Nem csitul a Lyme–hullám, a tavalyinál is erősebb kullancsszezon várható

A Lyme-kórt először 1975-ben fedezték fel. A kutatók ekkor figyeltek fel rá, hogy a kullancsokkal fertőzött erdős területek mellett élő gyerekek közül egyre többnél diagnosztizáltak fiatalkori ízületi gyulladást. A betegség nevét az amerikai Lyme-városáról kapta, itt regisztrálták az az első eseteket, jellegzetesen a nyári kullancsszezon időszakában. A későbbiekben kiderült, hogy az ízületi panaszok előtt mindegyik gyermeknél azonos bőrtünetek - ovális alakú bőrpír – jelentkeztek. Mivel ezek a tünetek a kullancs csípés körül jelentek meg, felfedezték, hogy a vérszívó által terjesztett fertőzés okozza a megbetegedéseket. Az egy évvel ezelőtt prognosztizált Lyme–fertőzések növekvő száma sajnálatosan beigazolódott. A kullancsok nagyjából 50 százaléka fertőző. A fertőző kullancsok 95 százaléka a Lyme valamelyik kórokozójával fertőzi áldozatát, továbbá fontos tény, hogy a Lyme–betegek mintegy fele produkálja a kokárda alakú bőrpírt, míg közel 40 százalékuk idegrendszeri, a többi "csupán" ízületi kórképeket alakít ki.

Jellegzetes bőrtünetek, influenzaszerű panaszok

Nem mindegyik kullancs okozza a betegséget, hazánkban elsősorban a nyugati megyékben magas a fertőzött vérszívók száma, melyek csípésükkel a Lyme-kórt okozó baktériumot terjesztik – magyarázza dr. Kádár János immunológus, infektológus, az Immunközpont orvosa. „A Lyme-kór lappangási ideje akár 3 hónap is lehet, de a tünetek általában a csípés után egy héttel megjelennek: a csípés körül növekvő, ovális alakú piros folt jelzi a betegséget. A bőrtünetek mellett influenzaszerű panaszok is jelentkezhetnek: hőemelkedés, nyirokcsomó duzzanat, izomfájdalmak, fejfájás. Ilyen esetben nagyon fontos, hogy azonnal orvoshoz forduljunk, mert csak így tudjuk megelőzni az akár idegrendszeri károsodással, izom- és ízületi fájdalmakkal járó szövődményeket.”

Csak korai felismeréssel gyógyítható

A Lyme-kór diagnózisához többnyire elegendőek a meglévő, jellegzetes bőrtünetek. Ritkán, de előfordulhat, hogy a betegségnek nincs látható jele és a beteg sem emlékszik a csípésre. Ilyenkor vérvizsgálattal lehet kimutatni a fertőzést. A Lyme-kór korai stádiumában – a bőrtünetek jelentkezésekor - antibiotikummal kezelhető. Minél korábban kezdik meg a kezelést, annál inkább várható a teljes gyógyulás, a szövődmények megelőzése. „Általában három-négyhetes antibiotikum-kúra szükséges a gyógyuláshoz. A kúra eredménye független a bőrtünetek meglététől, ezek akár egy évig is megmaradhatnak. Szintén elhúzódó panasz lehet a fáradékonyság.”

Ha várandósan ér bennünket kullancs csípése, és a Lyme-kór tünetei is jelentkeznek, akkor forduljunk azonnal orvoshoz, a kórokozó ugyanis a magzatot is megfertőzheti, a fertőzés a koraszülés kockázatát is növeli! A kezelés ilyen esetben is antibiotikummal történik, de mindig jelezzük a kezelőorvosnak, hogy babát várunk, terhesség alatt ugyanis csak bizonyos antibiotikumok szedése engedélyezett. „Hatásukban nem különböznek az egyébként használt készítményektől, de várandósoknál nem okoznak mellékhatást. Az egyik antibiotikum hatóanyaga például a születendő gyermek fogazatát károsítja, ezért nem szabad várandósoknál felírni.”

Oltás Lyme-kór ellen?

1998-ban az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer Engedélyeztetési Hivatal (FDA) LYMErix néven engedélyezte a Lyme-kór elleni védőoltás forgalmazását, azonban 2002-ben, az alacsony eladási számokra hivatkozva vissza is vonta. Jelen pillanatban tehát nincs forgalomban a Lyme-kór ellen védőoltás, így az eddig bevált módszerekkel kell védekezni a fertőzés ellen. „Mivel a vérszívó lentről mászik fel, kirándulások alkalmával a nadrágot tűrjük a zokniba, a pólót pedig a nadrágba. Viseljünk világos színű ruházatot, sapkát, amelyen a kullancs könnyen észrevehető. Ha megtörtént a csípés, a vérszívót távolítsuk el a bőrből, ügyelve rá, hogy a bőrhöz minél közelebb fogjuk meg csipesszel, a potrohát nem összenyomva, mert abban tanyázik a Lyme-baktérium.”