Családbarát munka vagy munkabarát család?Indul a MuKi, a Munka kisgyermekkel program!
Megéri-e egy cégnek olyan munkaerőt alkalmazni, aki alkalmasint rugalmasabb munkabeosztást igényel a "családi logisztika" érdekében? Dolgozhat-e úgy egy újdonsült szülő, hogy sem a család, sem a munkahely felé nem kell lelkiismeret-furdalást éreznie, és mégis mindkét területen teljesíteni tud?
2012. májusában indult útjára a kétéves Munka kisgyermekkel program. Az Iparfejlesztési Közalapítvány a Victum Képzési Központtal és az Artima Kft.-vel konzorciumi együttműködésben újszerű megközelítéssel - reprezentatív kutatás segítségével -, a munkáltatói és a munkavállalói oldal igényeit és lehetőségeit is feltérképezve kínál egyéni megoldásokat ahhoz a lelkiismereti, gazdasági és munkajogi problémához, amelyet a kisgyermekes szülők munkaerőpiacból való kiesése okoz.
Magyarországon komoly gazdasági és társadalmi problémát jelent az alacsony munkaerő-piaci aktivitás. E tekintetben az Európai Unión belül hazánk – Málta után - az utolsó helyen áll, a nem dolgozók jelentős részét pedig a kisgyermekes szülők alkotják.
A kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága nálunk több mint 25 százalékkal elmarad a gyermek nélküli, vagy már idősebb gyermeket nevelő nőkétől, a részmunkaidőben dolgozók aránya alig 10 százalék, a távmunkában dolgozók száma pedig 2 százalék alatt van - az Európai Unió 27 országában ezzel szemben a munkavállalók közel egyharmada atipikusan foglalkoztatott.
Dr. Bárdos Krisztina, a Iparfejlesztési Közalapítvány általános ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a Munka kisgyermekkel program teljes mértékben illeszkedik az Európai Unió makrogazdasági és foglalkoztatás-politikai irányelveihez. A projekt megvalósítói nem átlagos megoldásokat keresnek: „A projekt megvalósítása nem konkrét „recept" segítségével történik; célkitűzéseink a célcsoport, vagyis a kisgyermekes szülők, és az őket foglalkoztató cégek valós igényén alapulnak. A kialakuló rugalmas foglalkoztatási modellt pedig, amely jelenleg a közép-magyarországi régióra koncentrál, szeretnénk a későbbiekben majd az egész országra kiterjeszteni.”
Miért probléma a probléma? Mert…
-
a munkáltatók többségének nincs olyan rugalmas eszköztára, amely mind a szervezet, mind a kisgyermekes munkavállaló számára megfelelő lenne – ez megnehezíti a munka és a magánélet közötti összhang megteremtését. Ezen felül nagy a félelem és sok az előítélet. A munkáltatók bizalmatlanok azokkal szemben, akik „nincsenek szem előtt” és tartanak a tipikus és atipikus foglalkoztatásban dolgozók közötti feszültségektől.
-
a magyar családmodell tradicionális: a nők elvárt feladataik miatt (gyermeknevelés, háztartás) hajlamosak hosszabb ideig otthon maradni, ráadásul az apák esetében gyakran még a gondolatát is elvetik annak, hogy ők maradjanak otthon a kisgyermekkel az első időszakban.
-
a családtámogatási rendszer arra ösztönzi a kisgyermekes szülőket, hogy a lehető legkésőbb menjenek vissza dolgozni.
- nem áll rendelkezésre elegendő férőhely a bölcsődékben és az óvodákban.
Kálmán Edina, a Munka kisgyermekkel program ötletgazdája arra hívta fel a figyelmet, hogy az atipikus foglalkoztatás Magyarországon még gyerekcipőben jár, kialakult kultúrája még nincsen. Mindenki jól jár viszont, ha a munkahely és a szülő is rugalmas, hiszen a készségek így kiaknázásra kerülhetnek: „Szerintünk sokféle problémára sokféle választ kell adni. A cél, amelyhez a MuKi csatlakozik, pedig elérni azt, hogy a kisgyermekes szülő munkaerő-piaci visszatérése lehetőség legyen, ne pedig kényszer.”
A Munka kisgyermekkel program célja olyan hosszú távú megoldások kialakítása, amelyek a kisgyermekes szülők munkaerő-piaci visszatérését segítik. Éppen ezért a projekt…
-
ernyőt tart az ügy fölé, hiszen a kutatás, a modellkísérletek és a szakmai együttműködések révén hasznos tapasztalatok állnak rendelkezésre.
-
pontos képet alkot mind a vállalati, mind a munkavállalói oldal gátló és motiváló tényezőiről az atipikus foglalkoztatást illetően.
