Jogaink

Azonos nemű párok jogai

Bár a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetésével komoly előrelépés történt az azonos neműek párkapcsolatainak elismerése terén, a meleg és leszbikus párok gyermeknevelésének kérdése Magyarországon továbbra is tabu. Ugyan az azonos nemű párok gyermekvállalása körül kialakult társadalmi viták általában arról szólnak, jó-e az, ha melegek és leszbikusok gyermeket nevelnek, jogi szempontból alapvetően két kérdés merül fel:

 

  • megkönnyítsék-e a melegek és leszbikusok gyermekvállalását (a mesterséges megtermékenyítés és az örökbefogadás melegek és leszbikusok számára kedvező szabályozásával), illetve hogy
  • lehetővé tegyék-e, hogy a gyermeknek az őt nevelő azonos nemű pár mindkét tagja törvényes szülője legyen.

A hatályos magyar szabályozás mindkét kérdésben elutasító, ennek ellenére mindennapi tapasztalat, hogy egyre több meleg és leszbikus pár nevel gyermeket. Az alábbiakban a főbb gyermeknevelést érintő jogszabályokat tekintjük át.

  • KORÁBBI KAPCSOLATBÓL SZÁRMAZÓ GYERMEK

A melegek és leszbikusok egy része élete egy bizonyos szakaszában heteroszexuális párkapcsolatban (házasságban, élettársi kapcsolatban) él. Az ilyen kapcsolatokból gyakran gyermek is születik. A szexuális irányultság felvállalása legtöbbször váláshoz, a kapcsolat felbomlásához vezet. Az ilyen helyzetekben merül fel a gyermek szülői felügyeletének, elhelyezésének, valamint a különélő szülő kapcsolattartásának kérdése. Annak eldöntése során, hogy a gyermek melyik szülőnél kerüljön elhelyezésre, nem lehet figyelembe venni a szülő szexuális irányultságát. A másik szülő, ill. a bíróság nem hivatkozhat arra, hogy a gyermeknevelésre a meleg vagy leszbikus szülő szexuális irányultsága folytán nem alkalmas, akkor sem, ha pl. azonos nemű párjával él együtt. Ugyanígy, a gyermeket nevelő szülő nem tagadhatja meg a különélő LMBT szülőtől a kapcsolattartás lehetőségét sem.

  • MESTERSÉGES MEGTERMÉKENYÍTÉS

A mesterséges megtermékenyítés olyan beavatkozás, amely során közösülés nélkül, külső segítséggel valósul meg a petesejt megtermékenyítése. A leszbikus és egyedülálló nők általában nem egészségügyi okokból veszik igénybe a mesterséges megtermékenyítést: sok nő (különösen a leszbikusok) a kizárólag a megtermékenyülésért folytatott szexuális kapcsolatot megalázónak érzi; másoknak nincs olyan férfiismerősük, aki vállalná az apaságot. További szempont, hogy az anonim spermával történt megtermékenyítés esetén a gyermeknek nincs törvény szerinti apja, nem kell tehát attól tartani, hogy az egyszer csak felbukkan a semmiből és a gyermeket követeli.

Az egészségügyi intézményekben igénybe vehető mesterséges megtermékenyítést szigorú (és a leszbikusok számára diszkriminatív) szabályok övezik. Az egészségügyi törvény szerint csak házaspárok, különnemű élettársak vagy meddő, vagy koruknál fogva hamarosan meddővé váló egyedülálló nők vehetik igénybe. Élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő leszbikusok, ill. természetes úton fogamzásra képes nők nem. Ennek ellenére számos leszbikus pár vállalt gyereket mesterséges megtermékenyítés révén az elmúlt években a szabályok megkerülésével. Az élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolat eltagadása magán-, ill. bizonyos esetekben közokirat-hamisításnakminősül.

A nemüket hivatalosan megváltoztató transznemű férfiak női partnerükkel közösen részt vehetnek mesterséges megtermékenyítésben. A nemi átalakító beavatkozásuk előtt a transz nők (biológiai férfiak) kérhetik hímivarsejtjeik lefagyasztását, majd annak később felhasználását; ilyen szolgáltatást petesejt lefagyasztására Magyarországon jelenleg senki sem nyújt.

