Nem a gyerekek vannak a legnagyobb veszélyben

Sem a gyerekeket, sem az idõseket nem veszélyezteti annyira az új influenza, mint kezdetben feltételezték - derül ki a halálozási adatok elsõ nagyobb szabású elemzésébõl, amelyet az Eurosurveillance, az európai járványügyi intézet megfigyelõ részlege tett közzé. Az igazán veszélyeztetettek a fiatal felnõttek.

A tanulmány 28 ország július közepéig bekövetkezett 574 újinfluenzás halálos esetét elemzi. Az új influenza következtében meghalt betegek legnagyobb csoportját, 51 százalékát a 20 és 49 év közöttiek tették ki. Bár ezen belül országonként elég nagy eltérések lehetségesek.

Az áldozatoknak csupán 12 százaléka volt 60 év feletti. Ezzel szemben a szezonális influenzák halottainak több, mint 90 százaléka általában 65 évesnél idõsebb.

Az is szokatlan vonása a világjárványt okozó új influenzának, hogy az orvosilag kövérek is a nagy rizikócsoporthoz tartoznak. Viszont egyezik az új influenza a szezonális influenzákkal abban, hogy mindegyik veszélyes a terhes nõkre.

Az elemzett adatok szerint ezer fertõzöttbõl 6 hal meg, ez kétszer-háromszor magasabb, mint a szezonális influenzák halálozási rátája. Ezzel kapcsolatban azonban óvatosságra intenek a kutatók, kiemelik, hogy még korai és kockázatos az új influenza esetében kiszámítani a megbetegedések és a halálozások arányát – írja a Független Hírügynökség. Egyrészt kevés információ van arról, hogy a halált maga az influenza okozta-e vagy szövõdmény. Másrészt világjárvány kezdetén általában a súlyosabb esetekre derül csak fény, amelyek között nagyobb a valószínûsége a halálnak.

Eközben az újinfluenza elleni oltási stratégiában is változások történtek. Az Európai Unió 27 tagállamának szakértõi azt javasolták, hogy a terhes nõk, az egészségügyi dolgozók és a krónikus betegek kapjanak elsõként védõoltást az újinfluenza ellen. De a gyerekek már nem szerepelnek a prioritási listán.

Az írásos szakértõi javaslat szerint a krónikus betegek azok, akik krónikus légzõszervi vagy szív- és érrendszeri betegségben illetve immunhiányban szenvednek.

A közösen elfogadott prioritási lista azonban nem jelenti azt, hogy az egyes EU-tagországok ne térhetnének el attól. A szakértõi javaslatban hangsúlyozzák: minden tagállamnak saját felelõssége olyan oltási stratégiát kidolgozni, amely legjobban megfelel az adott ország járványtani, közegészségügyi és anyagi helyzetének. Az oltási stratégia késõbb a járvány alakulásának függvényében is módosulhat.