Lyukas szívvel született a babád? Nem kell rögtön megijedni!

A lyukas szívvel született gyermekek kapcsán hajlamosak lehetünk laikusként azt hinni, hogy egy olyan jelentős problémáról van szó, amely rendszeres gyógyszeres kezelést és orvosi felügyeletet igényel, hovatovább alapjaiban meghatározza az adott illető későbbi életminőségét. A gyakorlatban azonban szerencsére nem kell ennyire drasztikusan tekintenünk a lyukas szív problémájára, méghozzá olyannyira nem, hogy a rendellenesség gyakoribb, mint gondolnánk és sok esetben szerencsére beavatkozás nélkül, magától gyógyul. Természetesen teljesen normális, hogy a szülők hajlamosak kétségbe esni, amikor babájuk kapcsán azt hallják, hogy lyukas szívvel született. A legtöbb esetben azonban szerencsére nincs ok az aggodalomra! Dr. Czeilinger Zsolt gyermekkardiológus cikke következik az Árvai-Barta MED klinikától.

Mitől alakul ki?

Az emberi szív egy bonyolult felépítésű szerv, amely életünk végéig szüntelen dolgozik azért, hogy mi élhessünk. Tekintettel keringési szervünk komplexitására, akár kisebb fejlődési rendellenesség is befolyásolhatja annak működését.

A lyukas szívvel született gyermekek esetében a legtöbb esetben nem ismertek a konkrét okok. Ugyan bizonyos genetikai betegségek, örökletes tényezők növelhetik a rendellenesség kialakulásának a valószínűségét, mégis legtöbbször a családokban véletlenszerűen jelennek meg az esetek.

 Mivel a szív kifejlődése a terhesség első trimeszterében történik, így ebben az időszakban az édesanyát ért negatív hatások, vírusbetegségek, alkohol fogyasztása és gyógyszerhatások felelősek lehetnek a veleszületett szívbetegségek kialakulásában. Ugyancsak fokozott kockázattal jár a 40 év feletti anyai életkor, illetve a korai várandósságban kialakult terhességi cukorbetegség is. Mivel manapság nagyon jól képzett orvosok vizsgálják a kisbabákat már egészen embriókoruk óta, ezért a szív fejlődési rendellenességeket idejekorán fel lehet fedezni, így haladéktalanul megkezdődhet a szakszerű kardiológiai ellátás, ha szükség van rá. A veleszületett szív fejlődési rendellenességek előfordulási gyakorisága nem éri el az 1 százalékot sem, vagyis a gyakorlatban minden ezer újszülöttből átlagosan 8 születik ilyen rendellenességgel. Az arányt némiképp befolyásolja, ha valamelyik szülőnél tapasztaltak korábban hasonlót, ilyenkor az előfordulási arány 3 százalékra emelkedhet, de ha az édesapa és az édesanya is érintettek, abban az esetben megközelítheti a 10 százalékot. Amennyiben családi halmozódás figyelhető meg, vagy a gyermekorvos veleszületett szívbetegségre utaló vizsgálati eltérést talál (szívzörej, cianózis, végtagokon tapintható pulzusdifferencia, etetési nehézség, fejlődésben való elmaradás, fáradékonyság) gyermekkardiológiai szakorvosi vizsgálat végzése javasolt, amely magába foglalja a szívultrahangot, illetve 12 elvezetéses EKG vizsgálat elvégzését is.

A lyukas szív típusai

A veleszületett szívbetegségek közül a lyukas szív az egyik leggyakrabban előforduló rendelenesség.

 A lyukas szív problémáját alapesetben két nagy csoportba sorolhatjuk. Az egyik a pitvari- (ASD), a másik pedig a kamrai (VSD) sövényhiány.  Ezek megértéséhez fontos némi anatómia ismeretanyag elsajátítása az érintett szerv kapcsán. Mint ismert, a szív négy üregből tevődik össze. A felső kisebb üregeket pitvaroknak (jobb és bal), és az alsó nagyobb méretű üregeket pedig kamráknak nevezzük. Ezeket az üregeket úgynevezett sövények választják el egymástól. Amennyiben ez a sövény valamilyen okból kifolyólag hiányos, abban az esetben beszélünk pitvari- vagy kamrai sövényhiányról, avagy lyukas szívről. Tehát pitvari sövényhiány esetén a baloldali, illetve a jobboldali pitvarok közötti sövényen, míg a kamrai sövényhiány esetén a két kamra közötti falon van a rendellenes nyílás.

Amennyiben a kérdéses probléma fennáll, abban az esetben a lyuk nagyságától függően a baloldali szívüregből vér jut át a jobboldali üregbe, ahonnan a tüdőbe kerülve vérbőséget idéz elő. Ha kisebb lyukról van szó, a gyermek általában tünet- és problémamentes. A nagyobb lyukak kapcsán azonban sok esetben annyi vér kerülhet a tüdőbe, hogy az extra terhelést jelenthet a pici szervezete számára, éppen ezért légzése szaporává válhat, fáradékonyabb lehet, csecsemőkorban pedig gondot okozhat a táplálás, de a súlyfejlődésben is stagnálás következhet be. Súlyos esetben, elsősorban a kamrát érintő sövényhiánynál olyan nagy a tüdőbe áramló vér mennyisége, hogy megemeli a tüdő erekben uralkodó nyomást, amely orvosi beavatkozás nélkül tartós károsodást okozhat azok szerkezetében.

