Nem tudják, hány játszótér élet- és balesetveszélyes

A játszótéri eszközök biztonságáról szóló rendelet értelmében a 2008-as év végéig az uniós szabványok szerint az összes magyarországi játszóteret biztonságossá kellett tenni. Pontosabban kellett volna, mert bár a határidõ lejárt, nem tudni pontosan, hányat alakítottak át az élet- és balesetveszélyes játszóterek és játékeszközök közül. A rendeletet a minisztérium most vizsgálja felül.

A játszótéri eszközök biztonságáról szóló rendelet 2004. február 1-jén lépett életbe. A rendelet szerint 2008. december 31.-ig valamennyi hazai játszóteret EU-konformmá kellett tenni. Ez azt jelenti, hogy a talajt és a játszótéri eszközöket, például a hintákat, mászókákat ütéscsillapítóvá kellett átalakítani. Így megakadályozható lenne, hogy a gyerek megsérüljön, ha leesik valamelyikrõl.

Bár a határidõ lejárt, senki sem tudja, hogy pontosan hány fenntartó mulasztotta el korszerûsíteni a játszótereket. A Független Hírügynökség kérésére a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) csak több hónappal ezelõtti adatokat tudott adni. A tárca tájékoztatása szerint 2004. február 1. és 2008. szeptember 1. között összesen 14 605 játszóteret ellenõriztek a kijelölt szervezetek. Ám ebben a számban már benne van egyes, korábban már ellenõrzött játszóterek újbóli, éves átvizsgálása is.

Az NFGM arról is tájékoztatott, hogy az Önkormányzati Minisztérium 2008. augusztusi felmérése szerint 6910 játszóteret ellenõriztek. Ezeken 16 882 olyan eszközt, játékot találtak, amelyeket fel kellett újítani, valamint 2338 olyat, amelyeket le kellett bontani, mert nem feleltek meg a szabványoknak, vagyis élet-és balesetveszélyesek voltak.

A rendelet elõírja, hogy a játszótéri eszköz tulajdonosa köteles karbantartási és ellenõrzési tervet készíteni a szükséges felújításról, cserérõl úgy, hogy azok legkésõbb 2008 végéig megfeleljenek a követelményeknek. Az NFGM kommunikációs fõosztályának tájékoztatása szerint az éves ellenõrzések alapján több mint 60 százalékban készült nyilvántartás, illetve karbantartási terv. Arról azonban, hogy ezek alapján pontosan hány nem megfelelõ játszótéri eszközt újítottak fel, még nem áll rendelkezésre adat.

Felmerül a kérdés, hogy ha lejárt a határidõ, a fenntartó számíthat-e szankcióra, illetve ha azt sem tudni, hány játszóteret nem alakítottak át, akkor módosítja-e a rendeletet a minisztérium. A Független Hírügynökség kérdésére a NFGM azt válaszolta: az a tulajdonos, aki nem tett eleget a rendeletben foglalt kötelezettségének, vagy nem tartja rendszeresen karban játszótéri eszközeit, súlyos gondatlansággal jár el. A jogszabály felülbírálása már folyamatban van. A tárca tervei szerint a rendeletet úgy módosítanák, hogy tulajdonos legfeljebb 3 év alatt megvalósítandó ütemezett, ellenõrizhetõ program készítésével és végrehajtásával tegye biztonságossá játszótéri eszközeit. A módosítás célja, hogy a tulajdonosokat a korszerûtlen játszótéri eszközök javítására vagy elbontására ösztönözzék.

Az NFGM-nek jó tapasztalatai is vannak. Országszerte egyre több régi, elavult, fõként kisebb lakótelepi park szûnik meg, amelyeken a játékok élet- és balesetveszélyesek, gondozatlanok voltak. Ennek egyik oka, hogy ezek a játszóterek egyre kihasználatlanabbá váltak, másrészt sokba kerülne korszerûsítésük. Egyre gyakoribb, hogy az önkormányzatok elérhetõ távolságon belül inkább kevesebb, de egyszerre akár több száz gyereket fogadni képes, biztonságos játszótereket alakítanak ki.

A minisztérium kitért arra is válaszában, hogy a különbözõ pályázatoknak, kezdeményezéseknek köszönhetõen az elmúlt idõszakban több mint 1500 új játszótér létesült az országban, több mint tízezer biztonságos eszközzel. Ez utóbbiakra egyre nagyobb az igény, amit a 2600, újonnan kiadott típus- és egyedi tanúsítvány is alátámaszt.