Óvodai szünet – Hová teszed a gyereket?
Itt a nyár, ami azt jelenti, hogy a mi óvodánk esetében július elejétől augusztus közepéig, vagyis teljes hat hétig zárva tart a gyerek által annyira imádott és számomra is nélkülözhetetlen intézmény. Nélkülözhetetlen, mert dolgoznunk is kell – anyagi és más okokból is.
Márpedig az éves szabadságom még a gyerek után járó kedvezménynapokkal együtt sem fedezi a hathetes szünetet. Maximum akkor, ha az apjával felváltva vigyázunk rá otthon, csak akkor egyfelől nem megyünk közösen sehová, másfelől karácsonykor is dolgozni fogunk, harmadrészt pedig a munkáltatóink türelmét is erős tesztnek vetjük alá, azt hiszem.
Tehát, első körben az bizony megoldhatatlannak bizonyul, hogy mi, szülők gondoskodjunk a gyerekről ebben a hat hétben. Persze, van a kerületben ügyeletes óvoda, mert mázlista vagyok és a fővárosban élünk, de a fene a válogatós mindenemet, mégsem viszem oda a gyereket. Mert összevont csoportok vannak, és ismeretlen gyerekek meg óvónénik, és bár a gyerek nem egy elveszett fajta, mégsem merem megkockáztatni, hogy ennyire kizökkentsem a megszokott kerékvágásból.
Ráadásul az ügyeletes óvodák megközelítésével is akad gondom: kocsi nélkül elég nehézkes a másik óvodába elvinni, majd a munkahelyemről jóval korábbra odaérni érte, mint ahogy a mi ovinkba szoktunk. Mert nem nagyon örülnek neki, ha a gyerek az ügyeleten belül még ügyeleti időre is marad.
Ez a lehetőség tehát részünkről kilőve. Akkor legyen tábor? Az ottalvós tábor még nem biztos, hogy neki való, bár évente egyszer a tánctáborba már elengedjük, de ott csupa olyan ember és gyerek van körülötte, akit évek óta ismer, szeret, mégsem akkora megrázkódtatás neki. Annyira nem, hogy egyszer képes volt azt mondani az érte összeszorult szívvel epekedő anyjának a telefonba, hogy „Anya, most rosszkor hívsz, most nem érek rá!”.
Tánctábor így lesz idén is, csak az a baj, hogy az pont nem esik bele az óvodai szünetbe. Más ottalvós táborba nem szívesen engedjük még el, a napközis táborokkal viszont két problémám is van: az egyik pont az, mint az ügyeletes óvodákkal, a másik pedig az áruk. Én nem is értem, kinek szólnak ezek a táborok, csak lesem, milyen összegeken kínálják az egyhetes turnusokat.
Még szerencse, hogy csak egy gyerekről kell gondoskodnunk, de akkor is: ha a hat hetet táborokkal próbálom megoldani, akkor azt hiszem, gyorstalpalón meg kell tanulnom a fényevést is, mert a közértből biztos ki fognak dobni, ha pénz nélkül próbálok náluk ennivalót szerezni. Mi lenne, ha két gyereket kéne elhelyeznünk? Karácsonytól csak a nyári táborokra spórolnánk, és lemondanánk a közös, családi nyaralásról is?
Maradnak a rokonok. Még szerencse, hogy nagy a család, ahogy továbbra is mák, hogy csak egy gyerekről van szó. Meg az is, hogy gyakorlatilag versenyeznek a gyerekért. Egy részük ugyanitt él, más részük vidéken. Így már nyár elején elkészül a beosztás: két hetet együtt töltünk - akár otthon is, de együtt -, a másik négy hetet viszont a gyerek a rokonoknál itt-ott. Ha helyben, akkor vagy otthon alszik, vagy ha kedve van, a rokonoknál, ha vidéken, akkor sajnos, egy pár napig nem látjuk egymást, csak telefonon érintkezünk. A hétvégék közösek.
Nem ideális megoldás ez sem, hiszen így elég sok időt töltünk külön. Nagyon hiányzik, olyan csend van ilyenkor esténként a lakásban, hogy szinte őrjítő. Ugyanakkor ilyenkor ki szoktuk használni az időt, és kicsit több jut magunkra, egymásra és a barátokra. De péntek este már alig várjuk, hogy végre ismét ott csacsogjon köztünk a beste kölke.
Ti hogyan oldjátok meg az óvodai szünetben a gyerek elhelyezését? És hogyan tervezitek majd az iskolai vakáció tíz hete alatt?
Szilágyi Diána, 2011. június 07.
Babanet hozzászólások(13 hozzászólás)
Viszont szeptembertől nehéz lesz megoldani, hogy mikor ki menjen a gyerekért az oviba, mivel mindkettőnk beosztása elég gáz :( ...... nagy tervezést igényel a dolog!!!
Ahogy azt sem tudom, az év közbeni betegségeket hogyan oldják meg a családok.....
Nagyszülők aktív dolgozók, rokonságra nem lehet számítani, így nekem fene nagy szerencsém van az itthon létemmel..
Szabi beosztva...nagyszülők részéről is, hisz még nem nyugdíjasok!
Én a nyaraimat nagymamánál töltöttem, imádtam, fitt és életerős nyugdíjas volt, aki 2-3 unokát pesztrált szinte egész nyáron! Fillérekért táboroztunk stb!
4 hetet megoldjuk! De mi lesz ha elkezdődik a suli? Táborok ilyen drágák? Mama még akkor sem lesz nyugdíjas!
Én is kíváncsi vagyok egyébként az egyéb ötletekre. Nekem például az jutott még eszembe, hogy pár család összeállhat, és hol egyiknél, hol másiknál nyaralhatnak a gyerekek. De nyilván ez csak akkor megoldható, ha ez nem jelent durva többletköltséget, pl. szállást, stb. Ha mondjuk, mindenkinek van valamiféle nyaralója. A kaját, egyebeket meg lehet oldani közösben. Szerintetek ez pl. mennyire életképes ötlet?
Nálunk is érdekes kérdés, 2 év múlva lesz éles a téma.
Férjem anyukája nem él apukája messze (meg nem is bíznám rá kisfiamat). Én szüleim Balatonon laknak mi pedig BP-n. Senki segítségünk nincs itt :(
A szerencsém az hogy a férjem tűzoltó így 24 óra munka után 48 órát itthon van... Így 1 héten 2-1 nap esik majd rám hétköznap... A főnököm csak könnyebben elenged majd 1-2 napra 1 héten belül mint 4 hétre (ennyi szabim nincs is). De persze ha a fiam is szeretné mehet
Balatonra mamáékhoz. De akkor bizti nagyon fog hiányozni ....
A másik a betegség: attól nagyon félek... Mondjuk anyukám nyugdíjas, de lent 3 unokai is van és nem tud olyan sok időre feljönni majd hozzánk, ott is szükség van rá már most nyárra, pedig elférne...
Szóval remélem a sors kegyesen besegít és párommal ketten mindent meg fogunk tudni oldani.
Hátrány: így nem lehet másodállása férjemnek és ez nagy pénzkiesés viszont.. De hát vmit vmiért.