Fejni vagy nem fejni?
Ez itt a kérdés. Mégpedig fontos és sokakat elbizonytalanító kérdés a szoptatás során. Mert vannak, akik szerint fejés nélkül élni sem lehet, Mert vannak, akik szerint fejés nélkül élni sem lehet, kötelező és szükséges csatolmány a megfelelő anyatejtermeléshez, köztük is van, aki a kézi fejésre, van, aki a gépire, és van, aki az elektromosra esküszik. Más pedig váltig állítja: fejésre az égvilágon semmi szükség alaphelyzetben. Hogy kinek van igaza? Helyzettől függ, és szándéktól. Meg persze anyától és babától is.
Azt már talán tudjátok, hogy a szoptatás és a tejelválasztás milyen elv alapján működik – de azért emlékeztetőnek álljon itt: pozitív-negatív visszacsatolás. Ez azt jelenti, hogy ha sok inger – vagyis a baba szívása, cuclizása, komfort cumizása – éri a mellet, sok tejelválasztást segítő hormon – prolaktin - fog termelődni, vagyis nő a tej mennyisége, ha viszont kevés, akkor kevesebb lesz a hormon is, vagyis a tej mennyisége apadni kezd.
Ez utóbbi minden szoptató anya rémálma, és sokszor akkor is erre a jelenségre következtetnek, ha igazából nincs is gond – vagyis nem kevesebb a tej, mint amennyire szükség van. Már csak ezért is tartják sokan elengedhetetlenül fontosnak a fejést.
Tény, hogy a fejéssel lehet szaporítani a tejmennyiséget. Ha minden szoptatás után még a fejéssel is ingereljük a mellet, az úgy fogja érzékelni, mintha lenne még valaki, akinek tejre van szüksége és turbóra csavarja a szervezetet. Ez a helyzet remekül jön annak, akinek valóban kevés a teje, vagy aki szeretne leadni, esetleg eltenni a mélyhűtőbe pár raklapnyit.
De az is tény, hogy a baba gyakoribb mellre tételével ugyanúgy növelhető a tejmennyiség, mint ha fejnénk. Igaz, így nem fog annyi felesleg keletkezni – meg kicsit nehéz is lenne megoldani a begyűjtését -, hogy megtöltsük a mélyhűtőt.
Ellenben a fejés hátrányos lehet annak, aki csak úgy, megszokásból fejeget, mert ezt mondta a szomszédból a Béla bácsi. Ugyanis a fejés túlkínálatot generál: a gyerek továbbra is csak a maga adagját fogja megenni a képződött anyatejből, a maradék odabent marad, amit aztán megint a fejéssel kell kivarázsolni. Csakhogy a fejés sosem lesz olyan hatékony, mint egy baba szája, vagyis fennáll a veszélye annak, hogy a túlkínálatként termelt anyatej egy része pangani kezd a mellben – ez pedig mellgyulladáshoz vezethet.
Praktikák mellgyulladás esetére A mellgyulladásnak több kiváltó oka is lehet: ha a mellben pang a tej, könnyedén elzáródhatnak a tejcsatornák, így csomók alakulhatnak ki, és ezekben aztán megkezdődhet a gyulladási folyamat. Az elzáródást okozhatja a két szoptatás között eltelt hosszú idő, a pótlás, a szoros melltartó vagy póló is. Hogy mit tegyél, ha már kialakult? Kattints! |
Paradoxnak tűnik, ugye? Hiszen mellgyulladáskor elsődleges feladat a betegséget okozó pangó tej kifejése. És ez így is van. Ha már mellgyulladás alakult ki, valóban ki kell fejni a tejet – még ha ez az inkvizíció módszereit megszégyenítő fájdalommal is jár. Bár lehet, hogy a baba többszöri mellre tétele még jobb módszer.
Egyszóval: a fejés hasznos, ha bármilyen okból – gyógyszerszedés, távollét a gyerektől, munka, vagy csak tejből feltankolás miatt - tartalékolni vagy leadni akarsz, vagy ha mellgyulladásod van, esetleg ha átmenetileg nem tudsz szoptatni, mert például koraszülött a babád. Ha viszont arra törekszel, hogy beálljon a kereslet-kínálat, vagyis csak annyi, de annyi anyatej mindenképpen termelődjön, amennyit a baba meg is eszik, akkor nyugodtan hanyagolható.
Fejni többféle módszerrel lehet: kézzel, kézi mellszívóval vagy elektromos mellszívó géppel. Mindhárom esetben nagyon fontos, hogy a fejés ne tépje meg a mellet vagy a mellbimbót, mert így mikrosérülések keletkezhetnek mind a bimbón, mind esetleg a tejcsatornákban. A fejés mindig legyen kíméletes, ne a legnagyobb erővel történjen.
A kézi fejés eleinte némi türelmet igényel, meg kell tanulni a helyes technikát. Kézi mellszívóval és elektromos géppel gyorsabban lehet látványos eredményt elérni, de itt is érdemes betartani azt a szabályt, hogy felváltva ingereld a két mellet, először csak addig, míg kiváltod a tejleadó reflexet – vagyis több sugárból kezd spriccelni a tej -, majd ennél kicsit tovább.
Senki ne aggódja magát halálra, ha az első napokban gyakorlatilag alig mérhető mennyiségeket fejne le. Ez természetes, a szervezetnek kell pár nap haladék, míg átáll a megnövekedett keresletre – ugyanez igaz a fejlődési ugrásokra is. Azt a keveset is adhatod addig is pótlásnak, később pedig a hűtőben, mélyhűtőben tárolhatod a plusz anyatejet, az aranytartalékot. Bár hozzátenném, nem minden baba hajlandó elfogadni a mélyhűtőből elővett és felmelegített tejet. Fejés közben se lessük egyfolytában, hogy vajon most rekord mennyiség jön-e le, az emiatt érzett izgatottság nem nagyon használ a tejkiválasztásnak.
