Császármetszési arány emelkedésének okai a XXI. században

A császármetszés a leggyakrabban végzett műtétes beavatkozás a fejlett országokban az ezredforduló óta, problematikája, arányának emelkedése világszerte foglalkoztatja a szakmai és laikus közvéleményt egyaránt. Az 1990-es évek végére az Egyesült Államokban 21 százalékos országos császármetszési gyakoriságot regisztráltak, ezért kormányprogram született az arány 15 százalékos csökkentésére, ez azonban nem valósult meg, sőt tovább emelkedett a műtétek száma.

A 2003-as adatok szerint a császármetszések aránya már 26,7% lett, ezen belül az elektív - vagyis orvosi indok nélküli, előre eltervezett - császármetszéseké 19,1%-ra nőtt, 2007-ben pedig már meghaladta a 30%-ot. Az Európai Unió országaiban, 2000-ben a császármetszések aránya 20,5%, 2004-ben pedig 23,6% volt. Hazánkban is a nemzetközi tendencia figyelhető, az országos gyakoriság 1990-ben 10%-ról a 2000-es évekre 20%-ra emelkedett, 2006-ban pedig már 28,9% volt.

Hogy veszélyes-e a műtét, a témával kapcsolatban Dr. Papp Zoltán professzort, a Maternity Szülészeti és Nőgyógyászati Magánklinika alapító igazgatóját kérdeztük. „A császármetszés alatti anyai halálozást nehéz megbecsülni, mivel ennek hátterében sok esetben a társuló anyai betegségek állnak, nem pedig maga a beavatkozás. A nemzetközi statisztikák alapján a császármetszés anyai halálozása 3-7-szer magasabb, mint a hüvelyi szülésé, de ma már gyakorlatilag nincs különbség a tervezett császármetszés és a spontán hüvelyi szülés összehasonlítása esetén. Az észlelt szövődmények közül az egyik leggyakoribb a vérzés, de történhet a műtét alatt sebészi szövődmény, egyéb szervek sérülése, gyulladás is. A hüvelyi szülést ritkábban követi súlyosabb szövődmény, mint pl. thrombózis, embolia.

Ugyanakkor hüvelyi szülést követően a medencefenék funkciójának a romlása lényegesen gyakoribb, mint műtétet követően. Ma már ezt objektív méréssel is igazolni lehet. Mindezek a császármetszés kérdésének szakmai szempontokon túlmutató, filozófiai megközelítését is igénylik. A császármetszés magzati kockázata elhanyagolható, de a tervezett császármetszések következtében emelkedhet a tüdő éretlenségéből eredő neonatális morbiditás és mortalitás, amennyiben azt korábban végzik el (38. hét előtt). Ugyanakkor csökken a szülési magzati sérülések száma (pl. kar, váll), az újszülöttkori vérmérgezés, az agyvérzés, a magzati oxigénhiány” – tudhattuk meg a Professzor úrtól.

Az idősebb anyai életkor mind az először szülőkben, mind a többedszer szülőkben növeli a császármetszések számát, melynek okai között szerepel, hogy az első gyermek érkezése karrier és tanulási szempontok miatt egyre inkább a harmincas életévekre tolódik. Statisztikailag kimutatható a magasabb életkor és az iskolázottság, az ezzel együtt járó jobb érdekérvényesítő képesség császármetszési frekvenciára gyakorolt hatása.

„Jelenleg az amerikai statisztikák szerint, az anya kérésére végzett császármetszések aránya az összes császármetszés 4-18%- ára tehető, az elektív műtéteknek pedig a 14-22%- át képezi. A szülő nők részéről az igény leggyakoribb oka a fájdalmaktól, illetve magától a szüléstől való félelem. Többedszer szülőknél a korábbi szülések kellemetlen tapasztalatai képezik a kérés leggyakoribb okát.

Megbízható tanulmány nem áll rendelkezésre a Magyarországon császármetszéssel szülni kívánó nők arányáról. A terhesek kb. 6-10%-a fél a szüléstől, a félelmek a fájdalommal, szülési sérüléssel, sürgős császármetszéssel, családi élet változásával kapcsolatosak és gyakoribbak először szülőknél. A Szülész- Nőgyógyász Szakmai Kollégium 2008-ban írt állásfoglalásában kijelenti, hogy orvosi javallat nélkül, önmagában anyai kérésre császármetszés nem végezhető” – folytatja a szülész-nőgyógyász professzor.

