H1N1: Ha támad az új influenza

Április óta egy rövidke név tartja rettegésben a világot: H1N1. Az új influenza még meg sem érkezett hozzánk igazán, de a híre már hónapokkal megelõzte. Az emberek pedig úgy vannak vele, mint a focival: mindenki tudja, mirõl van szó, és persze, mindenki ért is hozzá. Mégis számtalan tévhit és rémhír terjed ezzel a betegséggel kapcsolatban.

Mi az a H1N1?

A H1N1 vírus az A típusú influenza egyik altípusa, az emberi influenza leggyakoribb okozója. A H1N1 számos különbözõ törzzsé fejlõdött, az egyik ilyen a hírhedt spanyolnátha volt, mely 1918 és 1920 között világszerte 50-100 millió ember ölt meg – tudhatjuk meg a Wikipediáról. Az alacsony patogenitású – azaz fertõzõképességû - H1N1 törzsek 2006-ban az összes influenzás megbetegedés mintegy felét okozták.

2009 áprilisában a H1N1 egy változata – amit a médiában eleinte sertésinfluenzaként emlegettek, késõbb pedig az „új influenza A (H1N1) vírus” nevet kapta – elõször az Egyesült Államokban bukkant fel, majd nem sokkal késõbb már halálos áldozatokkal járó megbetegedéseket okozott Mexikóban. Az elsõ jelentések több mint száz áldozatról szóltak. A WHO májusi adatai szerint a laboratóriumi vizsgálatokkal megerõsített esetek száma 40 országban 8829 volt, közülük hetvennégyen haltak meg. A halálos kimenetelû fertõzések zöme Mexikóban történt.

Ez a vírus emberrõl-emberre terjed, az eddigi tapasztalatok szerint cseppfertõzéssel, ugyanúgy, ahogyan a szokványos, szezonális influenzát okozó vírusok. Az új vírust gyakran sertésinfluenzaként emlegetik, mert a laborvizsgálatok során kiderült, számos génje nagyon hasonlít az észak-amerikai sertésekben elõforduló influenzavírusokéhoz. Fontos tudni, hogy az ember nem fertõzõdhet meg egyenesen a sertéshústól vagy az állattól.

További vizsgálatokkal arra is fény derült, hogy ez az új vírus több okból is mégiscsak különbözik az észak-amerikai disznóállományban fellelhetõ kórokozóktól. Ez az új mutáció ugyanis magában hordozza az európai és ázsiai sertésekben megtalálható influenzavírusok két génjét, de ezeken felül még a madárinfluenza és az emberi influenza génjeit is megtalálták benne a tudósok. A szakemberek ezért ezt a négyszeres genetikai keveredést tartalmazó, idegen gént hordozó kórokozót rekombináns vírusnak nevezik.

Az új vírus lappangási ideje az Országos Epidemiológiai Központ honlapja szerint maximum hét nap, fertõzõképessége a betegség kezdetét megelõzõ naptól a kezdetét követõ hetedik napig tart. A Pandémiás Prevenciós Bizottság szerint a gyerekek, de fõleg a kisgyerekek hosszabb ideig is fertõzhetnek.

A veszélyeztetettek

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatása szerint a betegség enyhe lefolyású és szerencsére ritkán okoz szövõdményt, nem úgy, mint például a madárinfluenza. A halálozási aránya a szezonális influenzákhoz viszonyítva megközelítõleg hasonló – de inkább alacsonyabb -, ám a fertõzõdések száma sokkal magasabb, mint a szezonális influenzáknál. Ráadásul ez az influenza nemcsak a kifejezetten fiatalokat és az idõseket érinti, hanem egy ennél jóval szélesebb kört, a fiatalokat és fiatal felnõtteket is.

Az új H1N1 influenza vírusfertõzés esetleges szövõdményeirõl mostanáig csak kevés információ áll rendelkezésre. A Pandémia Prevenciós Bizottság oldala szerint a sertésinfluenza vírus elõzõ változataival fertõzõdötteken szövõdményként általában enyhe légúti betegség, alsó légúti betegség, kiszáradás, vagy tüdõgyulladás alakult ki. Az új influenza esetében szövõdményként elsõsorban az idült betegségek fellángolására, felsõ légúti betegségekre, alsó légúti folyamatokra – mint például tüdõgyulladás- kell számítani, de elõfordulhatnak kardiális és mozgásszervi komplikációk, illetve ideggyógyászati szövõdmények - például lázas görcsrohamok - is.

Az új influenzajárvány alapvetõen mindenkit érint, ugyanakkor bizonyos csoportok nagyobb fertõzésveszélynek vannak kitéve. Az elsõ ilyen csoport az utazók köre. Bár az Egészségügyi Világszervezet nem tiltotta meg a Mexikóba és az Amerikai Egyesült Államokba való utazást, nem zárták le a határokat sem, de felhívta az utazók figyelmét a rájuk leselkedõ veszélyekre.

