Óvoda-bölcsőde: mi mindent kell vinni?

Bölcsis-ovis gyereknek a legfontosabb a váltóruha és a váltócipő. A legjobb, ha kényelmes darabokat választunk, amiben a gyerek szabadon mozoghat – vagyis az oviban ne feszengjen a legtutibb, divatos farmernadrágjában, mert leguggolni is nehéz benne. Hacsak nem lóg rajta, de akkor meg beleakad mindenbe. Legyen a szekrényben pulóver és esőkabát is, és persze, nem árt, ha váltóbugyira-gatyára is gondolunk. Övet ne adjunk a kicsire, mert az átöltözésnél, vécézésnél problémát jelenthet neki.

Cipőből a csoportszobába válasszunk egy hajlékony gumitalpú darabot. A legkényelmesebb talán a belebújós, de jó választás a tépőzáras darab is, ezzel a kicsik önállóan és könnyen boldogulnak. A kertbe való rohangáláshoz használhatja a gyerek az utcai cipőjét is, de lehet, hogy az intézmény kér egy külön, erre a célra rendszeresíthető cipőt is. Ebben az esetben könnyű, hajlékony darabot vigyünk be, ami tartja a gyerek bokáját. Mindenképp vegyük figyelembe, hogy az óvodában-bölcsődében fog futkározni a gyerek a legtöbbet – hol a szobában, hol a kertben -, ezért a láb izmainak optimális fejlődése érdekében inkább minőségi darabot készítsünk be az öltözőszekrénybe.

Hogy minél könnyebb legyen rendet tartani a szekrényben és minél gyorsabb legyen az öltözködés, érdemes egy zsákot is rendszeresíteni, amiben a gyerek ruháját tudjuk tárolni. Kislányoknál fogyóeszköz a hajcsat, hajgumi – érdemes ezekből utánpótlást rejteni a gyerek öltözőszekrényébe, vagy leadni egy adagot a gondozóknak-óvónőknek. Hogy ne kallódjanak el rögtön az első héten a felszerelések, érdemes a gyerek minden holmijának címkéjére rárajzolni porontyunk jelét. Ehhez elég egy textilfilc, de aki nagyon ráér, hímezhet is.

Sok helyen tisztasági csomag helyett azt kérik a szülőktől, hogy minden hónapban vigyenek be vécépapírt, zsebkendőt, esetenként pedig fogkrémet, szappant. Ugyan elviekben ezeket az önkormányzatoknak – vagy a fenntartónak – kellene biztosítania, de a szokás alapján ma már szinte természetes, hogy a szülőket terheli. Bölcsődében a még nem szobatiszta gyerekeknek a szülők viszik a pelenkát és a törlőkendőt is. Fogkefét, fésűt és törülközőt általában az óvoda biztosít, minden gyereknek külön-külön.

Egyes intézményekben a szülők biztosítják az ágyneműt is, és ha szükséges, a tisztításáról is ők gondoskodnak. Ez egyébként olyan szempontból jó, hogy a gyerek a maga megszokott kis huzatai között próbálhat meg elaludni egy eleinte még mindenképp idegen környezetben úgy, hogy közben az otthon megszokott illatokat is érzi. Bölcsődében és óvodában sem okoz gondot általában, hogy a kedvenc alvós állatot, plüsst a gyerek magával vihesse!

Ha a kicsinek valamilyen gyógyszert kell szednie, érdemes ebből is vinni már az első napon. A dobozra írjuk rá a gyerek nevét és a szükséges adagolást, és beszéljük meg minden illetékessel, mikor-mennyit kell kapnia. Ugyanígy jó, ha a TAJ-kártyát vagy annak másolatát is leadjuk az intézményben. A szülők telefonszámát ők maguk is kérni fogják. Sok helyen kérik, hogy vigyünk egy üzenőfüzetet, de általában sok minden nem kerül bele. Sok óvodában örömmel fogadnak rajzeszközöket is: pl. egyik oldalára nyomtatott, selejtre ítélt papírt, színes ceruzákat, zsírkrétát.

A mi óvodánkban a tízórairól is mi, szülők gondoskodtunk – pontosabban gyümölcsről-zöldségről. Ez annyit jelentett, hogy minden nap valamelyik gyerek szülője hozott úgy egy-két kiló almát, répát, nyers káposztát, szőlőt stb., amit aztán a konyhában a dadusok megmostak, meghámoztak, aprítottak. Ezt kapták a gyerekek tízóraira.

Nálatok mit kell még vinni az óvodába-bölcsődébe?