Így történik a terhesgondozás Vizsgálatok a terhesség alatt

Erre a kérdésre a nőgyógyász szerencsére tudja a választ: első randi nála, a rendelőben. Ezen a vizsgálaton az orvos megállapítja a terhesség tényét, vérnyomást és súlyt mér, rákszűréshez vesz mintát, felméri az ivarszervek általános állapotát, és ha van gépe, készít egy ultrahangot – ilyenkor még hüvelyit, mert a hasi vizsgálat semmit nem mutatna. Ha nincs helyben ultrahanggép, ad beutalót ultrahangos vizsgálatra. Azután kiír egy csomó egyéb vizsgálatot – bár ennek egy részét a háziorvos is megteszi, ha az kényelmesebb.

Az első trimeszterben történő vizsgálatok – 0-12. hétig

• Vérvizsgálat, vizeletvizsgálat – itt az ideje megbarátkozni a bökdösés gondolatával, ha eddig berzenkedtél ellene. Akik félnek a tűtől – mint én -, vagy a vértől, azok mindenképp vigyenek magukkal egy lélekerősítő támogatót. Ne lepődjön meg senki, sok kis ampullát fognak megtölteni, de nem lesz baj belőle. Ilyenkor nemcsak a teljes vérképet nézik, de meghatározzák a kismama pontos vércsoportját (RH faktorral együtt) is, rubeola elleni védettségét, és  ha kéri, szűrik AIDS-re is. Az első vérvételnek a 12. terhességi hét előtt kell megtörténnie.
• EKG, belgyógyászati vizsgálat – ezt a háziorvosnál tudjuk elintézni.
• Fogászat – itt leellenőrzik a fogak és a fogíny állapotát, ha kell, tömnek, fúrnak, faragnak. Érdemes túlesni rajta, mert egyfelől a terhesség megviselheti a fogakat, ha nem vigyázunk, másfelől, a fogak állapota hat a terhességre és a babára is. Pl. a fogínygyulladás vagy a gyulladt fog elég komoly problémákat okozhat.

Ha megvannak az eredmények, akkor hívjuk fel a körzeti tanácsadót – a gyermekorvosi rendelőkkel együtt szoktak működni, ha nem tudjuk, hol vannak, a háziorvos is segíthet –, és jelentkezzünk be ahhoz a védőnőhöz, akihez területileg tartozunk. Ő fogja kiadni a kiskönyvünket – nekem ő számolta ki a szülés várható időpontját is, de ezt általában a nőgyógyász szokta megtenni -, és lehetséges, hogy megméri a súlyunkat is. Ismét.

A védőnő a kismama és a család addigi betegségeiről is kérdez, érdemes felkészülni rá: átestünk-e bárányhimlőn, volt-e Down-kór vagy nyitott gerinc probléma a családban, voltunk-e mumpszosak, van-e cukros vagy hipertóniás a rokonaink között. Rákérdeznek arra is, tervezett terhességről van—e szó, vagy sem, és az életmódunkra vonatkozóan is kaphatunk kérdéseket: dohányzás, alkohol, miegyéb. (Ha komoly probléma merülne fel, akkor tovább küldik a kismamát egy genetikai tanácsadásra.)

Érdemes a védőnőhöz még a 12. terhességi hét betöltése előtt bejelentkezni, mert bizonyos pénzbeli ellátások igénybevételének ez a feltétele.

A 12. héten ismét az nőgyógyásznál van jelenés – súly, vérnyomás -, ilyenkor szoktak készíteni ismét egy ultrahangos vizsgálatot, amikor is megmérik a magzat tarkóredőjét is. Ennek vastagságából ugyanis lehet következtetni arra, vajon fennáll-e a Down-kór kockázata.

Fontos tudnivaló: ha szeretnéd később igénybe venni az anyasági támogatást, legalább négy alkalommal igazoltan meg kell jelenned a terhesgondozáson. Ennél mondjuk egy átlagos magyar kismama jóval többször teszi tiszteletét az orvosnál: eleinte havonta, később gyakrabban, a végén pedig hetente. A terhesgondozás során mindig megvizsgálják a vizeletet, gyakran a vérképet is, mérnek vérnyomást, és testsúlyt is, de mindezt csak azért, hogy az esetleges toxikózist még a legelején elcsíphessék.

Ha bármikor rosszul érzi magát a kismama a terhesség során, ne habozzon, keresse fel az orvosát! Ha hirtelen nagy súlygyarapodást, erős vizesedést tapasztal, akkor minél előbb tegyen látogatást a szülész-nőgyógyászánál. Ha bármikor kérdése vagy kétsége lenne a kismamának, nyugodtan hívja fel a védőnőjét is!