K, mint katasztrófa Sok anyuka, míg szoptat, nem mer mindent megenni. Általános tévhit, hogy a "k"-val kezdődő zöldségek hasfájást okozhatnak a babánál. Bővebben... |
Sokan hajlamosak arra, hogy ha a baba épp nagyobbat alszik két szoptatás közben és már nagyon feszülnek a melleik, fejéssel teljesen kiürítik az anyatejet. Ez két okból sem túl jó ötlet: egyrészt, mert akár tíz perc múlva meg is ébredhet az a gyerek és keményen küzdenie kell majd a tejért, másrészt kemény keresletet jeleznek a szervezetüknek, ami megnöveli a mellgyulladás esélyét. Ha nagyon kellemetlen a helyzet, a mellek teljes kiürítése helyett érdemes csak annyit fejni, hogy a feszítő rossz érzés megszűnjön.
Ez a módszer egyébként akkor is használható, ha a baba nagyon hasfájós. Csak ebben az esetben nem a szoptatás után, hanem a szoptatás előtt érdemes előkapni a fejőgépet - vagy a két kezünket. Így javíthatjuk a baba gyomrába kerülő laktózban és zsírokban gazdag tej arányát.
Ha egy fejést rendszeresen végző anyuka úgy dönt, most már nincs szüksége erre a mankóra, óva intem: nehogy azonnal abbahagyja a fejést. Hiszen abban a percben jóval több teje termelődik, mint amennyit esetleg a babája megeszik, vagyis panghat a tej a mirigyekben, ugyanakkor a hirtelen megcsappanó kereslet arra késztetheti a szervezetet, hogy drasztikusan csökkentse az anyatejtermelést. Érdemes úgy egy hónap átmeneti időszakot hagyni arra, hogy fokozatosan csökkentsük a fejések mennyiségét és hosszát.
Szoptató anyukák: Ti fejtetek? Ha igen, akkor miért, mennyi ideig és milyen módszerrel?
Szilágyi Diána, 2011. július 20.
Babanet hozzászólások(26 hozzászólás)
aprooka, örülök, hogy ezt leírtad. Én már napok óta olvasom a hozzászólásokat, de nekem nagyon fájdalmas a mai napig, ha valaki a szoptatást és a fejést emlegeti. Az első gyerekem koraszülött volt, négy hétig voltam bent vele a kórházban és már az első naptól megengedték, hogy időnként kivegyem az inkubátorból és szopiztassam. Nagyon kedves és profi csecsemősök látták el és engem is hamar megtanítottak a fogásokra, mégsem volt mérhető mennyiség egyetlen szopásnál sem. Szerencsére egy másik kismama is bent volt a koraszülött ikreivel, és mivel neki rengeteg teje volt, adott az én fiamnak is. A mai napig hálás vagyok neki ezért. Amíg bent voltunk, már akkor elkezdték a piszkálódást "kedves anyósomék", mondván, hogy ha nincs tej, az óriási probléma. Én persze egyből aggódni kezdtem, ekkor anyukám nyugtatott, hogy annak idején ő csak két-három hónapig tudott szoptatni bennünket, mégis itt vagyunk, egészségesen. Mikor egy kicsit nyugodtabb lettem, anyósomék újrakezdték. állandóan a nyakamra jártak, adták a kéretlen tanácsokat, helyettem akartak mindenben dönteni. A férjem állandóan dolgozott, ha meg otthon volt, akkor nem azzal fogadtam, hogy a nyakába zúdítok mindent. (Pedig kellett volna.) Szóval a szopikázás négy és fél hónapig tartott, még éjjel is szoptattam, mielőtt a pótlást odaadtam volna. Öt hónapos korától aludta át az éjszakákat, gyönyörűen fejlődött, elég korán el kezdett beszélni, és azóta sem hagyja abba, mindenben utol érte a kortársait, csak a súlya kevesebb, elég vékonyka, de én is ilyen voltam.
A második fiamnál már a kórházban eldöntöttem, hogy megteszek mindent, de ha nem megy, nem erőltetem. Kopikám nyolc és fél hónapig szopott, nem kellett pótolni, bár eleinte mindig elkészítettem neki a tápszert is. Fejtem is, de inkább akkor, amikor hosszabb ideig aludt és már nagyon feszültem, és csak mindig egy keveset, hogy megszűnjön a feszítő érzés. Ettem homeopátiás bogyókat, megnéztem a neten, hogy melyek azok az ételek, amik jók, ill., melyeket kerüljem. Készítettem indiai sütit, na az nagyon bejött. Két-három golyó reggel, délben és délután és szinte ömlött a gyerek szájába a tej. Na jó ez kis túlzás volt, de az elsőhöz képest, nagyon sok volt.
Nekem a nyugodt körülmények, az, hogy nem engedtem beleszólni az anyósomat semmibe, teljesen megváltoztatta az életemet.
Eltenni én sem tudtam egy cseppet sem, mert odaadtam pótlásnak, bár ha fél napig a hűtőben volt, rendesen lezárva, ahogy kell, akkor már olyan furcsa szagot éreztem rajta, hogy nem mertem odaadni a babának.
Szóval ennyi..... örülök, hogy leírtam, most is könnyebb lett egy kicsit. Szép napot mindenkinek!
Összességében a 4 gyerek szopiztatása alatt azt szűrtem le,hogy csak akkor kell fejni,amikor arra tényleg szükség van,amúgy felesleges.