A vaspótlás szerepe várandósságban
A vérszegénység komoly népegészségügyi probléma a világ minden országában, így Magyarországon is. Önmagában nem betegség, hanem egy fontos jel – mint például a láz -, de az alacsonyabb hemoglobinszint oxigénhiányt okozhat különféle szövetekben, mely fáradékonyság, feledékenység, gyengeség, akár terhelésre jelentkező nehézlégzés képében jelentkezhet.
A vérszegénység különösen gyakran fordul elő terhes nőkben, mely káros lehet a fejlődő magzatra és az édesanyára egyaránt. Az anémia kialakulásáért az esetek döntő többségében a vas hiánya felelős.
A vérben lévő vörösvérsejtek legfontosabb feladata az oxigén szállítása, mely a vérfesték, a vastartalmú hemoglobin nevű molekulához kötődve történik meg. Amennyiben vashiány alakul ki, nem képződik elegendő hemoglobin, mely vérszegénységhez, anémiához vezet.
A vas mind a növényi, mind az állati eredetű táplálékban jelen van, azonban az állati eredetű tápanyagokból a vas felszívódása jóval kedvezőbb. Amennyiben a bevitel nem megfelelő (pl. vegetáriánus életmód, egyoldalú táplálkozás), vagy a vas felszívódása zavart szenved valamilyen betegség, például lisztérzékenység miatt, akkor a szervezet raktárai kimerülnek.
Vashiányhoz vezethet még a krónikus vérvesztés, mint például a bőséges menstruáció, de fokozott igényt jelent a terhesség és a szoptatás is: emiatt a vashiány nőknél lényegesen gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál.
Gyakori a terhesség alatt – hazánkban is
A vashiányos vérszegénység igen gyakori terhesség alatt, a fejlődő magzat az édesanya tartalékait használja fel a növekedéshez, saját raktárai feltöltéséhez: ez a folyamat a középső és a harmadik trimeszterben a legkifejezettebb. A kialakult anémia kezelés nélkül a magzati növekedés elmaradásához vezethet, a koraszülés kockázatát kétszeresére emeli. Az időben alkalmazott vaspótlás azonban ezt a kockázatot csökkenti, a kezelés megkezdése feltétlen indokolt.
Felmerül azonban a kérdés, hogy az alkalmazott vaspótlás előnyei mellett nem jelent-e veszélyt a magzatra vagy az anyára a széles körben alkalmazott kezelés. Dr. Bánhidy Ferenc a Semmelweis Egyetem II. szülészeti- és Nőgyógyászati Klinikájának docense munkatársaival 1980 és 1996 közötti terhességek kimenetelét vizsgálta. Felhasználva a Magyar Statisztikai Hivatal és a Veleszületett Rendellenességek Nyilvántartásában szereplő adatokat több, mint 60 000 esetet dolgoztak fel: 38 151 terhességben egészséges újszülött jött a világra, míg 22 843 esetben az újszülött valamilyen veleszületett rendellenességgel született. A vérszegények aránya mindkét csoportban 15% körül volt, ezen édesanyák 93-95%-a, a többi várandós édesanya 60-65%-a részesült vaspótlásban.
A cikk további részét a Semmelweis Figyelő oldalán olvashatod el!
Babanet, 2012. február 02.
Babanet hozzászólások(2 hozzászólás)
Az a kár, hogy elég drága. Megfelelően kell letisztítani, és akkor jó lesz az íze. Persze nem íztelen, mint a pulyka, de akinek bejön a kecskesajt, annak valszeg a bárány is ízleni fog :-)