Hogyan várjuk a kistestvért?

Az első gyermek a szülő figyelmének a középpontjában helyezkedik el, rengeteg időt, törődést és szeretetet kap. Ha útban van a második baba, akkor ez az idill számára megváltozhat. Amikor a kistestvér megérkezik nagyon megváltozik az egész családnak és a nagytestvérnek is az élete. Hogyan tudjuk számára érthetőbbé és elfogadhatóbbá tenni a kialakult helyzetet? Cikkünkben segítséget szeretnénk nyújtani ahhoz, hogy a nagytestvérek felkészülhessenek az új családtag érkezésére. 

Az első számú gyermek nagy változásokat hoz a szülők életébe, hiszen onnantól kezdve az egész világuk a gyermekük körül forog. A második gyermek várása egy nagyon boldog esemény a családban, de talán nem mindenki örül ennek annyira. Sok elsőszülött még totyogó kisgyermek, amikor a második gyermek már úton van. Nekik kifejezetten nehéz megérteni azt, hogyan növekszik a kistesó anya hasában. Alkalmazkodniuk kell és meg kell érteniük a változásokat, amelyek azzal járnak, hogy majd osztozkodniuk kell a szülők figyelmén és még a játékaikon is. Ez a megváltozott családi rend testvérféltékenységet eredményezhet náluk, és ettől sokszor nagyon félnek a szülők. Ahhoz, hogy ne alakuljon ki testvérféltékenység, és megfelelően fel tudjon készülni kisgyermekünk a testvér érkezésére, lássuk néhány módszert!

Hogyan várjuk a kistestvért?

Olvassunk könyveket, hogyan születnek a gyerekek. Annak az elképzelése, hogy egy igazi, kicsi ember jön ki a pocakból, nagyon absztrakt a kisgyermekeknek. Minél inkább érthetővé tesszük ezt az érthetetlen dolgot, annál kevésbé lesz ez szorongáskeltő számukra.

Olvassunk könyveket a hugi vagy öcsi érkezéséről! A gyermek korától függően beszéljünk arról, mit gondol gyermekünk, milyen lesz, amikor a kistestvér megszületik – mi lesz mókás, mi fog nehézséget okozni. Mint például amikor a kisebb gyermeket tisztába kell tenni vagy meg kell etetni, amikor a nagyobb játszani szeretne. Gyűjtsünk ötleteket és programokat, amelyeket a kistesó gondozása közben is együtt tudunk csinálni. Ilyen lehet például a meseolvasás. Ahhoz, hogy elkerüljük gyermekünk valósággal való hirtelen szembesülését, nagyon fontos kommunikálnunk felé, hogy egy baba érkezése izgalmas, de nagy változásokkal fog járni.

Meséljük el, hogyan vártuk őt! Ilyenkor megoszthatjuk azok a történeteket, hogy mit éltünk át, amikor ő még pocaklakó volt. Elmesélhetjük, hogy mennyire vártuk őt, mit gondoltunk, hogy majd milyen lesz, hogyan tudtunk vele kommunikálni, mikor éreztük az első mozgásait.

Beszélgessünk arról, hogyan fog változni a családi élet! Az előkészületeket részeként fontos elbeszélgetnünk gyermekünkkel, hogy hogyan fog később kinézni egy napjuk! Akár rajzokkal és ábrákkal is érthetőbbé tehetjük, milyen szabályok és rutinok fognak megváltozni, valamint hogy mi fog a régi maradni. Érdemes előre átbeszélnünk, hogy a szüléskor anya nem lesz otthon pár napig, de addig a nagyi fog rá vigyázni, és akkor milyen programokat fognak majd csinálni.

Hogyan várjuk a kistestvért?

A kapcsolat kialakítása a testvérek között úgy lehetséges, ha megfelelő figyelmet fordítunk az babavárás előkészületeire.

