Amikor Anya kidől

Szeptember óta a gyerekek ismét közösségbe járnak, és ismét passzolgatják egymás között a kórokozókat. Sokszor előfordul, hogy egyes szülők a még fel nem épült gyereket ismét beadják a közösségbe – rosszabb esetben gyógyszerezve, így aztán előbb-utóbb igazán életrevaló bacilusok kezdenek keringeni az óvodában-bölcsődében. Amit a mi gyerekünk is biztosan elkap előbb-utóbb.

És ez még hagyján, de az is előre borítékolható, hogy ha a gyerek elkapja, hát mi sem maradunk ki a sorból. Ám míg a kölök három-négy napig nyomja csak az ágyat, ugyanaz a betegség egy szülőt akár két hétre is kivonhat a forgalomból. Mert már nem vagyunk annyira edzettek, mint a gyerekek, meg hát nem is nagyon tudunk feküdni, kipihenni a csemeték mellett. Vagy mégiscsak van az utóbbira remény?

Amennyiben megtaláljuk a módját, miként foglaljuk le drága utódainkat úgy, hogy mi közben vízszintesben tartózkodunk a jó meleg paplan alatt, talán van. Íme, néhány tipp.

  • Mit írtál a hátamra? - Nálunk nagyon bevált, hogy hasra fordulok, a gyerek pedig rajzol vagy ír a hátamra. Nekem pedig ki kell találnom, hogy mit. Van, hogy jó sokáig nem jövök rá, de akkor lelkesen segít. Mondjuk, aludni nem lehet közben, de legalább fekszem.
     
  • Sátrazás - Építsünk sátrat a nagyszobába, tegyünk bele matracokat, majd feküdjünk bele. A gyerek hozhatja a mesekönyveket, és indulhat a kempingezés.
     
  • Most te mesélsz! - Nálunk ennek is nagy sikere van, a gyerek imádja a fordított szerepeket. Megmondom neki, hogy most ő lesz az anyuka, én meg a gyerek és el kell altatnia, meséljen. Hogy még jobban beleélje magát a dologba, az elején még nyafogok is egy kicsit – nem esik betegen nehezemre -, hogy ne ezt a mesét, egy másikat, hangosabban, ne ezen a hangon, stb. Ő meg csak rötyög, aztán igazi anyai megértéssel ápolgatja a kis-nagy betegét.
     
  • Nem emlékszem! - Meséléssel többféle verzióban is célt érhetünk. Játsszuk például azt, hogy anya most egy öregember, aki nem bír mozogni, de nagyon szeretne valami fontosat elmondani, ám csak akkor emlékszik a történetre, ha a gyerekek bizonyos tárgyakat mutatnak neki. A csemeték így rohangálhatnak mindenféléért a lakásban és hordhatják elénk a plüssöket, babákat, autókat és egyebeket. Ha jól csináljuk, szó szerint órákra lekötjük vele a kölköket.
     
  • Színezzetek! – Érdemes néhány különleges színezőt csak arra az esetre fenntartani, amikor anya dől ki a sorból. Ezeket csak ilyenkor kaphatják meg a gyerekek, soha máskor.


  • Divatbemutató – Engedjük meg a gyereknek, hogy most az egyszer húzza magára a cuccainkat, majd vonuljon végig a kreációkban a szobán. Mi pedig a kanapéról konferáljuk fel a jövő nagy tervezőtehetségének kollekcióját.
     
  • Rendel a doktor – Itt a remek alkalom, hogy a gyerek valóban hasznát vegye az orvosi táskájának! Csak feküdjünk le, és hagyjuk, hogy megvizsgáljon, vitaminokat adjon, receptet írjon vagy akár injekciót nyomjon a fenekünkbe.
     
  • Kényeztetés – Egyébként is járna, de betegen talán még jobban esik. Vagy sem, anyja válogatja. Mindenesetre azzal is leköthetjük a gyereket, ha hagyjuk, hogy kifesse a körmeinket, esetleg a hajunkon gyakoroljon a 20 év múlva esedékes mesterfodrász-vizsgájára. De kérhetünk egy hátmasszázst is a lelkes masszőröktől.
     
  • Elő a társasjátékokkal! – Egy jó parti alatt nem kell sokat mocorogni, és a táblás játékokkal az ágyban is kényelmesen lehet játszani. De kártyázhatunk is, hiszen a kártyákat is kényelmesen lehet az ágyban fekve kézben tartani.
     
  • Anya-királynő! – Játszhatjátok azt is – egy ideig -, hogy te vagy az Anya-királynő, aki sosem kell fel a trónjáról, és az alattvalói – ez esetben a gyerekek, ugye – visznek neki mindent oda, amire csak szüksége van. Mondjuk, ha jobban lesz az ember, úgyis visszafizeti az egészet kamatostul.
     
  • Joghurtfestés – Kisebb gyereknél jelenthet némi pihenőidőt, ha néhány tálkában kiadagolunk neki egy kis joghurtot, amiket külön-külön egy kis ételfestékkel színezünk, majd a gyereket beültetjük az etetőszékbe, és hagyjuk, hogy alaposan összekenje a tálcát. Egy 20 percig biztosan lefoglalja, és ha megkóstolja, akkor sem lesz baja tőle.
     
  • Közös fürdő – A nátha, megfázás remek ellenszere egy meleg fürdő, és miért ne fürödhetnénk együtt a gyerekkel? Merüljünk bele a habokba, lazítsunk, játsszunk, míg a meleg víz teszi a dolgát.
     
  • Időnyerő-gyurma – Lehet, hogy marad utána némi takarítani való, de a gyurma mindig jó móka, és nem kell hozzá feltétlenül a mi jelenlétünk sem. Amíg a gyerek gyurmázik, addig szusszanhatunk egyet, vagy vehetünk egy forró zuhanyt. Dolgozhat a gyerek megrendelésre is: mi megmondjuk, mit formázzon, ő meg prezentálja a végeredményt.
     
  • Csendkirály! – Nálunk nem csak betegségekkor volt általam preferált játék, mert időnként akkor is túl sokat beszél a gyerek, ha épp nem fáj a fejem. Szoktam is neki mondani, hogy lassítson, mert már zizeg az agyam. Ha beteg vagyok, akkor külön áldás elkiáltani, hogy „Három, kettő, egy, csendkirály!”. A játék lényege az, hogy csendben kell maradni, az veszít, aki előbb megszólal. Volt, hogy 20 percig bírta a gyerek!
     
  • Családi mozizás – Ilyen esetekben én egy cseppet sem tartom ördögtől valónak, hogy filmet nézzünk. Bevesszük magunkat a kanapéra, én eldőlök, ő mellém, betakarózunk, tea-zsebkendő elérhető közelségbe, és indulhat a film. Van, hogy simán beleszunyókálok, ami után viszont sokkal jobban érzem magam.

És persze, végső megoldásnak ott van a nagyszülői segítség. Ha például egyszerre betegszünk le az apjával, akkor van, hogy a nagyik ugranak be, segítenek a gyerek körül, esetleg még főznek is. Persze, mákunk van, mert elérhető közelségben vannak.

Ti milyen egyéb trükkökkel tudjátok lekötni a gyereket, ha betegek vagytok?

Szilágyi Diána, 2011. november 28.

 
 
 
X
EZT MÁR OLVASTAD?