Évek óta tapasztalható a gyermekvállalási kedv csökkenése – az először szülők aránya emelkedik –, az első gyermek vállalása egyre idősebb anyai életkorban következik be. A terhesgondozás fejlődésével súlyosabb anyai betegségek sem képezik terhesség vállalásának ellenjavallatát. „A praenatalis diagnosztika színvonala emelkedett, évről- évre nő az IVF technikával fogant terhességek száma, ennek megfelelően emelkedik az ikerterhességek aránya is. A fenti tényezők mindegyike a császármetszések gyakoriságát fokozza” – hangsúlyozza Prof. Dr. Papp Zoltán.

A társadalom elvárása a „modern” szülészettől igen sokrétű, fő szempont a biztonságosság, lehetőleg legyen fájdalommentes, egyszerű, és ezért a császármetszés is egyre inkább elfogadott - és elvárt - „természetes” szülésmód. A közvélemény csak a 100%-os sikertörténeteket fogadja el - maximális elvárás -, komplikációk jelentkezésekor élnek a jogi fellépés lehetőségével. Ezzel párhuzamos igény a természetes szülés is, azaz a szélsőség szélsőséget szül, vissza a természetes szülés folyamatához: az otthonszülés, alternatív szülészet térhódítása is tapasztalható a megrendelésre végzett császármetszések mellett.

2011. június 22.

 
 
 

Babanet hozzászólások  
(8 hozzászólás) 

2011 06 24. 19:27
Nekem is két császárom volt, második programozott, egészségügyi indokok miatt. Semmi méhtevékenységem nem volt az első fiamnál, 25 óra vajúdás, ebből 7,5 oxin 3 majd 2 percesekkel és még mindig 2 ujjnyi voltam. Másodiknál természetest akartam, NAGYON!!! De: nagy baba volt, nem telt el két év..persze ezek az indokok már bőven elegek egy csaszihoz, de mégsem emiatt lett csak programozott szülés, hanem egyszerűen a tágulási szak totál ugyanaz lett volna. Plusz végig rohadtul fájt a sebem, feszült, és ezt sem merték kockáztatni. Mindenesetre sokkal, de sokkal felkészültebb csapat és jobb hangulat vett körül, mivel váltottam, de a műtét első rész így is másfél órás volt a rettentő sok összenövésem miatt. Nem hiába fájt végig.
Mindenesetre csatlakozom az előttem szólóhoz, szabad orvos és kórházválasztás van, tehát ha nem tetszik a döntésük akkor lehet keresni más intézményt. Nekem 3 különböző doki erősítette meg, hogy ne is gyúrjak hüvelyi szülésre, szóval bele kellett nyugodnom.:-( De nehéz volt elfogadni, ezért is jártam nagyon utána, mert reménykedtem!
→ válasz erre
2011 06 24. 19:32
Ettől függetlenül azok a hölgyek akik programozott császár akarnak, mert az kevésbé fáj, meg könnyebb, gyorsabb, hááát, marhára nem tudják mibe vágnak. Nem jó sem nekik,sem a babának és egyáltalán nem igaz hogy a fájdalom kisebb. Ok, nekem elsőre gyakorlatilag normál szülésem volt, rettenet vajúdással, a kitolási szakon kívül mindent megéltem nem rövid ideig, tehát mondhatom, hogy azért van tapasztalatom, de a császár utáni súlyok a hason, az első felállás, ami miatt ha kell éjjel ébresztenek fel, az első kötelező fürdés, az első pipi, és folytathatnám....nem, egyáltalán nem egyszerűbb. Meg hazamenni pár napos sebbel és ellátni a háztartást, kinek kinek még 1-2-több gyereket és persze a csecsemőt(nekem egy ugribugri vadóc kétévesem volt akkor, aki imádott hancúrozni), á nem is ragozom, de aki úgy libben be a kórházba az előre lebeszélt császárra hogy na ez pikkpakk és a hüvelyi szüléshez képest bakfitty, az majd megláthatja hogy mibe vágta a fejszéjét...:-)))
Persze nem azt mondom hogy nem lehet túlélni, de hogy vki erre vágyjon, ezt kérje....
→ válasz erre
2011 06 25. 15:51
Én is növeltem. Ha nem az lett volna, akkor nem élve születik a kisfiam.
→ válasz erre
Összes hozzászólás (8) megtekintése »
X
EZT MÁR OLVASTAD?