A bába és szülésznői szakma aktuális kihívásairól Változásokat szorgalmaznak a szülésznők és bábák

Ha még egyszer szülnék, örülnék, ha újra ott lennének velem. Azt se bánnám, ha a baba érkezését is ők felügyelnék. Ám erre ma még kevés az esély: a szülésznők helyzete alárendelt és korlátozott. De talán történnek majd változások a közeljövőben.

Legalábbis erre ad reményt az a képviselői meghallgatás, amelyre május 10-én került sor, és amelynek témája a bába és szülésznői szakma aktuális kihívásai voltak. Ezen nemcsak a nemrég elfogadott, otthonszülést szabályozó rendelet volt a téma, de a hazai szülészeti gyakorlat is.

Azt ma már törvény engedi, hogy a szülésznők otthonszülés esetén önállóan vezethessenek szülést, ám a kórházakban erre nincs lehetőség. Ahogy azt Tóth Anna, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara szülésznői tagozatának vezetője elmondta, a kellő tudásuk, tapasztalatuk megvan ehhez, ám az intézmények keretein belül csakis orvosi felügyelet mellett dolgozhatnak. Még a megfigyeléseiket is láttamoztatniuk kell az orvosokkal.

Ám nemcsak ez a probléma a szakmában. Bár már önállóan adhatnak tájékoztatást és tanácsokat a hozzájuk fordulóknak, a szülésre is felkészíthetik a kismamákat, és gyermekágyas megfigyeléseket is végezhetnek, sok más területen nem gyakorolhatnak kompetenciát. Nem végezhetnek terhesgondozást, nem írhatnak ki vizsgálatokat – bár az orvos által előírt kezeléseket végrehajthatják -, és nem vezethetnek szülést. Bár utóbbira intézményi keretek között már van egy-két kirívó példa.

A szülésznők és bábák szeretnék, ha rendelkeznének önálló szakmai kóddal, ha egységes lenne a szakma, és ha a szakmai kollégiumok rendszerén belül önálló képviseletük lehetne. Elengedhetetlennek tartják az oktatási rendszer felülvizsgálatát is, amely örvendetes módon ma már főiskolai keretek között zajlik, ám az oktatók közül kiszorultak azok a nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező szülésznők, akiknek nincs egyetemi diplomájuk. Fontosnak tartják azt is, hogy a szülésznők önállóan szülést vezethessenek. Tóth Anna szerint ez az elsődleges oka annak, amiért nagy a szakmában a pályaelhagyás: a szülésznői szakmát sokan ezért választják.

Problémát jelent az is, hogy jóval többen végeznek a képzéseken, mint ahányan el tudnak helyezkedni. Ez persze, nem jelenti azt, hogy elegen dolgoznak a szülőszobákon: sokszor egy szülésznőnek kell 6-8 vajúdó asszonyt is ellátnia, ez pedig a személyre szabott figyelem rovására megy.

A meghallgatásra Dr. Geréb Ágnes is meghívást kapott, ám az ügyészség nem engedélyezte, hogy a házi őrizetben lévő szülész-nőgyógyász részt vegyen az eseményen. Az indoklás szerint „Dr. Geréb Ágnes személyisége, valamint az ellene folyamatban lévő büntetőeljárásban betöltött szerepe alapján teljesen indokolatlan, hogy az ügyben szakmai előadást tartson, továbbá az ellentétes a kényszerintézkedés céljával, jellegével, ezért a bíróság a házi őrizet feloldás iránti kérelmét elutasítja.” Így Geréb Ágnes levélbe foglalt gondolatait Görbicz Adria tolmácsolta.

A legfontosabb üzenet ebben a levélben talán a következő volt: „A cél nem az, hogy minél többen szüljenek intézményen kívül, hanem az, hogy minél többen szüljenek jól, háborítatlanul, minél kevesebb beavatkozással.” Az otthonszülést szabályozó rendelettel kapcsolatban Geréb Ágnes annak az aggodalmának adott hangot, miszerint a rendeletnek köszönhetően az otthonszülés a gazdagok kiváltsága lesz.

