Terhesnapló 7. – Mindig csapolnak valamit az emberből

Azt írják a 26. hétre, hogy a babám már 36 centi és egy kiló körüli, így már akkor értek mindent.

Legalábbis azt, hogy miért fogy el a levegőm olyan hamar és miért kezdtem el úgy közlekedni, mint aki inkább hátrafelé megy, nem előre. Egyszerűbben mondva: lassulok. És hozzá még nyögök is, ha le kell hajolni.

A gyerekeim rendkívül jól szórakoznak rajtam, hogy mennyit csökkent a sebességem, a kisebbik lányom egyenesen azzal szórakozik, hogy mindenféle akrobata mutatványokkal traktál, hogy ezt csináljam utána. De még visszakapja, csak teljen le az időm, és regenerálódjak szülés után, és jól elkezdek neki bonyolult ászanákat mutogatni. Addig is marad az ugratás, meg jól megjegyzem magamban, hogy később a családi legendáriumba kerülhessenek ezek a kis történetek.

Terhesség fronton épp várna rám egy terheléses cukor vizsgálat, leginkább ezen a héten kellett volna elmennem, de valahogy egyik reggel sem tudtam szakítani rá 3 fölösleges órát. De szerintem jövő héten is ugyanolyan jó lesz az. Kicsit riasztó mennyiségű az a cukor, amit a patikában kaptam, az előző két terhességemnél nem így volt a terheléses cukor, hanem ott adtak cukros löttyöt. Most meg olyan érzésem van, hogy egy fél kilónyi cukrot kell majd leszuszakolni a torkomon. Hát, értem én, hogy kell, meg ez a rutin, de azért nem repesek az ötlettől. A három vérvételtől meg pláne nem. Sőt, kifejezetten ellenzem általában, hogy kilyuggassanak tűkkel, de a terhesség már csak ilyen, mindig csapolnak valamit az emberből.

Ennek a hétnek a nagy történése még az is, hogy megérkezett a kismama párnám, ami később szoptatós párnává avanzsál, de addig is remek segítőtársam az alvásban. Ha valaki épp terhesedne, meleg szívvel ajánlom, kis babzsák gyöngyökkel töltött cucc, amivel sokkal kényelmesebben lehet aludni, lábak közé venni, hasat támasztani. Később is szuperül funkcionál, amikor már megszületik a baba, legalábbis a lányaimnál nagyon bevált.

Persze nagyon nem mindegy, hogy milyen minta, ez vette el a legtöbb időt a keresgélésben, de rátaláltam egy übercuki baglyosra, ami nem épp kosztűrő szín, merthogy fehér alapon baglyos, de legalább gyönyörködhetek benne. A lényeg, hogy már összebarátkoztunk és beköltözött az ágyba, próbáljátok ki, ha még nem ismertétek eddig. Egyéb babacuccoknak még ellenállok, hősiesen, bár a lányok mindig rá akarnak beszélni a játékoktól kezdve a ruhákon át mindenre.

De én inkább ejráérünkarramég taktikát alkalmazok, mert ismerem magam, hogy ha már most elkezdenék vásárolni, akkor valószínűleg elkapna a hév és tízéves koráig előre felhalmoznék mindent. Inkább várjuk ki a végét.

Lujza

Lujza , 2014. szeptember 19.
 
 
 

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?