Remény a nõi termékenység meghosszabbítására

Ez a felfedezés megnyitja a meddõség és a menopauza kezelésének új útjait is.

Új reménysugár bukkant fel a horizonton a nõi termékenység esetleges meghosszabbitásával kapcsolatosan, mivel tudósok úgy vélekednek, hogy feltehetõen fel kell adni azt az emberi biológiában eddig elfogadott elvet, hogy a nõk egy meghatározott számú petesejttel születnek, és amikor ezek elfogynak, akkor kezdõdik a menopauza.

A Harvard Medical School tudósai azt állapították meg, hogy a nõstény egerek születésük után is termelnek petesejteket. Olyan kémiai anyaggal kezelték a pre-pubertás korban lévõ nõstény egereket, amelyek elpusztították a petesejteket. De az egerek a felnõttkorban továbbra is termelték a petesejteket, vagyis képesek voltak újakat képezni, hogy a károsodottakat pótolják.

A Nature lapban közzétett cikkben a tudósok úgy gondolják, hogy ezzel kapcsolatosan újra kell gondolni a biológia alapvetõ szabályait. 1921-ben mondták ki azt a biológiai doktrínát, hogy minden nõnemû egyed egy bizonyos mennyiségû petesejttel születik meg, és élete folyamán nem termel újabbakat. Ez 1951-ben dogmává vált és elutasítottak minden más lehetséges elképzelést.

Ez a felfedezés megnyitja a meddõség és a menopauza kezelésének új útjait is. A felfedezést néhány nappal azután jelentették be, hogy a New York Presbyterian Kórház orvosai sikeresen ültettek be petefészekszövetet egy 36 éves nõbe. A szövetet hat évvel ezelõtt vették le a nõtõl, mielõtt mellrákja miatt megkapta volna a kemoterápiás kezelést.

A nõnek most teljesen funkcionáló petefészke van és ezzel lehetõvé válik, hogy megtermékenyüljön.