Ösztönözzük arra gyermekünket, hogy bevonódjon a babavárás előkészületeibe. Segíthet kidekorálni a gyerekszobát, kiválasztani a játékokat és a ruhákat, ha van ehhez kedve. Kerüljük el a segítségre való kényszerítést! Ez azt az üzenetet közvetítené felé, hogy boldognak kell lennie az új családtag érkezése miatt, és azzal csalódást okoz, ha nem mutat izgalmat és nem szeretne bevonódni a feladatokba. Emlékezzünk arra, hogy a nagyobbik is kicsi! Persze a baba érkezése után is bevonhatjuk a pelenkázásba, etetésbe, de ugyanúgy szeretgessük, simogassuk és éreztessük vele, hogy még gyermek és szeretetünk nem változott irányába.

Fontoljuk meg, hogy elhívjuk gyermekünket pár orvosi vizsgálatra. Mi ismerhetjük a legjobban a gyermekünket. Néhány kisgyermek élvezi ezeket a látogatásokat, míg mások csak unatkoznak és nyugtalanok lesznek, vagy csak elvonják a figyelmet a vizsgálatról. Akkor vonjuk be a gyermeket, ha tudjuk ez számára jó élmény lenne.

Teremtsünk lehetőséget arra, hogy gyermekünk kisbabákkal találkozhasson.  Találkozzunk barátainkkal, akiknek kisbabájuk van, és beszélgessünk arról, milyenek a kisbabák – mit tudnak, mit nem tudnak megtenni, hogyan viselkednek, milyen gondozásra van szükségük. Ha van lehetőségünk olyan családhoz menni, ahol hasonló korú gyermek van és már megérkezett a kistestvér is, az még szerencsésebb, hiszen láthatja gyermekünk, hogy milyen is az a testvérkapcsolat.

Tartsuk meg a napi rutint! A megszokott napi és heti rutin biztonságot nyújt a gyermeknek. A várandósság alatt is érzékeli a változásokat, és ehhez folyamatosan alkalmazkodnia kell. Ezért nagyon fontos, hogy tartsuk magunkat a korábbi rutinhoz! A kisbaba születésével valószínűleg megborul a korábbi rend. A szülőknek ezért érdemes törekedniük fenntartani a korábbi közös rituálékat. Az jó időbeosztás elengedhetetlen! Az anyának és az apának is érdemes külön, tartalmas időt töltenie a nagyobbik gyermekkel, a kistesó érkezése után is.

Számítsunk arra, hogy gyermekünk ki fogja mutatni az érzéseit a kisbaba érkezésével kapcsolatban. Természetes és általános, hogy az elsőszülöttek megélik és ki is fejezik a zavarodottságukat és aggodalmukat, miközben megpróbálják megérteni a változásokat, amit az anya testén látnak. Érzékelik a családban történő változások közeledtét. Megváltozhat a viselkedésük, amely kiterjedhet arra, hogy

RAGASZKODÓBBAK LESZNEK, KÖVETELIK, HOGY FOLYTON FELVEGYÜK AZ ÖLÜNKBE, AZ ÉJSZAKA KÖZEPÉN FELKELTENEK, BEPISILNEK, VISSZAHÚZÓDÓAK VAGY AGRESSZÍVAK LESZNEK.

Amikor a kisgyermekeknek nehézséget jelent megérteniük és kifejezniük az összetett érzéseiket, akkor acting outot tapasztalhatunk. Ilyen esetekben próbáljuk empátiát mutatni, miközben a megfelelő korlátokat felállítjuk! „Látom, azt szeretnéd, hogy anya felvegyen az ölébe, de ez most nem lehetséges. Tudom, hogy ez nagyon frusztráló és mérges vagy. Ha szeretnéd, akkor a kezedet meg tudom fogni.” Ezután a folyamatot valósítsuk meg olyan nyugodtan, amennyire csak lehetséges, dacára a gyermek stressz szintjének. Ha együttérzőek, de egyértelműek vagyunk a határokat illetően, akkor könnyebben tudnak majd alkalmazkodni. Legyünk türelmesek , ne sürgessük a folyamatokat!

 

A cikk forrása: mindset.co.hu

Nagy Nikolett , 2017. október 16.
 
 
 

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?