Terhesnapló 5. - Mindenre gondoltam, csak a túlhordásra nem

És ismét egy bejelentkezés: mindenre gondoltam, csak a túlhordásra nem, de a mai napon már 40. héten és a 4. napon járunk. Koppi nagyon jól el van bent, és nem nagyon startol kifele. A vasárnappal beléptem a naponta NST-re rohangálók társaságába.

Vasárnap és hétfőn olyan vacakul sikerült a fájásmérés, hogy keddre kértek egy OPT-t, más néven terheléses fájásmérést. Ami annyit jelent, hogy oxitocin infúzióval „mesterséges” fájásokat generálnak és megnézik, hogyan reagálok rá én is, Koppány is. Mindketten nagyon jól reagáltunk, fájásaim voltak, Koppi nagyon aktív volt és szép volt a szívhangja.

Titkon reméltem, hogy hátha beindít valamit az infúzió - vannak ilyen történetek -, és még aznap meglesz kisfiam. De ez nem így történt.

Az ultrahangon is ellenőriztek mindent, áramlás jó, Koppi jól van, egy bökkenő van, hogy az egyik vesetágulata a duplájára nőtt, de ez már az iszonyatos nyomáskülönbség miatt is lehet. A lényeg: hogy mi a helyzet pontosan, azt csak akkor fogjuk tudni, ha a kisfiam végre kifárad onnan.

Nagyon szeretett volna az orvosom magzatvizet is vizsgálni, de teljesen zárt a méhszájam, még esély sem volt rá, hogy ellenőrizzen bármit is. Az oxitocin hatása ahogy jött, úgy el is múlt, talán annyit értünk el vele, hogy másnap volt két „természetes” fájásszerűségem, vagy hogyan is fogalmazzak - kétszer azt éreztem, mint az oxi mellett. Megsúgom, ilyen méhösszehúzódásokat eddig egyet sem tapasztaltam, amit jósló fájásnak hittem, az sem hasonlított erre.

De azóta semmi változás.

A mai nap nem lett volna fájásmérésem, mert kivételesen nem a saját orvosom értékelte a CTG-met, ami kisebb kavarodáshoz vezetett, de mindegy, ezt most nem részletezném. Mégis be kellett mennem, nagyon jól sikerült az NST, de a dokim elmondta, hogy ha a 41.hétig, azaz vasárnapig nincs változás, akkor be kell feküdnöm a kórházba.

Először a másik dokival történt kavar és ez az elhúzódás, az ízületi gyulladások, és a hormonjaim kis hullámvölgyet okoztak, de most ismét ott járok, hogy mindegy, mikor jön Koppány, mindegy, hogy addigra anyu szabija letelik-e, de meg fogok, meg fogunk mindent oldani.

Anyuval megállapítottuk, hogy koraszülött elefánit várok, de nem a súlya miatt… Mindegy, jól elröhögcséltünk rajta. A babaszoba a hétfői fellendülésem miatt, hogy másnap oxitocin infúziót kapok 110%-on áll, még a popsi krém is a helyén van, mert azt hittem, hogy másnap - vagyis ma, pénteken - már a kisfiammal jövök haza.

Csumpi

Csumpi, 2013. október 04.

 
 
 

Babanet hozzászólások  
(5 hozzászólás) 

2013 10 04. 21:01
ne aggódj Csumpi! Koppi tudja hogy jó helyen van anyukája pocakjában.
Sétálj sokat, és az hátha beindítja.. ja és beszéld meg Koppival hogy már nagyon szeretnéd látni!
→ válasz erre
2013 10 06. 20:41
Eredetileg mi volt a céldátum? Már jócskán ráhúztatok, mi meg itt tűkön ülünk... :)
→ válasz erre
2013 10 21. 12:14
Mi újság van Csumpival meg Koppánnyal? Remélem jól vannak :-)
→ válasz erre
Összes hozzászólás (5) megtekintése »
X
EZT MÁR OLVASTAD?