Abortusz után az élet…

Napjainkban sok nő dönt úgy, hogy terhességét megszakítja. Az okok változóak lehetnek, az abortusz társadalmi megítélése sem egységes. Vannak nők, akiket kevésbé érint meg döntésük következménye, mások komoly pszichés problémákkal küzdenek utána.  Milyen kihatásai lehetnek a fel nem dolgozott bűntudatnak?

Az abortusszal kapcsolatban mindenkinek megvan a maga véleménye. Vannak akik elítélik, vannak akik támogatják, hogy a nők maguk dönthessék el, hogy vállalják-e a megfogant babát vagy nem. Nem is szeretnék ebbe beleszólni, hiszen ez mindenkinek a sajátja. Írásomban csupán azokat a területeket szedem össze, melyekre kihatással lehet egy abortusz. Hiszen ez a döntés nem csak az anyát érinti…

Mit gondol erről ma a pszichológia?

Létezik egy tünetegyüttes, amit ma poszt abortusz szindrómaként írnak le (PAS). Bár ez ma még nem egy önálló betegség kategória, (így orvosi értelemben nem diagnosztizálható) leginkább ementén lehet leírni, azt az állapotot, ami mindenképpen külső segítséget igényel.

A PAS egy hosszú távú pszichés, és fizikai tünetegyüttes, melynek az alapja a bűntudat. A szomorúság, veszteségélmény, sírás, mély gyász állapota normálisnak mondható bizonyos ideig, de a PAS hosszú távon szól bele a nő életébe, gyakran olyan szinten, mely a normális életvezetést is lehetetlenné teszi.  Jellemzőek lehetnek:

  • depresszió, szorongás, pánik tünetek
  • öngyilkos gondolatok, önpusztítás
  • személyes higiénia elhanyagolása, teljesítményromlás
  • súlyos nehézségek a közeli emberi kapcsolatok ápolásában (pl. párkapcsolati problémák, elszigetelődés a barátoktól; emberi kapcsolatok hirtelen megszakítása)
  • vágy a teherbe esésre, az abortált gyermek pótlására
  • rémálmok, hirtelen, kontrollálhatatlan emlékbetörések
  • bűntudat, félelem a sors büntetésétől

Ezek a tünetek nagymértékben befolyásolják a mindennapi életet, és hónapokig, akár évekig is megkeseríthetik nem csak a nő, de a hozzátartozók, barátok életét is. Súlyos esetben klinikai depresszióvá alakul ez az állapot, melyből igen nehéz kigyógyulni. A fent felsorolt tünetek nagyjából átfedik a poszttraumás stressz szindróma tüneteit, így gyakran előfordul, hogy az abortuszon átesett PAS-ban szenvedő nőket tévesen valamilyen szorongásos kórképpel, később depresszióval diagnosztizálják. Ezért is lenne fontos, hogy akik ilyen élethelyzetben vannak, és hasonló lelki állapotba jutottak merjenek magukról beszélni valamilyen segítő szakemberrel!

Párkapcsolati problémák

Ha egy párkapcsolatban az egyik fél komoly pszichés problémával küzd, az mindenképpen kihatással van a párkapcsolat egészére. Akár elakad a gyász folyamat akár nem, az abortusz igen megterhelő lehet a párkapcsolatra nézve. Gyakran nagy türelemre, és sok őszinte beszélgetésre van szükség ahhoz, hogy a felek túljussanak a nehézségeken. Sok párkapcsolatban a felek eltávolodnak egymástól, mind érzelmileg, mind szexuálisan. A párkapcsolati nehézségekben – illetve annak megoldásában - fontos kérdés, hogy ki mennyire szerette volna, hogy abortálják a gyermeket.

Gyerekek a családban

Bár erről talán keveset lehet olvasni, az abortusz nem egy egyszemélyes történet. Egy ilyen komoly döntés nem csak az anyára, a család összes tagjára kihatással lehet. A bűntudat megváltoztathatja az anya működését a családban. Az addig kialakult én-képük meginoghat, identitás krízisbe kerülhetnek. „Jó ember vagyok-e egyáltalán? Megérdemlem-e a családom szeretetét?”  Rossz érzéseiken, a már megszületett babák túlvédésével próbálhatnak túljutni: nehogy ővelük is történjen valami, nehogy nekik is ártsanak. Mindent megadnak nekik, elkényeztethetik őket.

Ez természetesen a gyerekek szempontjából nem hangzik rosszul, de hosszútávon mindképpen árt, ha nincsenek keretek, határok a gondoskodásban. Más nők épp ellenkezőleg, haragosak, dühösek gyermekeikre, mintha ők tehetnének a történtekről. Ez óriási bűntudatot, szorongás érzést okozhat bennük, melyre nagyon fontos odafigyelni!

 Hogyan tovább?

Az abortusz egy veszteség, amit el kell gyászolni. PAS-ban a gyászmunka kimarad, elakad, ez okoz később komoly nehézséget, pszichés tüneteket. Nehezítheti a gyászfolyamatot az is, hogy nincs kézzel fogható kép a gyermekről, igazából azt sem lehet tudni ki az, akit gyászolnak. Gyakran érezhetik úgy, hogy nincs joguk gyászolni, hiszen ők döntöttek így. Kevés a fórum, csoport, ahol lehetne erről beszélni, ez még mindig egy szégyenteljes, rejtegetni való bűn, amiről nem beszélünk, pedig a gyászmunka lehet a kiút, ehhez pedig érezni, és beszélni kell.

Amennyiben a nehéz érzéseket nem éli meg valaki, azok sunyin, lappangva veszik el az életerőt, hiszen óriási energiába telik, hogy azokat elfojtsa nap, mint nap. Ha már tudja a nő, hogy miért, és mennyire haragszik magára, vagy másokra, el lehet kezdeni a megbocsátáson dolgozni. Ez sokszor rengeteg időbe telik, de ekkora bűntudattal nem lehet jól, és egészségesen élni, így mindenképpen időt, energiát, és sok-sok türelmet kell adnia magának. Megbocsátás nélkül egy abortusz története élete végéig elkísérheti.

 

Sebők Franciska , 2017. június 01.
 
 
 
Címkék:  

családtervezés

abortusz

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?