Még mindig tisztázatlan az otthonszülés szabályozása Ismét nyitva áll a Napvilág Születésház

Sokan vagyunk, akiknek a szülésnél a biztonságot egy orvos személye jelenti, sokunknak ehhez kell egy kéz is, amelynek szorításából erőt lehet meríteni. Sokszor a teljes ellazuláshoz szükségünk van egy segítő asszonytársra, dúlára is, aki jelenlétével enyhíti a kórház személytelenségét, támaszt ad testileg-lelkileg. És sok olyan kismama is van, akinek a kórházi környezet olyan feszültséget okoz, hogy inkább valamilyen alternatívát keresnek gyermekük világrahozatalára. Az ilyen nők választják az otthonszülést vagy az úgynevezett születésházban való szülést.

Késik a szabályozás

A Napvilág Születésház éves megnyitóján dr. Fazekas Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért szervezet képviselője elmondta, az állam jelenleg nem támogatja az otthonszülő anyát, sőt korlátozni próbálja az otthonszülés intézményét. Az alkotmány, az önrendelkezési jog és ez egészségügyi törvényben foglaltak alapján pedig joguk van szabadon dönteni arról, hogy szeretnék világra hozni gyermeküket. Ennek ellenére szinte bűnözőként tekint rájuk az orvosi és a civil társadalom egy része.

És nemcsak rájuk, hanem minden olyan szakemberre is, akik vállalkoznak rá, hogy végigkísérjenek egy otthonszülést. Ellenük sok esetben még szabálysértési és büntetőeljárást is indítanak. Pedig már évek óta folytatódnak az egyeztetések, hogy az otthonszülés végre megfelelő szabályozások keretei között működhessen. Az idén januárban elkészült törvénytervezet a TASZ képviselője szerint több sebből is vérzett, és a korábbi egészségügyi miniszter távozásával sajnos elakadt maga az egyeztetési folyamat is. Amelyek a közeljövőben vagy újra folytatódni fognak, vagy dr. Fazekas szerint kénytelenek lesznek jogi úton nyomást gyakorolni a Minisztériumra, akár úgy, hogy az Alkotmánybírósághoz fordulnak.

Görbicz Adria, a Születésház szóvivője szerint évente mintegy 200-250 tervezett, szaksegítséggel kísért szülés történik. Kísért szülés, nem vezetett, azaz a szülést élettani folyamatnak tekintik, és nem végeznek rutinszerű beavatkozásokat. A szaksegítség a kórházon kívüli szüléseknél a bába személyét jelenti, akik végzett szülésznők. Nekik segítenek a dúlák, a laikus asszonysegítők, akik elsősorban testi-lelki támaszt nyújtanak, a várandósságtól egészen a gyermekágyig figyelemmel kísérve a szülő nőt és családját.

Még mindig tabutéma

Sterck Barbara, szociológus elmondta, hogy a Szonda Ipsos segítségével elkészült az első reprezentatív kutatás az otthonszüléssel kapcsolatban. Az 1500 ember megkérdezésével elkészült közvélemény kutatásból kiderült, hogy a lakosság 18%-a, azaz mintegy 1,5 millió ember egyetért a szaksegítséggel történő tervezett otthonszüléssel. Ám a közvélemény és az egyéni vélemények között szignifikáns különbségek mutatkoznak, hiszen a megkérdezetteknek csak 10%-a gondolta úgy, hogy a többség egyetért az otthonszüléssel.

Ez a jelenség tipikusan a tabutémáknál figyelhető meg, igaz, ez esetben a tiltó normák lassú felpuhulását is mutatja. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy az emberek nem személyes tapasztalatra, hanem általában a média tájékoztatására alapozzák véleményüket a kórházon kívüli szüléssel kapcsolatban. Az egyet nem értők 19%-a ugyanis azért nem értett egyet vele, mert a médiában sok vészhelyzetről lehetett hallani. Geréb Ágnes, a Születésház szakmai vezetője szerint ez azonban nem mérvadó, hiszen egy rendben lezajlott szülés nem hír a média számára, illetve azt sem követi hírverés, ha a kórházban történik valamilyen komplikáció.

 
Nemrégiben a Babanet Szavazójában is téma volt az otthonszülés. A beérkezett 8076 szavazat alapján, nem reprezentatív felmérésünkből az derül ki, hogy a válaszadók 48% a szülési kockázatok növekedése miatt nem fogadja el az otthonszülést, 26%-kuk pedig azért, mert úgy gondolja, a kórházon kívüli szülés feltételei nem adottak a magyar egészségügyben. A Szonda Ipsos felméréséhez hasonlóan a szavazók 15%-a támogatja, hogy az anya megválaszthassa, hol szeretné világra hozni gyermekét, míg 9% határozottan állítja, hogy jobb otthon szülni, mint kórházban. A válaszadók 2% elzárkózott az állásfoglalástól.
 

Érvek és ellenérvek

Geréb Ágnes egyúttal azt is megállapította, hogy a kutatás szerint van létjogosultsága az otthonszülésnek, véleménye szerint ráadásul számos előnye is van a kórházi szüléssel szemben. Egyrészt az ilyen esetekben nincs rutin beavatkozás, például szülésindítás, amely a legtöbb esetben császármetszéshez, vákuumos vagy fogós műtéthez vezethet. Nincs több napos hotelellátás, azaz jóval olcsóbb, mint egy kórházi szülés.

Az otthon szült nők között nem fordul elő gyermekágyi depresszió, viszont több gyereket vállalnak, nagyobb a szülési kedv és nem végeztetnek abortuszt. Az anyák tovább szoptatnak, aminek az anya-gyerek kapcsolatra és az allergiára gyakorolt, közismerten pozitív hatása mellett az is előnye, hogy véd a mellrák ellen. Az otthon szült nők esetében nem végeznek olyan beavatkozásokat, mint a kézzel történő tágítás, amely a méhszáj repedéséhez, illetve az ebből szövődményként kialakuló méhnyakrákhoz vezethetne.

