Mekkora pocak!
Az első három hónapban a tükör előtt állva lestem, mikor jelenik meg már végre a hasam, az a jellegzetes terhes-vagyok kismama pocak. Amikor végre előrebukott a méhem, és lett egy kis domborulatom, még nem sejtettem, hogy a végére egy hatalmas görögdinnyével fogok tolatni ide-oda.
Pedig sejthettem volna: azt mondják, a has mérete a terhesség folyamán ugyanúgy öröklődik, mint a striákra – terhességi csíkokra – való hajlam. Vagyis, ha jóanyánknak nagy hasa volt, várható, hogy nekünk is az lesz. Persze, ezt több minden befolyásolja még.
Függhet a pocak mérete a has izomzatától, feszességétől, és persze attól is, hogy első vagy többedik babánkat hordjuk a szívünk alatt. Ahogy attól is, hogy mennyi a magzatvíz, mekkora a magzat – a méh űrtartalma a terhesség végére ezektől függően 4-7 liter között változik -, illetve a kismama korától és testsúlyától is, vagyis hogy soványan vagy túlsúllyal esett-e teherbe.
Általánosságban elmondható, hogy a harmadik hónap végén már észrevehető némi domborulat a kismama hasán, de határozott változás csak a 16-20. héttől várható, addigra válik nyilvánvalóvá a környezet számára is az állapotunk. Hacsak persze nem extra nagy lebernyegekkel próbáljuk palástolni a helyzetet, bár miért is próbálnánk.
Én legalábbis élveztem azt a görögdinnyét, amit magammal cipeltem. Pedig nagy lehetett, mert mikor összefutottam egy volt kollégámmal, megkérdezte, hogy nem nehéz? Nem volt az, hiszen fokozatosan lett akkora és hozzászoktam a plusz súly cipeléséhez. Semmi bajom nem volt tőle – pedig tényleg nagy volt, előfordult, hogy az ultrahangon a doki eszeveszetten kereste a másik gyereket -, maximum annyi, hogy az utolsó két hónapban már elég gyakran kínzott a gyomorégés. De nem volt légszomjam, sem egyéb panaszom.
Persze, ez érthető, hiszen egy háromkilós magzat meg az őt körülvevő magzatvíz rengeteg helyet igényel, és ilyenkor a kismama szervei nem kicsit összenyomódnak. Erről láttam egy fantasztikus animációt a chicagói Tudomány- és Iparmúzeum honlapján, érdemes megnézni: tökéletesen bemutatja, miképp változik a kismama szerveinek elhelyezkedése attól, ahogy a magzata egyre érettebbé válik.
Mondjuk, van egy ismerősöm, akiről nem sokkal az első találkozásunk után kiderült, hogy terhes. Mármint nekem derült ki, mert semmi sem látszódott rajta kívülről. Pedig akkor már a nyolcadik hónapban volt a harmadik gyerekével, mégis szinte tökéletesen lapos volt a hasa. Elmesélte, hogy a másik két gyerekkel is ugyanez volt, és bár első látásra szerencsésnek tűnhet, valójában nem az, a gyerekei odabent még nagyobb kupit csináltak, mint ahogy azt a magzatok szokták tenni általában. Ennek következtében aztán minden hátulütője jelentkezett nála a terhességnek: nem kapott levegőt, a szíve is küzdött, a belei erős nyomás alatt álltak, akárcsak a húgyhólyagja.
Úgyhogy én úgy vagyok vele, szerencsésebb az, akinek állandóan azt mondják: Mekkora pocak! Mint Éva-Timi, akire magánban fogadásokat kötöttünk, vajon Csongor születése előtt eléri-e a pocakja a fotókon a törülközőszárítót vagy sem. Nektek mekkora volt a hasatok a terhesség végére, és okozott-e kellemetlenséget?
Szilágyi Diána, 2012. január 12.
Babanet hozzászólások(7 hozzászólás)
A második fiammal hatalmas hordó volt az egész törzsem, pedig ő sem volt óriási. (39. hét, 2800 gramm és 48 cm) A nagyobbik fiam pont akkor érte el ezt a súlyt, amikor meg kellett volna születnie.
Viszont egyik terhességemnél sem domborodott ki a köldököm és sötét csíkom sem volt.
Egyébként az első kettő méretileg tök egyforma volt (54 cm, 3300 g, 36 cm fej), Lacika kicsit kisebbre nőtt (53 cm, 3150 g, 33 fej).