Miért veszünk össze édesanyánkkal terhességünk alatt?

Sok nő terhességét keseríti meg, hogy az addig el-el működő kapcsolata saját édesanyjával megromlik. Akik hasonló cipőben járnak ne keseredjenek el: egyrészt nincsenek ezzel a problémával egyedül, másrészt a  krízisben benne van annak a lehetősége, hogy kapcsolatukat őszintébb, stabilabb alapokra helyezzék. 

A növekvő magzattal párhuzamosan az anya újraéli saját anyjával való kapcsolatának történetét. A terhesség fellazítja a tudatalatti tartalmakat, olyan élmények, fel nem dolgozott érzések is napvilágra kerülhetnek, amikkel addig nem is foglalkozott, vagy amikre addig nem emlékezett a kismama. Ezek a tartalmak sokszor hirtelen, indulatosan, a másik fél számára nehezen érthetően kerülnek napvilágra, hiszen “eddig ezt sose mondtad”.

Gyakran az áll a háttérben, hogy a kismama sok mindent nem mondott ki, amik őt zavarták, nem beszélt rossz érzéseiről, vitte a jó gyerek szerepet édesanyjával; vagy épp ellenkezőleg: beszélt róla, de nem tudtak közös nevezőre jutni, és átsiklottak a problémák fölött. Nem így van ez nagy pocakkal.

Gyerek szerepből felnőtt szerepbe vált a kismama. Ez szorosan kapcsolódik az előzőekben leírtakhoz, hiszen sokszor változik a kommunikációs stílus. Előfordulhat, hogy a kismama addig elviselte, ha néha édesanyja megmondta a tutit neki, de terhességével ez megváltozik, sokszor egyik napról a másikra.

A terhesség nem csak a kismamában, a család többi szereplőjében is “bekapcsolja” a transzgenerációs mintákat. Ezek egész életünket áthatják, önismereti útunk fontos állomása a családi mintáinkra való rálátás. Természetesen nem csak az új család születésekor kapcsolódnak be nyomógombjaink, de a konfliktusok hátterében akár ezek is állhatnak, erről is lehet gondolkozni ha az okokat keressük. Nem csak a kismama tanul új szerepet, a nagymama is ekkor “születik meg”. Vajon az ő édesanyja mellette volt a terhessége alatt? Támogatta őt? Gyakran nincs a nagymamáknak mintája arra, hogyan is kellene ezt jól csinálni,  így öntudatlanul ismétlik saját konfliktusukat édesanyjukkal..

Ha úgy érzi valaki, hogy vannak fontos kérdések, amik mellett nem tud elmenni, érdemes leülni és összeszedni gondolatait, érzéseit, melyeket szeretne megbeszélni, és nem egy telefonhívással tányértörésig vinni a dolgot. Persze sokféle leendő nagymama van, és valóban van akikkel sajnos nehéz megbeszélni a dolgokat, de gyakran azt látom, a konfliktus egyik alapja az, hogy a kismamában sok beszorult rossz érzés van, amit 5 percben szeretne átadni édesanyjának. A kismama dühös, mert nem lehet őt meghallgatni és megérteni, a nagymama nem érti mi baja van a felnőtt lányának. Kellő empátiával és odafigyeléssel túl lehet jutni egy hasonló konfliktuson,  lehet, hogy mindenkinek igaza van egy kicsit.

 

www.empatika.net

Sebők Franciska , 2017. március 25.
 
 
 

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?