A pitvari sövényhiány (ASD: atrial septal defect)

A pitvart érintő sövényhiány a veleszületett szívbetegségek 5-10 százalékában jelentkezik. Amennyiben a sövényen keletkező lyuk mérete jelentéktelen, sok esetben felnőttkorig észre sem veszik a problémát, ugyanakkor a nagyobb méretű lyukak tünetei már csecsemőkorban megmutatkoznak, főként szívzörejjel, fejlődés elmaradásával, gyakorivá váló légúti megbetegedések megjelenésével. A pitvari sövényhiány gyakran magától megszűnik a gyermek növekedésével. A lyuk spontán záródása leggyakrabban 1-2 éves életkorig megtörténik. Ezt követően kisebb valószínűséggel még 6 éves korig van esély a záródásra. 6 éves kor után a pitvari lyukak spontán záródására minimális csak az esély. A legtöbb esetben a gyermek kardiológiai követésével, rendszeres szívultrahang vizsgálat végzésével megvárható a 6 éves életkor, így esélyt adhatunk a lyuk spontán bezáródásának, vagy zsugorodásának. Ritka esetben az elváltozás olyan jelentős, hogy azt még csecsemő vagy kisgyermek korban műtéti úton kell megoldani. A műtétet minden esetben speciális gyermek-szívsebészekből és gyermekkardiológusokból álló team végzi.

Amennyiben 6 éves kor után szükséges a pitvari lyuk zárása, akkor lehetőség van már szívműtét nélkül, egy speciális záróeszköz katéteres úton történő behelyezésével kivitelezni azt.

Nagy előnye ennek, hogy nincs szükség a mellkas megnyitására, elegendő csak a combéren keresztül, egy katéter segítségével bejuttatni a záró eszközt a szívbe. Igen kisméretű, pár mm-es lyukak nem jelentenek a szív számára terhelést, így nem feltétlenül szükséges azok elzárása sem.

A kamrai sövényhiány (VSD: ventricular septal defect)

A kamrai sövényhiány gyakran előforduló szívfejlődési rendellenesség, amely az összes veleszületett szívbetegség 20-40 százalékát teszi ki. A problémát általában időben felismerik – többnyire már párhetes korban –, hiszen olyan jellegzetes szívzörej kíséri, amelyet a gyermekorvosok többsége felismer. A műtéti beavatkozást ebben az esetben is a kialakult lyuk mérete határozza meg, akárcsak a tüneteket. Kisméretű lyuk esetén a szívzörejen túl más probléma nem merül fel. Ezekben az esetekben az elváltozás spontán záródása is valószínűbb. Ugyanakkor a jelentősebb lyukaknál általában már az első hetekben olyan sajátos, szív- és tüdőterhelésre jellemző tünetek mutatkoznak, amelyek azonnali gyógyszeres kezelés elindítását sürgetik. Amennyiben ezek nem hoznak eredményt, műtétre van szükség. A kamrai sövényhiány megoldása általában úgynevezett nyitott, motoros szívműtéttel történik. Katéteres zárásra sajnos sokkal ritkábban van lehetőség, ugyanis erre a beavatkozásra a kamrai sövényhiányok csak igen kis hányada alkalmas. Az esetek többségében szerencsére a nyílás mérete nem olyan jelentős, hogy korai műtét elvégzése szükséges. Amennyiben nem jelentős a lyuk mérete folyamatos gyermekkardiológiai követés mellett megvárható a 6 éves életkor, így esélyt adhatunk a lyuk spontán záródásának. Amennyiben a spontán záródás 6 éves életkorig mégsem következik be, akkor a műtéti zárás azt követően egy tervezett beavatkozás keretében valósítható meg. 

Mi lesz a gyermekkel a későbbiekben?

Sok szülő él abban a tévhitben, hogy ha lurkója lyukas szívvel született, akkor az bizonyára egész hátralévő életére hatással lesz. Ez ebben a formában nem igaz, pontosabban nem minden esetben igaz! Rendkívül fontos – leginkább pszichológiailag –, hogy gyermekünkkel soha ne éreztessük, hogy ő beteg, és más, mint a többiek. Sőt mi több, a kisebb, tüneteket nem produkáló lyukak esetében még életmódbeli korlátozásokra sincsen szükség. Jelentősebb lyukak esetén természetesen érdemes lehet kerülnie a gyermeknek a megterhelőbb sportot, de a versenysport sem ajánlott, ellenben ő is nyugodtan szaladgálhat odakint a többiekkel, nem kell éjjel-nappal a szobában unatkoznia. Szintén teljes élet vár azokra a gyermekekre is, akiknél műtéti vagy katéteres beavatkozással került elhárításra a probléma, akik így akár még versenysportolóvá is válhatnak.

Árvai-Barta Med Magánklinika

Árvai-Barta Med Magánklinika

2016. november 21.
 
 
 

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?