Felejtsd el a tejet!

Túl sok tejet és tejterméket fogyasztanak a 12 hónaposnál fiatalabb csecsemõk Magyarországon. Az ma már köztudott, hogy a gyermek féléves koráig a legjobb választás az anyatejes táplálás, ami a baba minden igényét kielégíti. Ha pedig nem elég az anyatej, ebben az idõszakban az anyák szinte már ösztönösen a tápszert választják. Ám a 6-12 hónapos kor közötti táplálással kapcsolatos ismereteink már bizonytalanok, pedig a helytelen döntéseknek számtalan komoly következménye is lehet.

 

A Magyar Gyermekorvosok Társaságának kutatásából kiderül, hogy a hozzátáplálási idõszakban a kisbabák nagy része túl korán és túl nagy mennyiségben kap tehéntejet vagy tejterméket. A 9 hónaposnál fiatalabb csecsemõknek közel fele már rendszeresen fogyaszt joghurtot, sajtot, túrót, kefírt, de már a 6-7 hónapos babák közül is minden ötödik túl van elsõ joghurt-kóstolóján. Pedig Dr. Szabó László szerint ezzel megnõ az asztmatikus légúti tünetek, hasmenés, fehérjeallergia, ekcéma, majd felnõttkorban a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata is. Ráadásul az egy évnél fiatalabb babák hatvan százaléka már kétnaponta fogyaszt olyan, hozzáadott cukrot is tartalmazó tejdesszertet, mint a túró rudi vagy a túrókrém.

 

 

A hozzátáplálás idõszakában a babának naponta minimum 5 dl anyatejre van szüksége. Amíg a baba az anyatej mellett szépen fejlõdik és hízik, nincs szükség más tejalapú táplálékra. Ám ha a mamának nincs elég teje, a baba fejlõdése megtorpan, lelassul – és ha a tejtermelést sem sikerül felpörgetni -, szükség lehet a baba étrendjének kiegészítésére, hogy elegendõ fehérjéhez jusson. Sok mama ilyenkor kezd el tehéntejet vagy tejterméket adni, pedig erre még nem elég érett a kicsi emésztõrendszere.

A bélrendszer érése az elsõ életév végére fejezõdik be teljesen. A belek fala addig még tökéletlenül mûködik, az úgynevezett bélsorompó, amely egy nagyobb gyerek vagy felnõtt esetében megakadályozza a szervezet számára káros anyagok, fehérjék felszívódását, még nem tudja ellátni feladatát. Hasonlóképpen éretlenek még a vesék is, amelyeket a tehéntejben nagy mennyiségben megtalálható kazein és só nagyon megterhel.

Leggyakrabban a tej vagy tápszer dilemmában általában az a döntõ, hogy a mamák nem tudják, az utóbbiban mi minden lehet. Pedig a tejet adó tehénrõl sem rendelkezünk túl sok információval, ellentétben a tápszerrel, ahol a gyártót komoly elõírások és szabályok kötik (például fel kell tüntetnie a dobozon a pontos összetételt).

A kisbabák igényeinek anyatej hiányában a tápszer jobban megfelel, mint a tehéntej, vagy a kecsketej. Bár kalória tekintetében nagyjából mindegyik megegyezik, a tehén és kecsketej fehérje és ásványi anyag tartalma sokkal nagyobb, mint az anyatejé vagy a tápszeré, laktóz tartalma viszont jóval alacsonyabb. Ugyanakkor tévhit az is, hogy a tehéntejben sok a vas: nemhogy nem több, de ráadásul rosszabbul is szívódik fel, mint pl. az anyatejbõl. Az anyatej és a tápszer is tartalmaz élelmi rostokat, ez pedig a tehén és kecsketejbõl hiányzik.

 

 

Sokan azt gondolják, hogy változatos ízekkel könnyebben felkelthetõ a babák érdeklõdése a hozzátáplálás idõszakában, de az igazság az, hogy a kicsik még ragaszkodnak a már jól ismert ízekhez, jobb szeretik a monoton ízvilágot. Ezért nincs szükség cukorral és sóval ízesített tejtermékekre sem. Sõt, egyéves korig a baba igényeit bõségesen kielégíti az a cukor- és sómennyiség, ami a gyümölcsökben, zöldségekben megtalálható. A hozzáadott cukor és só csak feleslegesen terheli szervezetüket, viszont hozzájárulnak ahhoz, hogy késõbb szív- és érrendszeri problémákkal, esetleg cukorbetegséggel küzdjön a gyerek. Ezért a babának egy éves kor elõtt semmi szüksége sincs a túródesszertekre, gyümölcsjoghurtra, pudingokra.

A legjobb, ha hat hónapos kor után megfelelõ mennyiségû anyatej hiányában a baba tápszeres kiegészítést kap, és elkezdjük gyümölcsökkel, zöldségekkel kínálni. Minden új íz bevezetésénél legyünk türelmesek, nemcsak azért, mert nehéz eltalálni, mit fogad el a baba, hanem azért is, hogy az esetleges allergiás reakciókat okozó ételt is be tudjuk azonosítani. Hat hónapos kortól adhatunk almát, õszibarackot, egy hónappal késõbb már próbálkozhatunk a répával, burgonyával is. Ekkor már adhatunk kis mennyiségû, jó minõségû húst is a baba ételéhez. 9-10 hónapos korban kínálhatjuk a körtét, és esetenként a fõzelékeket anyatej vagy tápszer helyett dúsíthatjuk már egy-egy kanál natúr joghurttal, kefírrel is.

Egy éves korig viszont ne adjunk déligyümölcsöt – banánt se -, paradicsomot, kukoricát, olajos magvakat, tojást és mézet. A fentiek miatt érdemes várni a tejjel, sajttal, tejpépekkel, túrófélékkel is. Sõt, ha testvérnél vagy szülõknél, nagyszülõknél fennáll a tejfehérje-intolerancia, lehetõleg csak 1,5-2 éves kortól ismertessük meg a tejjel és tejtermékekkel a gyereket.