Sosem tapasztalt mértékû a zavarodottság az új H1N1 influenza elleni oltás kérdése körül. A hivatalos álláspont szerint oltassunk, mások szerint viszont az oltás felesleges, vagy ami még inkább felkavaró, egyenesen veszélyesnek titulálják.
 A Babanet elõzõ cikkében összefoglaltunk mindent, amit a H1N1 betegségrõl és az oltásról tudni kell, de emellett kíváncsiak voltunk a szakemberek véleményére is. Olyan szakemberekére, mint Dr. Czeizel Endre orvosgenetikus, aki egész munkássága során a kisbabák és szüleik érdekeit tartotta szem elõtt.
Dr. Falus Ferenc, országos tisztifõorvos, akinél talán senki sem rendelkezik nagyobb rálátással a járvány lehetséges méreteit és a kockázatokat illetõen, válaszolt a Babanet kérdéseire.
- Az elmúlt hetekben nagyon kétértelmû hangulat alakult ki a H1N1 oltással kapcsolatban. Sokan úgy gondolják, hogy nem oltatják be magukat, mert félnek az új oltástól. Mint tisztifõorvos, Ön miben látja az okát annak, hogy kialakult ez a bizalmatlanság?
- A magyar lakosság soha nem volt bizalmatlan a védõoltásokkal szemben, sõt, sehol nem tapasztalt átoltottságot produkál a legtöbb oltóanyaggal szemben. Ugyanolyan összetételû, de 1/7 hatóanyagot tartalmazó, ugyanolyan technológiával elõállított, szigorúbb ellenõrzési eljáráson átesett, ugyanúgy ellenõrzött, 20 millió, súlyos szövõdménytõl mentes oltással bizonyított oltóanyagról van szó, ezt kell tudatosítani az emberekben.
- Úgy tûnik, hogy a szakmán belül sem egyértelmû ennek az oltásnak a megítélése. Lefolytatták-e az egyeztetéseket, és megtörtént-e a tájékoztatás a szakma – az orvosok és a védõnõk felé?
- Számos egyeztetés zajlott a legtöbb szakma képviselõivel. Többen nem gondolták végig a lehetséges kockázatokat, az esetleges járványt a mai helyzettel azonosítják. Természetesen szerepet játszik az ügyben a hazánkban az utóbbi idõben megerõsödött bizalmatlanság minden hivatalos állásponttal szemben.
Rengeteg ellentmondásos információt hallani arról, vajon oltassunk-e az elsõ trimeszterben vagy sem. Ezért megkérdeztük Dr. Czeizel Endrét, aki szerint az elsõ hónapokban is nyugodtan oldhatók a kismamák, akárcsak a második és a harmadik trimeszterben.
- Beszéljünk magáról az oltóanyagról. Az egyik visszatérõen, több hullámban is terjedõ „vád” szerint ez egy sebtében, gyanúsan gyorsan elõállított oltás. Különbözött ennek az oltásnak az elõállítása az elõzõ szezonális influenzák elleni oltóanyagok elõállításától?
- Az oltást nem lehet sebtében elõállítani, a technológia semmiben nem különbözik a korábbi, 20 millió oltással bizonyított módszertõl. Minden évben ilyen "gyanúsan gyorsan" történik a gyártás, hiszen a WHO február-márciusban közli az oltóanyag összetételét, nyár közepére-végére pedig a teljes legyártott, ellenõrzött tétel a raktárakban van, és várja, hogy eloltsák.
- Van-e egységes magyar álláspont a várandós nõk oltásával kapcsolatosan?
- Hivatalos, egységes álláspont van, az pedig a terhesek oltása mellett szól.
- Van-e friss információ vagy aktuális tapasztalatcsere a beoltott várandós nõkkel kapcsolatban, akár nemzetközi szinten is?