Geréb Ágnesnek meggyőződése, hogy a kórházon kívüli szülés ráadásul legalább annyira biztonságos, mint a kórházi. Véleménye szerint a szülészek minden szülést időzített bombának tekintenek, amely csak lezajlása után nevezhető komplikációmentesnek, ezért ragaszkodnak hozzá, hogy a szülő nő műtő közelében legyen. Pedig egy felmérés szerint a döntéstől addig, hogy a szülőanyán elvégezzék a császármetszést egy kórházban átlagosan 31 perc telik el. A szervezők szerint az otthonszülő nő kórházba és műtőbe szállítása sem tart ennél tovább, amennyiben az otthonszülést segítők és a kórház személyzete között jó a kommunikáció. Arra a részletre azonban nem tért ki Geréb Ágnes, hogy bár a kórház személyzete valóban felkészülhet a szülő nő fogadására, míg az megérkezik, vajon a császármetszést megelőző szükséges vizsgálatok elvégzése is belefér-e ebbe az időintervallumba.

Sokan félnek a fertőzésveszélytől, de Geréb szerint ennek kockázata is kisebb az otthoni, sőt még a születésházi környezetben is, mivel a gyermek már méhen belül felkészült a baktériumflóra legyőzésére, ellentétben a kórházzal, ahol felerősödött baktériumtörzsek jelenthetnek veszélyt a babára és a mamára is. Bár nyilván valamiféle szabályozásban meg kell szabni az otthonszülésre alkalmas otthon fogalmát is.

Tények és tévhitek

A szervezők sok tévhitet is szeretnének eloszlatni a kórházon kívüli szüléssel kapcsolatban. Véleményük szerint Magyarországon is tökéletesen alkalmas az infrastruktúra a kórházon kívüli szülések biztonságos kíséréséhez. Hiszen víz, gáz, villany van szinte mindenhol, az utak pedig jól járhatók. A kórházi infrastruktúra hiányosságainak áthidalásáról, miszerint egyes településekről akár egy órába is beletelhet eljutni a legközelebbi kórházba, azonban nem ejtettek szót. Pedig egyes esetekben ez akár tragédiához is vezethet.

A résztvevők elmondták, hogy a bábák sem felszerelés nélkül érkeznek a szülő nő otthonához, hanem két táskával: az egyikben oxigénpalack, gyógyszerek, infúzió található, amelyeket komplikáció esetében használnak, a másikba pedig a szívhanghallgató, homeopátiás készítmények, gátmetsző-olló rejtőzik. Utóbbit ugyan csak akkor használják, ha a baba szívhangjai romlani kezdenek, hiszen Geréb szerint „előbb találták ki a szülést, mint a gátmetsző-ollót”. Hollandiában sem mentőautóval járnak az otthonszüléshez, hiszen ez ott is kivitelezhetetlen, egyszerűen nincs elegendő jármű hozzá. A bábák biciklivel közlekednek, hasonló felszereléssel, mint itthoni kollégáik.

Az is tévhit, hogy a bába nem tud gátmetszést végezni, hiszen végzett szülésznőként ez alapkövetelmény, ahogy a gátseb összevarrása is. A résztvevők elmondták azt is, hogy a közvéleménnyel szemben ők nem biztatnak otthonszülésre senkit, a felkészítés minden kismama számára elérhető, bárhol is szeretné majd világra hozni gyermekét.

Egyeztetések a tervezett szülésről

A szervezők új jogszabály tervezetet nyújtottak be az Egészségügyi Minisztériumnak, amelynek értelmében azt kívánják elérni, hogy a szakma ismerje el a WHO bábai gondoskodó modelljét, a szülésznők és a bábák szakmai kompetenciáját, egyúttal legyen biztosítva a bábák képzése is. Vezessék be a tervezett szülés fogalmát, amely a szülészeti protokollt és az egyénre szabottságot egyesíti magában, ezt pedig a várandós anya és a szülészeti szolgáltató írásbeli megállapodás formájában rögzítse is. Javasolják, hogy az élettani szülést a szülésznő kísérje, orvos csak a várandós kérésére, vagy komplikáció esetén vegyen részt a folyamatban, ahogy azt is, hogy ha a szülést követően az anya és gyermeke jól vannak, azonnal távozhassanak.

Az Egészségügyi Minisztérium közleményében úgy nyilatkozott, hogy „a tárca vizsgálja az otthonszülés szabályozásának jogi és szakmai lehetőségét. Otthonszülés alatt  természetesen azt értjük, mikor az édesanya csecsemőjét otthonában, saját lakásában hozza a világra.”

Addig is, a Születésházban felkészítő tanfolyam keretében foglalkoznak a kismamákkal. A tanfolyam díja 0-50 ezer forint között mozog, ám ha valaki ezt nem tudja kifizetni, a Születésház alapítványa átvállalja a költségeket. A tanfolyam elvégzésével a várandós anya örök bérletet kap: családtagjai is bármikor látogathatják a felkészítő tréningeket, a következő gyermekek esetében is igénybe veheti a nap 24 órájában elérhető szolgáltatásokat. Bár a Születésháznak nem célja átmenetet képezni az otthon és a kórházban történő szülés között – sokkal inkább az, hogy minél többen szüljenek jól, biztonságban, háborítatlanul -, amennyiben a szülő nő otthona nem alkalmas a szülés lebonyolítására, itt is világra hozhatja gyermekét.

Szilágyi Diána,

 
 
 
X
EZT MÁR OLVASTAD?