A második trimeszter vizsgálata: 13-27. hétig

Talán a legvitatottabb vizsgálathoz a 16. héten lesz szerencséje minden kismamának: ekkor veszik le a vért az AFP (alfafetoprotein) vizsgálathoz. Ennek eredményeiből kétféle rendellenességet tudnak szűrni: ha az eredmény magas, az velőcső-záródási problémákra utalhat, ha alacsony, akkor előfordulhat, hogy a magzat Down-kóros lesz. Az AFP eredménye azonban sokszor nagyon kétséges: ha nem a meghatározott időpontban veszik le, ha ikerterhességről van szó, ha vetélés történt, vagy ha az anya bizonyos betegségekkel él, az mind hamis eredményt adhat. Ez pedig nagyon gyakori, így sok kismama izgulhat feleslegesen hetekig, hogy rendben van-e minden a babával.

Az AFP eredménye általában 1-2 hét alatt készül el (bár pl. nálam csak a 30. hétre került elő), ha az eredmény úgy kívánja, újabb, genetikai ultrahang vizsgálatot végeznek. Ha a szonográfus ezen is talál valami problémát, akkor amniocentézisre – vagyis magzatvízvételre – küldik a kismamát. Ezzel a vizsgálattal már egészen pontos képet kaphatnak a leendő szülők arról, hogy van-e valami baj a babával egyáltalán – emellett a neme is kiderül. Ugyanekkor szűrik a várandósokat hepatitisre és szifiliszre is.

A 18. héten ismét megkukkanthatjuk a gyereket, ugyanis ekkor történik egy alaposabb, genetikai ultrahangvizsgálat. Ilyenkor az orvos a gyerek csigolyáit, csontozatát is alaposan szemügyre veszi. Élvezze ki mindenki, mert legközelebb a 30. héten lesz alkalma babamozizásra – hacsak igénybe nem vesszük a fizetős ultrahangos vizsgálatok valamelyikét.

Következik a rettegett terhességi vércukorvizsgálat: a 24-28. hét környékén rendelik be erre a terheseket a kórházba, ahol vagy a patikában kiváltott cukrot vízben feloldva kell meginni – kis citrom segít, de számítsatok rá, hogy nehezen oldódik -, vagy zsemléből és tejből álló reggeli jelenti a terhelést. Kétszer szúrnak minimum: éhgyomorra, majd a szénhidrát bevitele után.

Ha magas a vércukor szint, akkor vagy diétára fogják a kismamát, vagy inzulinos kezelésnek vetik alá. Akárhogy is, ha valaki rossz eredményt kap, ne ijedjen meg: a terhesség után helyreáll a vércukor szabályozása, ám érdemes odafigyelni, hiszen ez előrevetíti a 2. típusú diabétesz lehetőségét.

Vizsgálatok a harmadik trimeszterben - 28-40. hét

A harmadik trimeszterben már többször kerül sor valamilyen vizsgálatra, az utolsó hónapban konkrétan hetente számíthatunk rá.

Ultrahangot még kétszer végeznek: ha eddig nem derült volna ki, a gyerek nemével kapcsolatban még a 30. és a 36. héten faggathatjuk a szonográfust. Persze, neki van egyéb dolga is emellett, hiszen leméri a babát, megsaccolja a súlyát, flowmetriát végez, méhlepényt vizsgál, stb.

Streptococcus baktériumra szűrik a terheseket a 36. héten: kenetet vesznek a hüvelyváladékból. Ha az eredmény pozitív, kb. egyhetes antibiotikumos kezelésre van szükség, és nem szabad elbliccelni – úgyis olyan antibiotikumot adnak, ami a magzatra veszélytelen, ám ha a szülés során kezelés hiányában a baba megfertőződik a baktériummal, az tüdőgyulladást és egyéb, nagyon kemény szövődményeket okozhat nála.

Általában a 36. héten megejtenek még egy vérvételt is, és jó esetben ez az utolsó a szülésig. Viszont innentől kezdve hetente kell bejárni a kórházba CTG vagy NST vizsgálatra.

A CTG a kardiotokográf rövidítése: ez egy speciális műszer, amivel a magzat szívműködése és a méh aktivitása egyszerre figyelhető meg és rögzíthető papírszalagra. A regisztrált szívműködés folyamatos görbeként látható - ez a felső vonal -, ennek változásából lehet a baba állapotára következtetni. A papíron az alsó vonal a méhtevékenység görbéje – ezt is figyelembe veszik az orvosok. Jó, ha a CTG alatt a baba mozog, mert ez újabb információt jelenthet – egy kis csoki esetleg segíthet ebben.

Az NST, vagyis non stress test tulajdonképpen csak egy nyugalmi állapotban - vagyis ülve - végzett CTG vizsgálat, amikor a magzatmozgásokat is rögzítik. Egész pontosan a kismama nyomkod egy gombot, ha úgy érzi, mozdult a baba. Érdemes valami olvasnivalót vinni magunkkal, mert általában a várakozás is hosszú, és maga a vizsgálat is.

Ha valaki betöltötte a 40. terhességi hetet, akkor kétnaponta, vagy akár naponta is behívhatják CTG/NST vizsgálatra – ez az orvostól és a kórháztól függ. Ha a CTG/NST rossz eredményt mutat, az orvos dönthet úgy, hogy megindítja a szülést a baba egészségnek érdekében.