Még mindig tisztázatlan az otthonszülés szabályozása

 

A Napvilág Születésház éves megnyitóján dr. Fazekas Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért szervezet képviselõje elmondta, az állam jelenleg nem támogatja az otthonszülõ anyát, sõt korlátozni próbálja az otthonszülés intézményét. Az alkotmány, az önrendelkezési jog és ez egészségügyi törvényben foglaltak alapján pedig joguk van szabadon dönteni arról, hogy szeretnék világra hozni gyermeküket. Ennek ellenére szinte bûnözõként tekint rájuk az orvosi és a civil társadalom egy része. És nemcsak rájuk, hanem minden olyan szakemberre is, akik vállalkoznak rá, hogy végigkísérjenek egy otthonszülést. Ellenük sok esetben még szabálysértési és büntetõeljárást is indítanak. Pedig már évek óta folytatódnak az egyeztetések, hogy az otthonszülés végre megfelelõ szabályozások keretei között mûködhessen. Az idén januárban elkészült törvénytervezet a TASZ képviselõje szerint több sebbõl is vérzett, és a korábbi egészségügyi miniszter távozásával sajnos elakadt maga az egyeztetési folyamat is. Amelyek a közeljövõben vagy újra folytatódni fognak, vagy dr. Fazekas szerint kénytelenek lesznek jogi úton nyomást gyakorolni a Minisztériumra, akár úgy, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Görbicz Adria, a Születésház szóvivõje szerint évente mintegy 200-250 tervezett, szaksegítséggel kísért szülés történik. Kísért szülés, nem vezetett, azaz a szülést élettani folyamatnak tekintik, és nem végeznek rutinszerû beavatkozásokat. A szaksegítség a kórházon kívüli szüléseknél a bába személyét jelenti, akik végzett szülésznõk. Nekik segítenek a dúlák, a laikus asszonysegítõk, akik elsõsorban testi-lelki támaszt nyújtanak, a várandósságtól egészen a gyermekágyig figyelemmel kísérve a szülõ nõt és családját.

 

 

Sterck Barbara, szociológus elmondta, hogy a Szonda Ipsos segítségével elkészült az elsõ reprezentatív kutatás az otthonszüléssel kapcsolatban. Az 1500 ember megkérdezésével elkészült közvélemény kutatásból kiderült, hogy a lakosság 18%-a, azaz mintegy 1,5 millió ember egyetért a szaksegítséggel történõ tervezett otthonszüléssel. Ám a közvélemény és az egyéni vélemények között szignifikáns különbségek mutatkoznak, hiszen a megkérdezetteknek csak 10%-a gondolta úgy, hogy a többség egyetért az otthonszüléssel. Ez a jelenség tipikusan a tabutémáknál figyelhetõ meg, igaz, ez esetben a tiltó normák lassú felpuhulását is mutatja. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy az emberek nem személyes tapasztalatra, hanem általában a média tájékoztatására alapozzák véleményüket a kórházon kívüli szüléssel kapcsolatban. Az egyet nem értõk 19%-a ugyanis azért nem értett egyet vele, mert a médiában sok vészhelyzetrõl lehetett hallani. Geréb Ágnes, a Születésház szakmai vezetõje szerint ez azonban nem mérvadó, hiszen egy rendben lezajlott szülés nem hír a média számára, illetve azt sem követi hírverés, ha a kórházban történik valamilyen komplikáció.

 

Nemrégiben a Babanet Szavazójában is téma volt az otthonszülés. A beérkezett 8076 szavazat alapján, nem reprezentatív felmérésünkbõl az derül ki, hogy a válaszadók 48% a szülési kockázatok növekedése miatt nem fogadja el az otthonszülést, 26%-kuk pedig azért, mert úgy gondolja, a kórházon kívüli szülés feltételei nem adottak a magyar egészségügyben. A Szonda Ipsos felméréséhez hasonlóan a szavazók 15%-a támogatja, hogy az anya megválaszthassa, hol szeretné világra hozni gyermekét, míg 9% határozottan állítja, hogy jobb otthon szülni, mint kórházban. A válaszadók 2% elzárkózott az állásfoglalástól.

 

 

Geréb Ágnes egyúttal azt is megállapította, hogy a kutatás szerint van létjogosultsága az otthonszülésnek, véleménye szerint ráadásul számos elõnye is van a kórházi szüléssel szemben. Egyrészt az ilyen esetekben nincs rutin beavatkozás, például szülésindítás, amely a legtöbb esetben császármetszéshez, vákuumos vagy fogós mûtéthez vezethet. Nincs több napos hotelellátás, azaz jóval olcsóbb, mint egy kórházi szülés.

Az otthon szült nõk között nem fordul elõ gyermekágyi depresszió, viszont több gyereket vállalnak, nagyobb a szülési kedv és nem végeztetnek abortuszt. Az anyák tovább szoptatnak, aminek az anya-gyerek kapcsolatra és az allergiára gyakorolt, közismerten pozitív hatása mellett az is elõnye, hogy véd a mellrák ellen. Az otthon szült nõk esetében nem végeznek olyan beavatkozásokat, mint a kézzel történõ tágítás, amely a méhszáj repedéséhez, illetve az ebbõl szövõdményként kialakuló méhnyakrákhoz vezethetne.