Mesterséges megtermékenyítés igénybevételére külföldön tágabb körben van lehetőség: számos országban a magyarnál jóval liberálisabb a szabályozás, így leszbikus párok és egyedülálló nők (a meddőségre vonatkozó korlátozások nélkül) is részt vehetnek a kezelésben. Fontos megjegyezni, hogy függetlenül a kezelés vagy a szülés helyétől, a gyermekre a magyar családjogi szabályok fognak vonatkozni, így hiába ismerné el a külföldi jogszabály anyának a pár másik tagját is, ezt a magyar hatóságok nem fogják elismerni.

Mivel a mesterséges megtermékenyítés egészséges nők esetében rendkívül egyszerű beavatkozás, azt akár házilag is el lehet végezni egy fecskendő segítségével. Az ilyen házilag végzett beavatkozások elvégzői azonban az emberi test tiltott felhasználásának bűntettét követik el, a spermadonor bűncselekményt nem követ el. További fontos kockázat, hogy függetlenül attól, hogy az apát az anyakönyvbe bejegyzik-e a spermadonor elvben később is kérheti apasága elismerését, és igényt tarthat pl. a gyermekkel való kapcsolattartásra. Erről a jogáról az apa joghatályosan nem tud lemondani, szülői joga bármikor „feléledhet”.

Mind az egészségügyi intézményben, mind a külföldön, mind a házilag elvégzett mesterséges megtermékenyítés esetén probléma, hogy a gyermeknek csak az őt szülő nő lesz az anyja, a pár másik tagja nem. Ez a különnemű pároknál nem így van, az ő esetükben az a tény, hogy a mesterséges megtermékenyítést közösen kérvényezték, egyben azt is jelenti, hogy a férfi a gyermek apja lesz (függetlenül attól, hogy az ő spermájával történt-e a megtermékenyítés vagy sem). A szülő-gyermek közti jogi kapcsolat hiánya a mindennapokban komoly problémákhoz vezethet.

  • BÉRANYASÁG

A hazai jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy valaki béranyát fogadjon. Bár azt semmi nem zárja ki, hogy egy meleg férfi vagy fiúpár egy nővel megegyezzen abban, hogy egyikük gyermekét a nő kihordja, ilyenért anyagi ellenszolgáltatást nyújtani bűncselekmény, családi állás megváltoztatásának minősül.

dajkaterhességet – vagyis hogy egy megtermékenyített petesejtet egy olyan nő hordjon ki, a gyermeket később nem kívánja nevelni – az egészségügyi jogszabályok tiltják, függetlenül attól, hogy a dajkaanya e tevékenységéért pénzt kap-e vagy sem.

  • ÖRÖKBEFOGADÁS

Az örökbefogadás olyan jogi aktus, amely során rokoni kapcsolat jön létre egy gyermek és az őt örökbefogadó szülő(k), illetve annak családja között. Bár az örökbefogadás kapcsán a legtöbb embernek az a helyzet jut eszébe, mikor egy szülei által elhagyott, állami gondozott gyermeket egy pár örökbe fogad, örökbefogadásról beszélünk akkor is, ha a pár egyik tagja a pár másik tagjának korábbi kapcsolatából vagy mesterséges megtermékenyítésből származó gyermekét fogadja örökbe. Ez utóbbit hívjuk a partner gyermekének örökbefogadásának. Mivel meleg és leszbikus párok esetében a gyermek sohasem a pár közös vérszerinti gyermeke, a partner gyermekének örökbefogadása számukra kulcskérdés.

A hatályos magyar jogszabályok az örökbefogadásnak két formáját ismerik: az egyéni örökbefogadást és a közös gyermekké fogadást. Egyéni örökbefogadásra minden arra alkalmas személy jogosult, függetlenül szexuális irányultságától vagy családi állapotától (tehát akár egy élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban élő személy is örökbefogadhat egyénileg). A törvény azonban azt is előírja, hogy aházaspárokat előnyben kell részesíteni az örökbefogadás során, ezért egyéni örökbefogadásra meleg vagy leszbikus párok esetén nagyon ritkán kerül sor.