Szintén fokozott veszélynek vannak kitéve az egészségügyi szektorban dolgozók, az utazási iparág, így például a repülõtársaságok és repterek munkatársai, az utasokat kísérõ idegenvezetõk és a vendéglátóiparban dolgozók.

Veszélyeztetettnek számítanak a krónikus betegségben szenvedõk, ahol már amúgy is legyengíti egy alapbetegség a szervezetet, s így az új influenza lefolyása is súlyosabb lehet. Ebbe a csoportba tartoznak a cukorbetegek, a keringési betegségben szenvedõk, az immunszupresszor (például szteroid) kezelésben részesülõk, a daganatos betegek. Az elhízottság is kockázati tényezõnek számít. Súlyosabb lefolyásra számíthatnak, és ezért nagyobb odafigyelést igényelnek azok, akiknek valamilyen respirációs – asztma, krupp, stb. – alapbetegségük is van.

A járvány fokozottan érinti az iskolák, oktatási intézmények személyzetét és velük együtt a gyermekeket. Mint minden fertõzés esetében különös bánásmódot igényelnek a terhes kismamák, a krónikus betegek, az idõsebbek és a gyermekek.

A várandós nõk gyakrabban betegednek meg szezonális influenzában, ami esetükben többször súlyosabb problémákhoz vezethet. Ezek közé tartozhat többek között a koraszülés és a súlyos tüdõgyulladás. Most már azt is tudjuk, hogy a várandós anyák esetében ez az influenza jóval magasabb halálozási aránnyal jár. Dr. Czeizel Endre orvosgenetikus a Babanet kérdésére elmondta, hogy az USA október 6-án közétett adatai szerint a júniusig elhunyt 6 áldozatról – akkor 46 megbetegedésbõl - huszonkilencre emelkedett a várandós halottak száma, ami azt jelenti, hogy a kismamák halálozási kockázata hétszer gyakoribb, mint a népességé általában.

Dr. Czeizel elmondta, maga a vírus a magzatra nem veszélyes, fejlõdési rendellenességet nem okoz közvetlenül, szemben például a rubeolavírussal, mely vakságot, szívrendellenességet, süketséget, olykor kisfejûséget okozhat. Véleménye szerint ezért nem kell tartani az oltóanyagban lévõ, elölt vírusoktól sem.

Az oktatási intézményeket csak akkor fogják bezárni, ha a pedagógusok vagy a gyerekek hiányzása olyan mértéket ölt, hogy az már akadályozza az intézmény mûködését. Ezért különösen fontos, hogy az influenzaszerû tüneteket mutató gyerekeket a szülõ tartsa otthon, egyáltalán ne engedje közösségbe, míg a gyerek teljesen tünetmentes nem lesz. Természetesen hasonló tanács vonatkozik a pedagógusokra is.

Számítsunk rá, hogy ha a gyereken az óvodában vagy az iskolában jelentkeznek a tünetek, el fogják különíteni a többi gyerektõl, és haza is fogják küldeni.

Oltsunk vagy ne?

A hírekbõl már többször hallhattuk, hogy szeptember végén - október elején kerül a boltokba az újinfluenza elleni vakcina. A védõoltás mielõbbi beadását a nemzetközi szervek több veszélyeztetett csoportnak – köztük az állapotos anyáknak és kisgyermekeknek - is ajánlják.

Az Országos Epidemiológiai Központban elmondták, hogy az oltás nyugodtan beadható, véleményük szerint nincs negatív hatással a terhességre vagy a fejlõdõ magzatra. A vakcina nem legyengített, hanem csakis teljesen elölt kórokozókat tartalmaz, amelyet féléves kortól már a gyermekeknek is be lehet adatni.

Az orvosgenetikus szakember, Dr. Czeizel Endre kiemelte azt is, hogy az oltóanyag oldata azonos az új vakcinában az elõzõekben használtakkal, amelyet már sok millió emberen és sok százezer várandóson ellenõriztek. Mellékhatásai természetesen a szakember szerint is lehetnek – elmondása szerint csak annak a szernek nincsenek mellékhatásai, mely maga is hatástalan -, ám ezek általában enyhe mellékhatások: bõrpír, fejfájás, hõemelkedés, émelygés, izomfájdalom, fáradtságérzés. Allergiás reakciók is elõfordulhatnak az arra hajlamos emberekben. Az úgynevezett Guillen-Barre betegség, mely végtagbénulással jár, 1 000 000 beoltott közül legfeljebb egy esetben fordulhat elõ, amely évi 100 000 várandós anya esetén azt jelenti, hogy tíz évenként egyetlen ilyen eset történhet.

Megelõzési praktikák

A járvány várhatóan most õsszel - az iskolai és az óvodai év megkezdésével - látványosan fellobban majd, ezért az ÁNTSZ ajánlása szerint érdemes megtenni néhány egyszerû és gyors óvintézkedést a betegség elkerülésére.

