlepényen keresztül. Ezek IgG típusú ellenanyagok. Hatásuk kb. fél
éves korig tart és csak idõközben indul meg a csecsemõ saját
ellenanyag-termelése. Ha a csecsemõnket szoptatjuk nagy mennyiségû
immunglobulint (IgA) kap az elõtejbõl, illetve a késõbbi szoptatások
alkalmával.
(Immunglobulinoknak nevezzük a szervezet által termelt ellenanyagokat,
amelyek kivédik a szervezetet fenyegetõ fertõzéseket. Több fajtájuk
van: IgG, IgM, IgA, IgE) A nõitej nem csak hogy jelentõs IgG, hanem
IgM tartalommal is bír. Emellett számtalan antibakteriális hatású
anyagot tartalmaz. (komplement fehérje, lizozim, fehérvérsejtek)
Mindezek miatt érthetõ, hogy a szoptatott csecsemõk ritkábban
lesznek betegek, illetve rövidebb idõ alatt meggyógyulnak, tüneteik
enyhébbek.
5. A szopós csecsemõ bélflórája túlnyomórészt B. bifidum nevû
baktériumot tartalmaz. A B. bifidum egy tejsavbaktérium , mely jótékony
hatást fejt ki a gyermek bélrendszerére, emésztésére.
A mesterségesen táplált csecsemõ bélflórája fõleg E. colit
tartalmaz, mely inkább a felnõttek bélflórájára jellemzõ.
6. Az anyatej lebontása gyorsabb.
A nõitej egy lipáz nevû enzimet is tartalmaz, mely már a csecsemõ
gyomrában megkezdi a zsírok lebontását. Ezért tapasztalhatjuk, hogy
az anyatejes baba gyakrabban éhezik meg, mint a tápszerrel táplált
baba. Az anyatej sokkal könnyebb emészthetõsége miatt nem terheli
meg a baba éretlen gyomor-bélrendszerét, és így egészségesebb a
csecsemõ számára.
7. Az anyatej összetétele folyamatosan változik a csecsemõ szükségleteinek,
életkorának megfelelõen.
Az elõtej (colostrum) immunológiai szempontból értékes anyagokat
tartalmaz, emellett kisebb zsírtartalmú, nagyobb fehérjetartalmú. Ásványi
anyag tartalma, vastartalma is jelentõs.
Érdekes tény, hogy koraszülés esetén az anya tejének fehérjetartalma
és energiaértéke a szokásosnál nagyobb.
8. A szoptatás egyszerû, olcsó, az etetések miatt a Baba és az Édesanyja
nincsenek otthonukhoz kötve.
Nem egyszer látjuk, hogy ma már az anyukák gondolkodás nélkül
nyilvános helyen is ( padon, áruházban, próbafülkében ) mellre
teszik babájukat és úgy tûnik, hogy mindezt a közvélemény
egyre jobban elfogadja. Külföldön és Budapesten már gomba módra
szaporodnak az ún. Bababarát területek. Ezek áruházakban,
hivatalokban, közintézményekben lévõ mindenki számára jól ismert
helyek , ahol az Édesanyák kultúrált körülmények között, füstmentes
területen megszoptathatják babájukat, pelenkát cserélhetnek rajtuk.
Így az édesanya nincs otthonához kötve, még azokban a kezdeti idõszakokban
sem, amikor a csecsemõje háromóránként szopik, nem is beszélve az
igény szerinti szoptatást vallókról. Ez utóbbi azt jelenti, hogy függetlenül
az elõzõ szoptatás idõpontjától az Édesanya
akár három órán belül is megszoptatja a babát, ha a baba erre való
igényét sírással jelzi.
9. A felsoroltakon kívül legjelentõsebb a szoptatás pszichés hatása.
A szoptatás anya és gyermeke között mély érzelmi kapcsolatot
alapoz meg, mégpedig annál erõsebben minél korábban jön létre az
anya és csecsemõje közötti elsõ találkozás. Az ekkor kiváltódó
érzelmi reakció a legerõsebb ingere a tejtermelõdésnek.
Egyesek azt állítják, hogy az egy éves koron túl folytatott szoptatás
a gyermek részérõl káros, túlzott érzelmi kötõdést okoz. Ezt a
megjegyzést ma már határozottan cáfolják. Kimutatták ugyanis, hogy
a tovább szoptatott gyermekekbõl késõbb szeretetteljes és ragaszkodóbb
emberek válnak.
10. Az anyatejes táplálás az édesanyák egészségének szempontjából
is jelentékeny tényezõ.
Tudományosan igazolt tény, hogy a szoptatás csökkenti a mellrák és
a csontritkulás elõfordulásának gyakoriságát. A szoptató nõk
menstruációs ciklusa szünetel általában a hozzátáplálás kezdetéig,
de kisebb számban az is elõfordul, hogy a szoptatás végéig sem
jelentkezik menstruációs vérzés. Ez természetesen nem jelenti azt,
hogy szoptatás alatt a nem kívánatos terhesség ellen nem kell védekezni,
ugyanis a peteérés a menstruációs vérzés megjelenése elõtt két
héttel bekövetkezik, amely bármikor megtörténhet. Léteznek szoptatás
mellett is biztonságosan szedhetõ, a termelõdõ tej mennyiségét nem
csökkentõ fogamzásgátló gyógyszerek, illetve gumióvszer is
biztonságosan használható.
2002.11.28
|