Közös gyermekké fogadásra (vagyis amikor a gyermeket egy pár mindkét tagja örökbefogadja vagy a pár egyik tagjának gyermekét a pár másik tagja fogadja örökbe) viszont csak házastársak jogosultak, különnemű élettársak, ill. azonos nemű élettársak vagy bejegyzett élettársak nem. Ennek az a következménye, hogy hiába nevel egy azonos nemű pár közösen egy (korábbi párkapcsolatból, mesterséges megtermékenyítésből, egyéni örökbefogadásból származó) gyermeket, őt csak az egyik szülőjéhez fűzi törvényes kapcsolat.

Szemben a mesterséges megtermékenyítéssel, ahol a külföldi megengedőbb jogszabályokkal könnyű élni, az örökbefogadási szabályokat nem lehet úgy megkerülni, hogy az ember külföldön fogad örökbe: a magyar jogszabályok szerint külföldön is csak akkor lehet örökbefogadni, ha a külföldi örökbefogadást a magyar hatóságok engedélyezik a magyar jog alapján.

  • A NEVELT GYERMEK

A fentiekből egyértelmű, hogy sem a mesterséges megtermékenyítés, sem az örökbefogadás szempontjából nincs annak jelentősége, hogy a pár élettársi kapcsolatban vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban él. Számos jogszabály azonban a gyermek vonatkozásában is eltérő szabályokat rendel alkalmazni az élettársak és a bejegyzett élettársak esetében, ezért a mindennapi élet szempontjábólkomoly jelentősége van a szülők közti kapcsolat jogi formájának.

Bár a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy egy gyermeknek két azonos nemű szülője legyen, a legtöbb jogszabály mind a gyermeket nevelő szülő élettársát, mind bejegyzett élettársát nevelőszülőnek, vagyis a gyermek hozzátartozójának vagy közeli hozzátartozó tekinti. A szülő bejegyzett élettársa és a gyermek közti kapcsolatot a törvény szorosabbnak ismeri el: a bejegyzett élettárs nem csak nevelőszülőnek, hanem egyben mostohaszülőnek minősül és további jogok és kötelezettségek illetik meg.

Fontos megjegyezni, hogy a nevelőszülői szerep csak addig érvényes, amíg a gyermek ténylegesen a párnál nevelkedik, ha gyermek már elköltözött otthonról a szülő partnere már nem minősül nevelőszülőnek. A mostohaszülői státusz azonban a bejegyzett élettársi kapcsolat egész fennállása alatt megilleti a szülő bejegyzett élettársát.

Fontos megjegyezni, hogy a mostohagyermek nem törvényes örökös, végrendelet hiányában a mostohaszülő halála esetén tehát nem a gyermek, hanem a bejegyzett élettárs örököl (élettársi kapcsolat esetében pedig az elhunyt szülei!). Ezen a helyzeten végrendelettel lehet változtatni. Az örökösödési illeték megállapításánál nagy jelentősége van, hogy a gyermek egy háztartásban élt-e az örökhagyóval: a mostohagyermek és a nevelt gyermek a legalacsonyabb illetékkategóriába esik, a különélő nem mostohagyermek legmagasabb kategória szerinti örökösödési illetéket kell fizetnie.

A mostoha-, ill. nevelőszülő és a gyermek közti kapcsolat rendezésének egy további fontos eleme agyámnevezés lehetősége. Ez azt jelenti, hogy a vérszerinti szülő végrendeletében vagy közokiratban megnevezheti, hogy halála esetén ki legyen a gyermek gyámja. Ezzel elkerülhető az a helyzet, hogy a szülő halála esetén a gyermek állami gondozásba vagy rokonokhoz kerüljön. 

 

 

2015. augusztus 09.
 
 
 

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?