Menni vagy maradni?
Kisgyermekes anyukák egyik leggyakoribb kérdése, hogy mikor menjenek vissza dolgozni. Kivárják-e azt a három évet, amit lehetőségük van otthon tölteni, esetleg térjenek vissza korábban, ha olyanok a körülmények?
„Dédanyáinknak bezzeg könnyű volt!”- jelentjük ki ilyenkor könnyelműen, azt gondolva, mennyivel egyszerűbb lehetett megélni az anyaságot csakis a családra koncentrálva egy olyan korban, amikor még nem kellett szembesülni a kérdéssel: család vagy karrier.
Pedig a valóság korántsem volt olyan idilli, mint amilyennek ma látjuk. Bizony, ha jobban belegondolunk, nincs is olyan rossz dolgunk. Hiszen mi választhatunk! No persze nem két tökéletes lehetőség közül, mert az egyik oldalra billenve a másikon mindig áldozatot kell hoznunk.
Első gyermekemnél hányszor éltem át én magam is, hogy hiába szerez örömet a munkám, ha nem tudok otthon maradni, mikor a pici beteg és szüksége van rám. És most, a másodiknál, milyen nehéz néha itthon „ülni”, miközben a munkatársaim sikereiről hallok.
A témát feldolgozó írások általában mind ugyanoda lyukadnak ki: legfontosabb a „minőségi idő.” Hiszen egy dolgozó nő akár több minőségi időt tölthet a gyermekével, ha odafigyel, mint az, aki éjjel-nappal vele van. Ezek a tanácsok azonban sokszor olyanok nekem, mintha receptet olvasnék: végy egy kis időt, adj hozzá meghittséget, kavard össze szeretettel, és máris kész a tökéletes családi élet.
De vajon hol találom a meghittséget, az anyai türelmet, a játékosságot, a belső igényt, ami ezekhez a minőségi együttlétekhez kell? Ezt már nem írják a cikkek. És sokszor hiába keressük, sem az otthoni taposómalomban, sem a kinti férfias világban nem találjuk egyiket sem…
Ilyenkor érdemes talán mélyebbre ásni, vagy ha úgy jobban tetszik, feljebb tekinteni. Mélyebben önmagunkba, és feljebb a saját életünknél.
Mit mondjak, én zenész vagyok. Számomra a beljebb és feljebb nézés eszköze többek közt maga a zene. Ringató foglalkozásokat vezetve pedig tovább kutatom a zene és az anyaság kapcsolatát, és próbálok segíteni az anyukáknak abban, hogy a saját életükben is megtalálják a gyermekükkel töltött minőségi időhöz szükséges zenei eszközöket. A dalt, a játékot, népi kacagtatókat. Ahogy dédanyáinktól tanultuk.
Lehet, hogy nekik mégiscsak könnyebb volt?
Litausztkiné Püski Melinda
zenetanár, Ringató foglalkozásvezető
Litausztkiné Püski Melinda, 2013. április 16.
Babanet hozzászólások(1 hozzászólás)