A nő története, aki a kocsijában felejtette a kisbabáját

Nyár van; a strandolások, kirándulások és a kánikulával való küzdelem időszaka ez… és bizony olykor ebben a tikkasztó melegben az ember teljesen megzavarodik, és elkövet egy-egy hibát. Főleg, ha egy négygyermekes anyuka.

Rita Templeton, a ScarryMommy egyik cikkének főszereplője is így járt; a bevásárlás alkalmával a kocsijában felejtette az egyik gyerekét. Mielőtt azonnal pálcát törnétek felette, ismerjétek meg a történetét.

„Négy gyermekem van, és azt hiszem, tiszta lelkismerettel kijelenthetem, hogy minden szempontból felelős anyjuk voltam mindig is. Bár alkalmanként előfordulnak olyan „bakik”, hogy például gyorskaját esznek a gyerekeim és a ketchupra ráfogjuk, hogy az a zöldség, vagy megengedem nekik, hogy órák hosszat (túl sokat) játszanak a telefonjukon vagy a gépen, de ezeket leszámítva senki sem mondhatta volna rám, hogy rossz, felelőtlen szülő lennék…

Egészen egy pár évvel ezelőttig, amikor is egy dög meleg nyári napon elkövettem azt a hihetetlenül amatőr hibát, amit egyetlen épeszű ember sem tenne meg: a kocsiban felejtettem az egyik gyerekemet.” – meséli Rita.

Ez pont egy igazán tikkasztó júniusi napon történt, amikor is az édesanyja a közelükbe költözött, hogy minél több időt együtt tölthessenek, és minél többet tudjon segíteni a gyerekek körül. Ennek a fantasztikus hírnek az örömére egy kerti partit szerveztek, amihez Rita férje készítette a grill ételeket, azonban kukoricát is szerettek volna sütni, így Rita és az anyja úgy döntöttek, elugranak a közeli boltba. Rita férje megkérte őket, hogy a legkisebbik gyerkőcöt is vigyék magukkal, hogy ne neki kelljen zsonglőrködni a másik három poronty, a kaják és az egyéves bébi között - aki, mint tudjuk, egy teljes embert igényel.

Tehát berakták a kicsit a biztonságos gyerekülésbe és elindultak. Rita és az anyukája olyan jól elszórakoztak az üzlet felé vezető úton, énekelgettek a rádióban felcsendülő számokra, teljesen fel voltak dobva a közös kerti partitól, hiszen olyan ritkán van ilyen! Csak arra gondoltak, hogy gyorsan beugranak a boltba, megveszik a kukoricát, aztán már otthon is vannak a családdal.

„A megfelelő osztályra érve, hirtelen az az érzésünk támadt, hogy a környéken minden ember ma akar kukoricát enni; a polcok teljesen le voltak fosztva. Fogtuk hát magunkat és visszaindultunk a kocsihoz, gondolatban már a következő úti célt tervezgetve, ahova beugorhatnánk a csemegéért. Kinyitottam a kocsi ajtót, beszálltunk, indítottam a motort, majd egyszerre hirtelen mindkettőnknek leesett: ott hagytuk a gyereket a kocsiban!!”

A kisfiúnak hál’ Istennek semmi baja nem lett.

Évekbe tellett Ritának, mire összegyűjtött annyi bátorságot, hogy a történetét megossza másokkal is, de ma már beismeri, hogy elkövette ezt a szarvashibát, és bizony az anyja is éppoly hibás volt.

„Még most is, évekkel később, teljes pánik lesz rajtam úrrá, ha belegondolok, mi történhetett volna a kicsivel, azokban a percekben, amikor magára hagytuk. És az a legijesztőbb, hogy annyira könnyen megtörtént.”

Rita és az anyja egy olyan szituációban voltak akkor, ami nem hétköznapi, nem szokványos. Az sem volt megszokott, hogy csak az egyik gyerkőcöt vitte magával az anyuka (általában vagy mind Vele szoktak lenni, vagy egyikük sem), ráadásul eredetileg ugye nem is tervezte magával vinni a babát. A kocsiban lehetett vagy 40 fok, és az ablak sem volt lehúzva. Isteni szerencse, hogy nem találtak kukoricát, nem állták végig a sort, nem jutott eszükbe, hogy valami mást is vennének, így csak pár percről lehetett szó, amíg a bébi egyedül maradt.

„Évente 40 gyermek veszti életét az USÁ-ban a felelőtlen szülők miatt, akik a kocsiban hagyják őket. Ennek a szomorú statisztikának az én kisfiam is része lehetett volna – belebetegszem, ha rágondolok, hogy milyen könnyen kihunyhat egy élet. A kisfiam élete. És én lennék a felelős érte, én; az anya, aki a világon mindennél jobban szeretem őt!”

Rita azért osztotta meg a történetét a nagyvilággal, hogy mások is okuljanak belőle: bárkivel megeshet, még akkor is, ha felelősségteljes, jó szülő. Hiszen emberek vagyunk… Ha sok rajtunk a nyomás, olykor hibákat követünk el.

Plézer Panna , 2018. július 22.
 
 
 

Hozzászólás

Felhasználónév:
     Jelszó:
X
EZT MÁR OLVASTAD?