- Igen sok információ van a terhes nõk influenza elleni oltásával kapcsolatban. Végeztek ilyet az oltóanyaggyártók olyan nõkkel és babáikkal, akik terhesen kaptak sok-sok ezren oltást, de nem tudtak még a terhességükrõl, aztán volt konkrét vizsgálat 340 terhes nõ beoltásáról és állapotuk 24 hónapos követésérõl, de vizsgálták az amerikai katonaságnál is a terhes katona-hölgyeket. Valamennyi vizsgálat az oltáspártiakat igazolja.
Mindent a H1N1-rõl Az új típusú influenza a H1N1 altípus egyik változata –a médiában eleinte sertésinfluenzaként emlegették. Ez a vírus emberrõl-emberre terjed, az eddigi tapasztalatok szerint cseppfertõzéssel, ugyanúgy, ahogyan a szokványos, szezonális influenzát okozó vírusok.
- Különbözõ oltóanyagok vannak forgalomban a nemzetközi piacon, és úgy hallani, hogy ezek különbözõ hatásokat váltanak ki. Ezek szerint vannak jobb és rosszabb oltóanyagok? A külföldrõl érkezõ hírek is csak az általános bizonytalanságot erõsítik.
- Általában elmondható, hogy az oltóanyagokhoz kapcsolódó oltási reakciók nem a vírus fehérjéivel szemben, hanem az esetlegesen jelenlévõ szennyezõanyagok hatására alakulhatnak ki. Ma Európában 4 pandémiás oltóanyag (pandémia=világjárvány) áll rendelkezésre, de nem lehet egyértelmûen elavult vagy korszerû készítményekrõl beszélni, legfeljebb az oltási reakciókat kisebb vagy nagyobb valószínûséggel kiváltani képes, vagy 1, vagy 2 oltással védõ, esetleg hatásfokozó adjuvánst (adalékanyagot), abból ilyet vagy olyat tartalmazó, vagy nem tartalmazó, a teljes vírust, vagy csak a felszíni antigéneket tartalmazó hasított (split) tartalmazó oltóanyagokról beszélhetünk. Egyik szempontból sincs okunk szégyenkezni, álljuk a versenyt bármely másik vakcinával összehasonlítva.
- A Magyarországon forgalomban lévõ oltással kapcsolatban milyen mellékhatásokra lehet számítani? Különösképpen a várandós nõk és a kisgyermekek esetében.
- A magyar oltóanyag beadása után rendkívül kevés esetben kell számítani bármely mellékhatásra. Többnyire kevesen jelzik az oltás helyének érzékenységét, enyhe fájdalmat, vagy duzzanatot, esetleg bõrpírt. Az általános tünetek még ritkábban fordulnak elõ. 352 beoltottból 2 fõnél jelentkezett hõemelkedés, magas, már láznak nevezhetõ reakció senkinél. Jelezhetnek még bágyadtságot, fejfájást. Influenzás tüneteket azonban az oltás nem tud okozni, a vírus ugyanis inaktivált, elölt állapotban van jelen az oltóanyagban.
- A várandós nõk és a kisgyerekek esetében mik a kockázatai annak, ha nem történik meg a beoltás?
- Az oltás elmaradása a lakosság 20-30%-ának megfertõzõdését és megbetegedését eredményezheti. Az új H1N1 influenza vírus esetében a gyermekek és a fiatal felnõttek vannak ennek leginkább kitéve. A magas láz - különösen a terhesség elsõ szakaszában - a magzat károsodását okozhatja, a kismama pedig - különösen az utolsó harmadban - 5-7-szer nagyobb mértékben van kitéve súlyos szövõdmény kockázatának, mint mások.
- Több helyen elhangzott, hogy a várandós nõk nagy százaléka el fogja kapni a betegséget oltás nélkül. Mire alapozzák ezt a becslést?
- A várandós nõk közül is 20-30% fog valószínûleg megbetegedni a járvány elsõ hullámában, számukra a fertõzés kockázata jóval nagyobb.
A (legnagyobb valószínûséggel) várható megbetegedési gyakoriságot egyébként a korábbi világjárványok tapasztalataiból következtetjük. Az utolsó, 1968-69-ben kezdõdött, ún. Hong-gongi influenzajárvány elsõ szezonjában 2,3 millió ember fordult orvoshoz influenza miatt Magyarországon, a teljes járványban több mint 5 millióan. Erre számíthatunk a legnagyobb valószínûséggel.