Nováky Rita, az Országos Bábaszövetség elnöke felszólalásában kiemelte, hogy hiányzik a szakmai kollégium, márpedig erre szükség lenne ahhoz, hogy a szülésznői szakma ügyeiben ne az orvosok és politikusok hozzanak döntéseket. Rávilágított az oktatással kapcsolatos problémákra is: szerinte a képzés túlságosan elméleti központú, gyakori, hogy gyakorlati képzés nélkül kerülnek a szülésznők a szülőszobára. Sajnálatos módon az képzést befejezők alig tudnak valamit a szülés lelki hátteréről.

Gondot jelent a kreditrendszer is: a továbbképzések roppant drágák, ám kötelezőek. A szülésznők szeretnék, ha ezen is könnyítenének valamilyen módon.

Az egészségügyi dolgozók lelki és mentális állapota is hagy kívánnivalót maga után. Nováky Rita szerint fontos lenne biztosítani számukra a rekreációt, a feltöltődést, hiszen így tudnának a lehető legnagyobb odafordulással foglalkozni a szülésznők is a szülni készülő kismamákkal. A szakmabeliek szerint a gondoskodás bábai modellje nemcsak a szülésznő feladata, és az olajozottan működő védőnői hálózatnak is van létjogosultsága, ám előnyös lenne, ha az anya maga dönthetné el, melyikkel kíván élni. Fontos lenne egy olyan szakmai szintegyesítés, amelynek köszönhetően a szülő nő bármelyik szülőszobán ugyanazt az ellátást kaphatná.

A bábai modell a szülésznők szerint egyébként a kórházi keretek között is megvalósítható, aminek megvan az az előnye, hogy baj esetén azonnal elérhető az orvosi segítség és rögtön közbe lehet avatkozni. A szakemberek szerint az otthonszülést szabályozó rendeletnek köszönhetően lehetőség van a születésházak létrehozására is, amelyek jó alternatívát jelentenének, ha OEP finanszírozásúak lehetnek – ellenkező esetben ezek is csak egy bizonyos réteg számára lesznek elérhetők.

Hogy a háborítatlan szülés miért lehet fontos az anya és a gyermek szempontjából, arra Dr. Varga Katalin pszichológus mutatott rá az oxitocin pszichoemotív – vagyis a lelki és érzelmi állapotra – gyakorolt hatásáról szóló előadásával. A természetes szülés során termelődő oxitocin nemcsak a periférián hat pl. a méhösszehúzódások formájában, de centrálisan, az agyban is: csökkenti a szorongást, a fájdalmat, a félelmet, és beindítja az anyai gondoskodó viselkedést. A baba esetében segíti az anyához való kötődést, az anya személyének memorizálását. Vagyis áthangolja a szülés résztvevőit.

Ám ha ezt a folyamatot akár császármetszéssel, akár epidurális érzéstelenítéssel zavarják meg, az kioltja az oxitocin fent említett hatásait. Az ilyen szülések után bizonyítottan rögösebb az anya-gyerek közötti kötődés kialakulása, és gyakrabban küzd az anya depressziós tünetekkel. Sokszor a szülés eksztatikus élménye is kimarad.

Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa Hivatalának főosztályvezetője, Dr. Borza Beáta úgy gondolja, hogy hozzájárulhat a szülészetben dolgozók szemléletének formálásához, ha szembesülnek azzal, milyen jogok illetik meg a szülő nőt és a születendő gyermeket.

Végül a meghallgatást kezdeményező Ékes Ilona képviselőasszonynak átadták azt a több ezer ember által aláírt petíciót, melyben arra kérik a Magyar Országgyűlést, segítsék a családok törekvését, hogy minél több anyababa-barát szülészeti ellátás legyen Magyarországon. A képviselőasszony annak a reményének adott hangot, hogy a további, államtitkárokkal, miniszterekkel és a miniszterelnökkel tervezett egyeztetés olyan eredménnyel járhat, aminek köszönhetően a nők megfelelő körülmények között hozhatják hazánkban világra gyermekeiket, és így talán a szülési kedv is nagyobb lesz, mint most.