Geréb Ágnesnek meggyõzõdése, hogy a kórházon kívüli szülés ráadásul legalább annyira biztonságos, mint a kórházi. Véleménye szerint a szülészek minden szülést idõzített bombának tekintenek, amely csak lezajlása után nevezhetõ komplikációmentesnek, ezért ragaszkodnak hozzá, hogy a szülõ nõ mûtõ közelében legyen. Pedig egy felmérés szerint a döntéstõl addig, hogy a szülõanyán elvégezzék a császármetszést egy kórházban átlagosan 31 perc telik el. A szervezõk szerint az otthonszülõ nõ kórházba és mûtõbe szállítása sem tart ennél tovább, amennyiben az otthonszülést segítõk és a kórház személyzete között jó a kommunikáció. Arra a részletre azonban nem tért ki Geréb Ágnes, hogy bár a kórház személyzete valóban felkészülhet a szülõ nõ fogadására, míg az megérkezik, vajon a császármetszést megelõzõ szükséges vizsgálatok elvégzése is belefér-e ebbe az idõintervallumba.

Sokan félnek a fertõzésveszélytõl, de Geréb szerint ennek kockázata is kisebb az otthoni, sõt még a születésházi környezetben is, mivel a gyermek már méhen belül felkészült a baktériumflóra legyõzésére, ellentétben a kórházzal, ahol felerõsödött baktériumtörzsek jelenthetnek veszélyt a babára és a mamára is. Bár nyilván valamiféle szabályozásban meg kell szabni az otthonszülésre alkalmas otthon fogalmát is.

 

 

A szervezõk sok tévhitet is szeretnének eloszlatni a kórházon kívüli szüléssel kapcsolatban. Véleményük szerint Magyarországon is tökéletesen alkalmas az infrastruktúra a kórházon kívüli szülések biztonságos kíséréséhez. Hiszen víz, gáz, villany van szinte mindenhol, az utak pedig jól járhatók. A kórházi infrastruktúra hiányosságainak áthidalásáról, miszerint egyes településekrõl akár egy órába is beletelhet eljutni a legközelebbi kórházba, azonban nem ejtettek szót. Pedig egyes esetekben ez akár tragédiához is vezethet.

A résztvevõk elmondták, hogy a bábák sem felszerelés nélkül érkeznek a szülõ nõ otthonához, hanem két táskával: az egyikben oxigénpalack, gyógyszerek, infúzió található, amelyeket komplikáció esetében használnak, a másikba pedig a szívhanghallgató, homeopátiás készítmények, gátmetszõ-olló rejtõzik. Utóbbit ugyan csak akkor használják, ha a baba szívhangjai romlani kezdenek, hiszen Geréb szerint „elõbb találták ki a szülést, mint a gátmetszõ-ollót”. Hollandiában sem mentõautóval járnak az otthonszüléshez, hiszen ez ott is kivitelezhetetlen, egyszerûen nincs elegendõ jármû hozzá. A bábák biciklivel közlekednek, hasonló felszereléssel, mint itthoni kollégáik.

Az is tévhit, hogy a bába nem tud gátmetszést végezni, hiszen végzett szülésznõként ez alapkövetelmény, ahogy a gátseb összevarrása is. A résztvevõk elmondták azt is, hogy a közvéleménnyel szemben õk nem biztatnak otthonszülésre senkit, a felkészítés minden kismama számára elérhetõ, bárhol is szeretné majd világra hozni gyermekét.

 

 

A szervezõk új jogszabály tervezetet nyújtottak be az Egészségügyi Minisztériumnak, amelynek értelmében azt kívánják elérni, hogy a szakma ismerje el a WHO bábai gondoskodó modelljét, a szülésznõk és a bábák szakmai kompetenciáját, egyúttal legyen biztosítva a bábák képzése is. Vezessék be a tervezett szülés fogalmát, amely a szülészeti protokollt és az egyénre szabottságot egyesíti magában, ezt pedig a várandós anya és a szülészeti szolgáltató írásbeli megállapodás formájában rögzítse is. Javasolják, hogy az élettani szülést a szülésznõ kísérje, orvos csak a várandós kérésére, vagy komplikáció esetén vegyen részt a folyamatban, ahogy azt is, hogy ha a szülést követõen az anya és gyermeke jól vannak, azonnal távozhassanak.

Az Egészségügyi Minisztérium közleményében úgy nyilatkozott, hogy „a tárca vizsgálja az otthonszülés szabályozásának jogi és szakmai lehetõségét. Otthonszülés alatt  természetesen azt értjük, mikor az édesanya csecsemõjét otthonában, saját lakásában hozza a világra.”

Addig is, a Születésházban felkészítõ tanfolyam keretében foglalkoznak a kismamákkal. A tanfolyam díja 0-50 ezer forint között mozog, ám ha valaki ezt nem tudja kifizetni, a Születésház alapítványa átvállalja a költségeket. A tanfolyam elvégzésével a várandós anya örök bérletet kap: családtagjai is bármikor látogathatják a felkészítõ tréningeket, a következõ gyermekek esetében is igénybe veheti a nap 24 órájában elérhetõ szolgáltatásokat. Bár a Születésháznak nem célja átmenetet képezni az otthon és a kórházban történõ szülés között – sokkal inkább az, hogy minél többen szüljenek jól, biztonságban, háborítatlanul -, amennyiben a szülõ nõ otthona nem alkalmas a szülés lebonyolítására, itt is világra hozhatja gyermekét.

 

Szilágyi Diána

 

Kapcsolódó linkek:

 

  

Otthon szültünk
 
Otthon szültünk és szívesen vitatkozunk
 
Doula/szüléstámogató/asszonysegítõ társ
 
Miben tudunk Neked segíteni mi, DÚLÁK?
 
Otthonszülés