- Hallani arról, hogy sok gyermekorvos ellenzi a kisgyermekes beoltását.
- Reméljük, nem lehet sok gyermekorvosról beszélni az ellenzõk között. Nyilván az lehet a háttérben, hogy a korábbi években teljes vírust tartalmazó oltóanyaggal nem oltottak kisgyermekeket. Ennek azonban nem a magyar oltóanyag nagyobb reaktogenitása - oltási reakciót, szövõdményt kiváltó képessége - volt az oka, hanem az, hogy a gyártó - 1961 óta senki - nem törzskönyveztette kisgyermekeknek az oltóanyagot. A mostani engedélyeztetés tapasztalatai, az összetétel adatai mind azt mutatják, hogy a félelem alaptalan.
- Mi a véleménye arról, hogy Szalka doktor az egyéni véleményét a szakma álláspontjaként ismertette?
- Szalka András a korábbi évek beidegzõdései és nem a friss információk alapján nyilatkoztak - a Szakmai Kollégium késõbb el is határolódott tõle, és nyilatkozatban álltak ki az oltás mellett. Nyilván másképp foglalnak állást, ha tudják, hogy az Európában engedélyezett ún. split vakcinák olajos adjuvánssal kerültek - vagy még nem is kerültek, csak majd kerülnek - forgalomba. Fontos tudni, hogy a külföldi oltóanyagokhoz képest a magyar oltóanyagban ötödannyi a tojás eredetû maradék-anyag mennyiség, ez pedig azt jelenti, hogy a magyar oltóanyagnak kevesebb a mellékhatása is.
- Nemrégiben az Országos Epidemiológiai Központtól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az újinfluenza lefolyása enyhébb, és halálozási aránya is alacsonyabb, mint a szezonális influenzáké általában. Ha ez igaz, akkor egyáltalán miért fontos, hogy az embereket ilyen arányban beoltsák?
- Az sem igaz, hogy az új influenza gyengébb lefolyású és alacsonyabb halálozású, mint a szezonális, de a vírus az alkalmazkodás stádiumában van. A korábbi pandémiákban is elõ-elõfordult, hogy az eleinte "békés" vírus "megvadult". Ez csak néhány mutáció kérdése. De tegyük fel, hogy enyhe lefolyású járvány elõtt állunk és "csak" minden ezredik beteg hal meg, minden századik kerül kórházba. Ez akkor is több ezer magyar - többnyire fiatal, esetenként terhes, vagy gyermek - halottat, több tízezer súlyos állapotú, kórházban ápolandó beteget jelenthet. Ha nem elõzzük meg, ha nem teszünk valami hatásosat. Az egyetlen hatásos eszköz a védõoltás. Aminek alig van kockázata. Tessék mérlegelni!
- Néhány tényszerû információ: eddig hány ember kapta meg az oltást? Összesen hány ember fogja megkapni az oltást?
- Csak azt tudjuk, hogy 1,3 millió oltás kerül eddig kiszállításra, arról még nincs információnk, mennyien kapták meg. Összesen 6 millió áll rendelkezésre, amibõl 4 millió térítésmentes, 2 millió térítéses. A járvány elkerülése érdekében ezt is el kellene oltani.
- Ön szerint milyen tanulsággal jár az újinfluenza körül kialakult helyzet?
- Elõdeink, akik az életüket tették fel a "magyar módszer" sikerére, akik valami különlegeset, hatékonyat, ártalmatlant találtak ki és alkalmaztak, a kezünkbe adták az eszközt, hogy felkészülhessünk, szembeszállhassunk egy pandémiával. Olyanok lehetnénk Európa szívében, mint egy sziget, vagy egy oázis. Erre kételkedünk saját magunkban. Hangsúlyos szakmai kommunikációval, a lakosság felkészítésével, az egészséges - nem pánikot keltõ - társadalmi veszély-tudat kialakításával eredményesebbek lehetünk.
|