-
kiradírozza azokat a sztereotípiákat, amelyek a munkáltatókban a kisgyermekes szülők alkalmazásával kapcsolatosan élnek, és nem utolsó sorban
- gondolkodásra és párbeszédre ösztönöz minden érdeklődőt, hogy a munka és a magánélet összeegyeztethetősége mind szellemi, mind materiális szempontból a családok és a gazdaság hasznára legyen.
atipikus foglalkoztatás
A nem hagyományos, úgynevezett atipikus, általában jogilag is szabályozott foglalkoztatási formába tartozik többek között a részmunkaidős, vagy projektjellegű foglalkoztatás, az otthon végzett távmunka, illetve a munkakör megosztása.
Hogyan teszi mindezt a Munka kisgyermekkel program?
-
Módszertani kutatás segítségével feltérképezi és megfogalmazza mind a vállalati, mind a szülői oldalon felmerülő főbb problémákat.
-
Képzéseket szervez a munkaerőpiacra visszatérni vágyó szülők, illetve az őket foglalkoztató munkáltatók számára is, hogy fogékonyabbá váljanak az együttműködési lehetőségek felismerésére. A képzések tematikája a kutatás eredményei alapján kerül kidolgozásra, így a MuKi tényleg az aktuális problémákra ad választ.
-
A modell-kísérlet során a program a szülők egy részét (száz főt) minimum hat hónapos foglalkoztatáshoz segíti hozzá.
-
A Munka kisgyermekkel program mind a szakmai szervezetekkel, mind pedig az érintett szülőkkel és vállalatokkal szorosan együttműködik.
-
A projekt végén a tapasztalatokra alapozva rugalmas megoldások olyan tárháza kerül összeállításra, amely mindkét fél számára segíti a munkahelyi és a családi kötelezettségek összehangolását.
- A MuKi interaktív portál és adatbázis segítségével összekapcsolja a munkáltatói és a munkavállalói oldalt, közvetíti egymás felé az igényeiket. A honlap ezen kívül összegyűjti a témával kapcsolatos tapasztalatokat, hasznos linkeket, jogszabályokat, illetve kapcsolatteremtésre is lehetőséget ad.
Nagy Andrea, a MuKi partnercégének, a Magyar Telekom HR Kompetencia Központjának vezetője elmondta, hogy mind a munkáltatónak, mind az egyénnek nagy felelőssége van a munkába való visszatérés kapcsán. A 2007 óta családbarát munkahelyként működő Magyar Telekom például nagy százalékban foglalkoztatja a kisgyermekeseket: a visszavételi arány itt a Magyarországon átlagosnak számító húsz százalékhoz képest hetvennégy százalék; az arány pedig nagyban hozzájárul a vállalat munkavállalói elégedettségének csaknem nyolcvan százalékos mutatójához.
Szendrő József, a Munka kisgyermekkel program szakmai vezetője a projekt kísérleti jellegét emelte ki, és arra bátorította a szülőket, hogy vegyenek részt abban a „csapatmunkában”, amely a munkába való visszatérés lehetőségét könnyíti meg számukra. Kiemelte: az atipikus foglalkoztatás mind szellemi, mind fizikai munka esetén alkalmazható.
Németh Sarolta, a Munka kisgyermekkel program kommunikációs vezetője a sajtótájékoztatón a projekt menetéről a következő tájékoztatást adta:
-
A MuKi 2012. szeptember 1-je és 2014. április 30-a között zajlik; a szervezők erre az időszakra minden olyan szülő és munkaadó jelentkezését szeretettel várják, aki úgy érzi, hogy a rugalmas foglalkoztatásban érdekelt lehet.
- A jelentkezéseket 2012. szeptember 30-ig fogadják a honlapon keresztül.
A regisztrált édesanyák és édesapák közül összesen kétszáz olyan szülő kerül kiválasztásra, aki ingyenes személyiségfejlesztő tréningeket, képzéseket, illetve gyermekfelügyeleti lehetőséget kap a program első felében. Ebből a kétszáz főből kerül majd ki a program második részében az a száz édesanya/édesapa, akit a program minimum fél éves időtartammal olyan cégeknél helyez el, akik saját fejlesztésüket, illetve az atipikus munkavégzési formák alkalmazását fontosnak tartják.
További információ: www.munkakisgyermekkel.hu
Facebook-elérhetőség: www.facebook.com/munkakisgyermekkel
E-mail: info@munkakisgyermekkel.hu
A résztvevő szülőkre vonatkozó, Új Széchenyi Terv által meghatározott kritériumok a MuKi honlapján olvashatók. A jelentkező a részvételi feltételeket a regisztrációval magára nézve érvényesnek ismeri el.
A sajtótájékoztató kizárólagos médiatámogató partnere a Babanet.hu!
Babanet, 2012. szeptember 12.
Babanet hozzászólások(2 hozzászólás)