Örökbefogadás jogi feltételei – Ki lehet örökbefogadó szülő? Milyen gyermeket lehet örökbe fogadni? Hogyan zajlik az örökbefogadási eljárás?

Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy családi környezetben nevelkedjen és nőjön fel. Sajnos számos gyermeknek ez különböző okokból nem adatik meg. Az ilyen helyzetek kezelésére szolgálhat az örökbefogadás, amely már ókorban is ismert jogi megoldás volt.
Ami tény: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2013-ban 726 gyermeket, 2015-ben pedig már 829 gyermeket fogadtak örökbe. Mindez azt jelenti, hogy 15 százalékkal nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik családra találhattak.
Ki fogadható örökbe? Ki lehet örökbefogadó? Mikor szükséges a vér szerinti szülő hozzájárulása?   

Kit lehet örökbe fogadni?
Örökbe fogadni kiskorú gyermeket lehet. Kiskorú az, aki a 18. életévét nem töltötte be. Kivételt képez, aki 18. életévének betöltése előtt a gyámhatóság engedélyével házasságot kötött. Az ilyen személy a házasságkötéssel nagykorúnak minősül, így örökbe sem fogadható.

A 14. életévét betöltött kiskorú a beleegyezésével fogadható örökbe. A 14. életévét be nem töltött kiskorú véleményét, pedig az örökbefogadás engedélyezése során figyelembe veszik, rendszerint az életkorának, ítélőképességének megfelelő súllyal.

Örökbe fogadni főszabály szerint olyan gyermeket lehet, akinek a szülei nem élnek, vagy akit a szülei megfelelően nevelni nem képesek. Kivételt képez ez alól, ha valaki házastársának gyermekét szeretné örökbe fogadni.

Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi, amely megvizsgálja az örökbefogadás feltételeinek fennállását, és ennek során az örökbefogadót és az örökbefogadandó gyermeket is különböző szempontok szerint megvizsgálja. Az örökbefogadást akkor engedélyezik, ha az a gyermek érdekében áll, amely döntést általában alapos mérlegelésnek kell megelőznie. Rendszerint 6-8 év alatti gyermekek örökbefogadását engedélyezik, azonban vannak kivételek, például a házastárs gyermekének örökbefogadása, vagy hosszabb ideje nevelőszülőknél nevelkedő gyermek nevelőszülők általi örökbefogadása, ami akár idősebb korban is indokolt lehet.

Ki lehet örökbefogadó?
Örökbefogadó az lehet, aki a 25. életévét betöltötte, és cselekvőképes személy (nem áll gondnokság alatt), továbbá a gyermeknél legalább 16 évvel, legfeljebb 45 évvel idősebb. Ha két személy fogad örökbe valakit közös gyermekként, akkor az életkornak és korkülönbségnek az egyik örökbefogadó tekintetében kell fennállnia. Kivételt képez a rokoni vagy házastársi örökbefogadás, ahol a korkülönbségtől el kell tekinteni. Ha testvéreket fogadnak örökbe, az idősebb gyermek életkorát kell alapul venni.

További feltétel, hogy az örökbefogadó személyisége, körülményei alapján alkalmas legyen a gyermek örökbefogadására. Az örökbefogadásra való alkalmasságot a gyámhatóság állapítja meg. Ennek során a leendő örökbefogadónak vizsgálaton, tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon kell megjelennie, különböző egészségügyi vizsgálatokon kell részt vennie, valamint családi és lakáskörülményeit a helyszínen vizsgálják, erről környezettanulmányt készítenek.

A szülői hozzájárulás szükségessége
Az örökbefogadásnak két formája létezik: a nyílt és a titkos örökbefogadás. Rendszerint minden esetben a vér szerinti szülő hozzájárulására van szükség az örökbefogadáshoz. Nyílt örökbefogadás esetén a szülő ismeri az örökbefogadót és az általa való örökbefogadáshoz járul hozzá. Titkos örökbefogadásnál a szülő az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A szülő a hozzájárulást mindkét esetben a gyermek születésétől számított hat héten belül visszavonhatja, annak érdekében, hogy a gyermeket a szülő vagy a gyermek más hozzátartozója nevelje.

Vannak olyan esetek, amikor a szülő hozzájárulására nincsen szükség az örökbefogadáshoz. Ilyenkor csak titkos örökbefogadásról lehet szó. A törvény tételesen felsorolja, mikor nem kell a szülő hozzájárulása. Így például nem szükséges annak a szülőnek a hozzájárulása, akinek a szülői felügyeleti jogát jogerős bírósági ítélet megszüntette, vagy akinek személye ismeretlen, vagy aki ismeretlen helyen tartózkodik, és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre. Szintén nem szükséges annak a hozzájárulása, aki gyermekét annak érdekében, hogy más nevelje fel – személyazonosságának feltárása nélkül – egészségügyi intézmény által arra kijelölt helyen hagyja és hat héten belül a gyermekért nem jelentkezik.

Dr. Szabó Gergely a Budapesti Ügyvédi Kamara által bejegyzett magyar ügyvéd. Szakterülete a polgári jog, peres eljárások, társasági és gazdasági jog, ingatlanjog, munkajog.

Eredeti cikk: kocsisszabougyved.hu