Bárányhimlõ: közkeletû tévhitek2005 01 06 |
A bárányhimlõt sokan ártalmatlan gyermekbetegségnek tartják, szövõdményeirõl, a helyes otthoni ápolásról és a megelõzés módjáról még mindig tájékozatlanok a szülõk. „Tapasztalatom szerint arra a kérdésre, hogy a bárányhimlõ könnyen átvészelhetõ, enyhe betegség-e, tíz ember közül kilenc igennel válaszol. Sõt! Az egészségügyi ellátásban dolgozók jelentõs része is azt a nézetet vallja, hogy jobb túlesni a fertõzésen. A soproni eset kapcsán többször elhangzott a híradásokban, hogy a szülõk a felvételi zárlat dacára óvodai közösségbe vitték a bárányhimlõn még át nem esett gyermeküket, sokszor éppen az óvónõk, ápolók biztatására. Gyermekinfektológus számára ez egyértelmûen azt jelzi, hogy a betegséggel kapcsolatban tévhit él a laikusok körében. Pedig a szülõknek fontos lenne megtanulniuk, hogy a bárányhimlõ fertõzés ép immunrendszerûeknek sem minden esetben veszélytelen gyermekbetegség\" – hangsúlyozta Dr. Kulcsár Andrea. A gyermekinfektológus osztályára kerülnek azok a gyermekek, akiknek a bárányhimlõ valamilyen komplikációval jár. A leggyakoribb szövõdmények között a kísérõ felsõ légúti megbetegedést, a súlyos idegrendszeri tüneteket, és a baktériumok okozta felülfertõzést említette. Gyermekosztályán 2003-ban 4988 beteg közül 107-et kezeltek bárányhimlõvel:l 52 szövõdménymentes volt, 31 gyermekben nem bakteriális szövõdmény, 24 esetben bakteriális szövõdmény lépett fel. A 2004. évi számok szignifikáns emelkedést mutatnak, az osztályon eddig kezelt 3398 betegbõl 170 volt bárányhimlõs. A kórházi beutalás oka 86 esetben a betegség folyamatos megfigyelést igénylõ állapota volt, 44 esetben a bárányhimlõt valamilyen másik betegség, illetve nem bakteriális szövõdmény kísérte, míg 40 gyermekben bakteriális szövõdmény lépett fel. „A szövõdmények sok esetben az otthoni ápolással kapcsolatos közhiedelmekkel függenek össze. Gyakori tévhit, hogy a viszketõ pöttyöket hûsítõ rázókeverékkel kenik le az aggódó szülõk, nem sejtve, hogy ezzel súlyos bakteriális gyulladást, véráramfertõzést okozhatnak a gyermekben. Azoknak szülõknek, akikkel a kórházban találkozom, nem gyõzöm hangsúlyozni, hogy a nedvedzõ kiütést tisztán kell tartani, a bárányhimlõs gyermeket naponta többször is fürdetni kell\" – tette hozzá Dr. Kulcsár Andrea. A szakember sajnálatosnak nevezte, hogy a nyilvánvaló kockázatok ellenére sem köztudomású, hogy Magyarországon 1998 óta létezik könnyen hozzáférhetõ bárányhimlõ elleni védõoltás. A László Kórház védõoltási tanácsadóját is vezetõ doktornõ azóta alkalmazza az oltást praxisában, s 6 év alatt egyetlen komoly oltási reakciót sem tapasztalt. „A patikákban vényre kapható vakcina biztonságos és hosszú távú védettséget biztosít a betegség kialakulása ellen. Alkalmazásával a betegség szövõdményeivel együtt megelõzhetõ, és a gyermekintézményekben és egyéb zárt közösségekben meggátolható a járvány. Nemzetközi tapasztalat, hogy az oltottakban ritkábban fordul elõ a felnõttkori övsömör\" – tette hozzá Dr. Kulcsár Andrea. „A soproni eset kapcsán elhangzott híradások azt sugallták, hogy a bárányhimlõ ártalmatlan gyermekbetegség. Igaz, az esetek jelentõs részében komplikációk nélkül lezajlik. Néhányszor azonban szövõdménnyel járhat, és nehéz megjósolni, kinél fog eltérni a kórlefolyás a szokásostól. A bárányhimlõ szövõdményeirõl, a helyes ápolásról és a megelõzés módjáról még mindig keveset beszélünk. Az elmúlt idõszakban felröppent hírek megerõsítettek abban, a szülõk teljes körû tájékoztatását folytatnunk kell, hogy felelõs döntést hozhassanak gyermekeik védelmében\" – mondta a gyermekinfektológus. Forrás: Szent László Kórház Rédei Daniella Forrás: Weborvos http://www.weborvos.hu/cikk.php?id=92&cid=54445 |