Dolgozni vagy gyermeket nevelni…? – 2. rész

Vedd számításba, hogy milyen képességekkel rendelkezel, mihez értesz, mit tanultál már eddig, miből van tapasztalatod, esetleg mi az, amit szívesen megtanulnál még.

Gondold végig, hogy milyen napi ütemtervet tudsz majd megvalósítani: a gyermek apjára hogyan tudsz számítani, ő mennyi keresettel rendelkezik, mennyi szabadidőben tud segíteni. Vannak-e rokonok, barátok, akikre számíthatsz, akik segíthetnek elhozni a gyermeket az oviból vagy a suliból, esetleg vállalnak-e több órát, amikor vigyázni tudnak rá.

Írj egy listát, hogy milyen munkát végeznél szívesen, és milyet semmi esetre sem? Gondold át, hogy jelenlegi munkádhoz, munkahelyedhez ragaszkodsz-e vagy hasonlót szívesen végeznél más szervezetnél majd, avagy nem szeretnéd, mert végre váltani szeretnél? Milyen céllal dolgozol? Szeretnél megvalósítani, alkotni valamit? Szeretnéd, ha sikereidet elismernék vagy segíteni szeretnél más embereknek? Talán eddig csak a pénzszerzés miatt dolgoztál tulajdonképpen különösebb cél nélkül, és ez neked így rendben is van? Bármilyen válaszod lehet! Nincs jó vagy rossz válasz! Itt kizárólag saját magadnak kell megfelelned, viszont el kell tudnod dönteni!

Amennyiben más munkahelyre vágysz a jövőben, akkor nincs igazán izgulni valód, mert munka rengeteg van, amit el lehet végezni. Ugyan én tudom, hogy bizonyos munkahelyekre nehéz bekerülni, de ennek semmi köze ahhoz, hogy most eldöntsd, szülsz-e gyermeket. Ha nem ragaszkodsz a munkahelyedhez, akkor nyugodtan jelentsd be nekik, hogy állapotos vagy, miután letelt a bizonytalan első 3 hónapos időszak, és szépen rendezd el magad után a munkakörödet, amit könnyedén át tud venni az, aki a helyedre jön. Amennyiben jó munkaerő voltál eddig, nem fog veled rosszul bánni a munkáltatód, de ehhez a te hozzáállásodnak is olyannak kell lenni, ami őt megnyugtatja. Csak addig vállald a munkavégzést, amíg el tudod látni rendesen, amíg állapotod ezt nem korlátozza, és segíts az utánad következőnek betanulni!

Abban az esetben, ha szeretnél visszajönni munkahelyedre szülés után, azt jobban meg kell fontolni: Először is végig kell gondolni, hogy vagy-e annyira jó munkaerő, hogy munkáltatód segítsen Téged ebben a folyamatban. Még a gyermekvállalás előtt érdemes úgy dolgoznod, hogy tudásodról és eredményeidről számot adj, és mindenképpen mutasd meg, hogy miért vagy Te az egyik legjobb személy ebben a munkakörben pont a Te munkáltatódnak. Ha ez a helyzet előáll, akkor beszélgess főnököddel arról, hogy amennyiben egyszer majd gyermeket vállalnál, lát-e lehetőséget arra, hogy támogasson ebben a folyamatban. Vond be őt is a tervezés részleteibe, ha neked nem probléma, akkor esetleg beszéld is meg vele, hogy mikor lenne a legalkalmasabb időszak erre a szervezet életében. Ezek a beszélgetések segítik elő azt, hogy ne hozd munkáltatódat kellemetlen helyzetbe, ne állítsd kéz tények elé, amitől ő úgy érzi, hamar megoldást kell találni a helyzetre. Amennyiben pozitív hozzáállást váltasz ki, akkor beszéljetek arról, hogy szükséges-e, hogy valamilyen mértékben kapcsolatban maradj a céggel, hogy ne ess ki a körforgásból, illetve hogy rendelkezel-e olyan tudással, amit nem érdemes átadni, inkább távolról támogatni érdemes vele a céget a helyettesed segítségével. Fontos, hogy amennyiben a munkáltatód partner ebben az együttműködésben, akkor olyan munkaerőt kell keresni a helyettesítésedre, aki tisztában van ezzel a helyzettel és nem zavarja. Az viszont biztos, hogy egy ilyen helyzetben nem fogja tudni tolerálni a munkáltató, hogy 3 évig teljesen távol legyél, mert az nagyon sok idő egy cég életében. Ha a munkáltató nem akar veled együttműködni, akkor viszont nincs sajnos sok minden, amit tehetsz. De én nem is ragaszkodnék egy ilyen céghez.

Amíg kismama vagy, használd ki az időt, és csinálj olyasmiket, amit munka mellett nem tudtál, esetleg képezd magad tovább vagy vállalj el otthon végezhető munkákat. Jól jön a lelkednek és az agyadnak is, ha nem kizárólag a gyermekneveléssel fogalkozol, így elkerülheted azt a depressziót is, amit sok anya átél miután a pörgős munkavégzős életéből egy másikba csusszan át, és így biztosan nem fogsz ráunni a pelenkázásra és a folyamatos koncentrációra a kicsire.

Jó lenne, ha belátnák az emberek, hogy első sorban magukat kell megtalálják ebben az életben, és nem a munka után rohanva, attól függve és folyamatosan sodródva kell túlélni az életet. A gyermekeinket is így kellene nevelni, és a munkavégzésünket igazítani az életünkhöz, nem fordítva. Én tudom, hogy sokan úgy gondolják, ezt nem tehetik meg, mert nem találnak munkát, ezért bármit elvállalnak, aztán küzdenek, hogy ott maradjanak egy olyan helyen, ami teljesen kifacsarja őket, és nem is boldogok tőle, utálnak bemenni, ráadásul rengeteg időt töltenek ott, és ettől lelkileg aztán teljesen tőnkre menve, minden reményüket elvesztik egy jobb élet, egy jobb munka lehetősége iránt. Pedig kizárólag tanulás és kitartás azok az eszközök, amivel igenis elérheti a céljait mindenki. Ehhez viszont kellenek célok, kell önismeret, kell döntés és akarat. 

Kedves olvasó! A legfontosabb tanácsom, hogy találd ki, hogy te ki vagy, és annak megfelelően élj! És ne hanyagold el a gyermekedet, mert sokkal többet ártasz magadnak és gyermekednek is, ha úgy hozod világra, hogy nem gondolod végig, mit vállalsz ezzel. Kíméld meg magadat és gyermekedet a kudarcoktól, és a lelki sebektől! Légy jó anya!