- Mossunk gyakran kezet, meleg vízzel-szappannal! Ne hagyjuk ki az ujjak közti részeket se. A gyerekeket is bíztassuk minél gyakoribb kézmosásra!
- Lehetõség szerint használjunk kézfertõtlenítõt, fõleg ha sok ember között tartózkodtunk, vagy ha tömegközlekedési jármûvön utaztunk.
- Szelõztessünk minél gyakrabban otthon és a munkahelyen, iskolában-óvodában is.
- Tartsuk lakásunkat, munkahelyünket tisztán, takarítsunk rendszeresen – de ne kényszeresen.
- Tüsszentéskor, köhögéskor használjunk papírzsebkendõt – ugye, a száj-orr elé -, amit használat után dobjunk azonnal a szemétbe!
- Ha lehet, kerüljük a tömegközlekedést és a tömeget.
- Kerüljük a kapcsolatot az influenzás betegekkel, most ne menjünk beteglátogatni.
- Ne nyúlkáljunk a szemünkhöz, orrunkhoz, szánkhoz, legkönnyebben a nyálkahártyákon keresztül fertõz a vírus.
- Ne igyunk más poharából, ne együnk más evõeszközével!
- Ne utazzunk a betegség által érintett országokba. Errõl bõvebb felvilágosítást az utazási irodákban kaphatunk.
- A sokak által használt felületeket fertõtlenítsük gyakran: kilincsek, WC-k, telefonok, stb.
- Erõsítsük fel az immunrendszerünket rendszeres mozgással, vitamindús étkezéssel és elegendõ pihenéssel, lazítással.
- Adassuk be a védõoltást magunknak és családtagjainknak.

Ha már megfertõzött

Elõfordulhat, hogy minden igyekezetünk ellenére sem sikerül elkerülnünk a megfertõzõdést. Ezt természetesen bizonyos tünetek jelezhetik, amelyeket jó, ha komolyan veszünk. A H1N1 esetében hasonló tünetekre számítsunk, mint a szokványos influenzáknál - lásd keretes írásunkat.

Tünetek - rossz közérzet
- fokozódó láz
- torokfájás
- köhögés
- orrdugulás, orrfolyás
- hányinger, hányás
- végtagi fájdalom,
  izomfájdalom, sajgás
- fejfájás
- fáradtság, kimerültség
- hidegrázás, borzongás

Ha a tünetek közül több is felbukkan, azonnal keressük fel az orvost, a diagnózisig pedig ne menjünk emberek közé, maradjunk inkább otthon. A háziorvosnál mindenképpen jelezzük, ha gyermeket várunk, vagy ha krónikus betegségünk van. Kérdezzünk rá a vírusellenes szerek szedésére, vajon szükség van-e rá a mi esetünkben is.

Gyerek betegsége esetén még véletlenül se vigyük be a kicsit az óvodába, iskolába. Meglévõ tünetekkel ne utazzunk, maradjunk otthon a tünetek jelentkezésétõl számított 7 napig, de ha azok elõbb elmúlnának, akkor is várjunk még 24 órát, mielõtt emberek közé mennénk. Ha pedig utazás közben bukkannának fel hirtelen a tünetek, azonnal forduljunk a helyi egészségügyi szolgáltatóhoz. A betegség gyanúja vagy igazolt betegség esetén kerüljük az emberek közelségét, így tehetjük a legtöbbet azért, hogy legalább másokat ne fertõzzünk meg.

Aki rendszeresen szed gyógyszert, az ne hagyja abba, a betegség ezek hatásait nem módosítja – és fordítva sincsenek hatással egymásra. Az influenzára azonban lázcsillapítón, köptetõn és vitaminon kívül ne szedjünk be semmilyen készítményt. Hagyjuk ez ügyben a döntést az orvosra, az utasításait pedig kövessük a lehetõ legpontosabban.

A betegség alatt tartsunk ágynyugalmat, és legyen meg a megfelelõ folyadékpótlás. A gyerekeknek adhatunk vizet, szûrt húslevest, a csecsemõknek – ha szükséges – speciális, ízesített elektrolit oldatokat, a lényeg, hogy kerüljük el a kiszáradást!

Tüsszentéskor, köhögéskor legyen mindig kéznél tiszta papír zsebkendõ – tartsuk a szánk-orrunk elé, és erre figyelmeztessük a kicsiket is. Érdemes minél gyakrabban kezet mosni szappanos meleg vízzel, illetve alkoholos törlõkendõvel fertõtleníteni is, fõleg, ha a zsebkendõ helyett csak a kezünket tudtuk használni.

Végül: ahogy a gyerekek esetében is tilos közösségbe menni, úgy igaz ez a felnõttekre is. Ha egy mód van rá, ne menjünk be a munkahelyünkre megfertõzni a kollégákat.

Aki pedig még ennél is többet szeretne megtudni az új influenzával kapcsolatban, az hétköznap 8-16, illetve munkaszüneti napokon 9-13 óra között hívja az Országos Epidemiológiai Központ ingyenes zöld számát: 06-80/ 204-217, ahol járványügyi szakemberek válaszolnak a kérdésekre.