A
karácsonyi ünnepek évszázadokig a Húsvét árnyékában álltak.
Csak a XIX. századra vált Európa-szerte a karácsony az elsõ számú
keresztény ünneppé és vált fokozatosan családi eseménnyé. A
szeretet ünnepének szokáskörében a
nemzeti sajátosságokat hordozó étkezési hagyományok mellett
lassanként kialakult az ajándékozás rítusa is. A karácsonyi ajándékozási
tradíciók ugyan szinte országokként és nyelvterületenként mások,
azért nem nehéz észrevenni a
hasonlóságokat.
Az európai országokban mindenütt állítanak a német hagyományok
szerint elterjedt szokásként karácsonyfát. Ennek, illetve az
otthonok, valamint az utcák, közterek
díszítésének azonban nincs mindenütt olyan nagy kultusza, mint a
német nyelvterületen, avagy az északi országokban.
A gyerekek természetesen mindenütt azért is várják a karácsonyt,
mert ilyenkor ajándékokat kapnak. A magyar családokban általában
a Jézuska, vagy a Télapó hozza a meglepetéseket. A velünk szomszédos
Ausztriában Christkindl, vagyis karácsony szülötte az ajándékhozó.
Németországban Weihnachtsmann, vagyis Télapó (szó szerinti fordításban
Karácsonyapó) a "felelõs" a csomagok fenyõfa alá
"csempészéséért". Az angoloknál Father Christmasra (szó
szerint szintén Karácsonyapónak fordítható) várnak a gyerekek. A
mi szokásainktól eltérõen az angol gyerekek nem Szenteste (Christmas
Eve), hanem december 25-én reggel kapják meg a csomagokat. A brit
mesék szerint a Télapó a kéményen keresztül érkezik és a
kandallóból bújik elõ, az ajándékokat pedig egy hosszú, vastag
zokniba rejti el. A fenyõállítás tradíciója az angoloknál is Németországból
érkezett, míg a Londonban felállított legnagyobb
karácsonyfát hagyományosan Norvégiából hozzák.
Svédországban Szenteste a családi vacsora után a hagyomány
szerint mindenki egyszerre bontja ki a karácsonyfa alá tett ajándékokat.
Ezeket egyébként a Jultomten, vagyis egy manó hozza. A szomszédos
Finnországban (ne feledjük, az igazi Télapó ezen a vidéken, Lappföldön
lakik) a Télapó nem akkor látogatja meg a gyerekeket, amikor
õk alszanak. A finneknél a Télapó a házba lépve hangosan
megkérdezi: "lakik itt jó gyerek?". Az igenlõ válasz után
a szakállas kosarából
kiosztja az ajándékokat.
Az északi országokkal ellentétben Dél-Európában nem alakult ki
jelentõs Télapó-kultusz. Olaszországban és Spanyolországban az
ajándékozás fõ napja nem Szenteste, avagy karácsony napja, hanem
Vízkereszt napja, vagy annak
elõestéje januárban. A gyerekek arrafelé a karácsonyi ünnepkört
lezáró Vízkeresztkor várják az ajándékhozót. Itália több vidékén
La Befana, vagyis Vízkereszt szülötte hozza az ajándékokat.
Olaszországban újabban, talán a
külföldi hatásoknak is engedve, divatba jött Babbo Natale, azaz a
Télapó, aki természetesen nem vár januárig az ajándékok szétosztásával.
Spanyolországban Vízkeresztkor a gyerekek a kitisztított, kifényesített
cipõiket a küszöb elé teszik és abba kapják (a magyar Mikulás
szokáshoz hasonlóan) az ajándékot. A spanyol gyerekek a bibliai
napkeleti bölcstõl (Három Királyok) várják az ajándékot.
Különösen Baltasar, vagyis Boldizsár örvend nagy népszerûségnek.
Portugáliában is a cipõk kerülnek a kandallók mellé (némiképp
a brit mintát követve), hogy a
kéményen keresztül érkezõ O Pai Natal (vagyis Télapó, Karácsonyapó)
titokban abba rejthesse az ajándékokat. Az angol hatást mutatja az
is, hogy a portugál gyerekek is csak karácsony elsõ napjának
reggelén találhatják meg az
ajándékokat. A kisebbik ibériai országban a gyerkõcök egy része
a Télapótól, míg másik része Jézustól várja a meglepetést.
Az Amerikai Egyesült Államokban a Karácsony fényét kicsit elhomályosítja
a november végi Hálaadás ünnepe. Az amerikai gyerekek azért nem járnak
rosszul, hiszen alig egy hónap leforgása alatt két családi ünnepen
lehet ajándékot kapni.
A leginkább azonban talán a nagy játékgyártók és forgalmazók járnak
jól, akik szinte minden új termékük világpremierjét az amerikai
ajándékozási szezonhoz
igazítják. És ami Amerikában jól fogy a játékboltok polcairól,
azt az európai Télapók is hamar felfedezik maguknak. Az amerikai
gyerekek meséiben Santa Claus, azaz Mikulás rénszarvas szánon érkezik
és az angol mintának
megfelelõen a kéményen keresztül lopózik be és rejti a fenyõfa
alá az ajándékokat.