Hétköznapi konyhatündér - Csokis-meggyes muffin
Új sorozatot indítunk, méghozzá hétköznapi konyhatündérünk, Zsuzska közreműködésével, aki nemcsak remekül ír, de ugyanolyan fantasztikusan főz is. Gasztroblogja, Az én kis tavernám mellett vállalkozott rá, hogy hétről-hétre velünk is megoszt néhány egyszerűen elkészíthető, gyors receptet - fűszerezve a csak rá jellemző humorral. És hogy ne okozzon fejtörést, minden recept végére odakerül, hogy a gyerekek mikortól ehetnek belőle.
Muffint nagyon sokszor sütök. Nemcsak azért, mert könnyen elkészíthető, gyorsan megvan, ráadásul a családban mindenki szereti (pedig már ez is több, mint amennyit a legtöbb ételtől elvárhatunk), hanem azért is, mert nagyszerűen betölti a konyhamalac szerepét. Megnézem, mi van a hűtőben-kamrában, és aszerint sül az aktuális tésztácska.
Általánosságban az édes muffinhoz kell tojás, cukor (méz, nyírfacukor, egyéb édesítőszer), tej, liszt, zsiradék (olaj, margarin, vaj), sütőpor vagy szódabikarbóna (némelyik receptben mindkettő szerepel, de tapasztalataim szerint az így készülő tészta keserű lesz), csipetnyi só (ezt minden édességhez célszerű tenni, mert kiemeli az ízeket). Ha ezek vannak otthon, máris süthetünk, minden egyéb csak ráadás.
A meggynek most van a szezonja. Szerencsére nem fagyott le az udvarunkon álló meggyfa –nem úgy, mint a cseresznye -, tehát mostanság sok minden sül nálam meggyes töltelékkel, friss alapanyagból. De ha valaki befőttből készíti, akkor sem fog csalódni.
(Az alábbi receptnek az lenne az igazán autentikus elnevezése, hogy "Döglött nyulas muffin", mert Húsvétról visszamaradt csokinyuszi darabok gazdagítják, de tartok tőle, sokaknak elmenne az étvágya, így maradjunk az eredeti verziónál).
Szóval. Vegyünk egy kosarat, másszunk fel a meggyfára, szedjük tele a kosárkánkat (esetleg a rózsás kötényünket). Mossuk meg a gyümölcsöt, magozzuk ki, az esetleges élőlényeket nagy sikítások közepette dobjuk belőle jó messzire (az én lányaim legalábbis így szokták).
Ennyi előkészület után nézzük magát a receptet. Szükséges:
- 2 tojás
- egy kis pohár natúr joghurt (gyümölcsjoghurt, kefír vagy tejföl is jó)
- 1 dl tej
- 5 dkg olvasztott margarin vagy vaj
- kb. 10 dkg cukor, ennek mennyisége függ a csoki édességétől és a meggy savanyúságától
- kb. 15 dkg liszt (látni fogjuk, mennyi az elég: amikor sűrű, ámde még jól keverhető lesz a tészta)
- 2 tk. sütőpor
- 2 nagy marék magozott meggy
- összetört csoki ízlés szerinti mennyiségben.
A tojásokat feltörjük, egy keverőtálban kikeverjük a cukorral. Hozzáöntjük az olvasztott margarint (ügyeljünk rá, hogy ne legyen forró, különben összekapja a tojást!), a tejet és a joghurtot. Egyneműsítjük. Én kézi habverőt szoktam használni, de a fakanál is éppúgy megteszi. Hozzáadjuk a sütőporral elkevert lisztet, csomómentesre keverjük.
Kétféle irányzat létezik: a csokit és a meggyet tehetjük a masszához is, de van, aki úgy tartja, jobb a már kapszliba kiadagolt masszába közvetlenül belepotyogtatni a meggyet és a csokidarabokat, majd a tésztába jól belenyomkodni. Szerintem nagyjából édesmindegy, ahogy épp kézre esik.
Nekem szilikon muffin-formám van, egyszerűen odavagyok a szilikonos konyhai segédeszközökért. Ez nem ragad, nem tapad, nem kell kivajazni-lisztezni, sütés után maguktól kifáradnak belőle a kész muffinok. Szóval aki még csak most gondolkodik először muffin-sütésen, javaslom, ilyen formát vegyen.
175 °C-on 20 perc alatt készre sül. Sütés közben ne nyitogassuk a sütő ajtaját, mert összeesik (mármint a tészta, nem a sütő).
Babakonyha Kisokos
A csokis-meggyes muffin 1 éves kor után adható.
- tojás: 1 éves kor után
- joghurt: 10 hós kortól
- tej: 1 éves kor után
- meggy: 6 hós kortól
Bármilyen, a családban előforduló allergia esetén még később kerüljenek bevezetésre ezek az összetevők.
Váljék kedves egészségetekre!
Zsuzska - Az én kis tavernám
Zsuzska - Az én kis tavernám, 2012. június 13.
Babanet hozzászólások(4 hozzászólás)
a kedvedért :)
http://tavernam.blogspot.hu/2012/06/sos-muffin.html
Az én tapasztalatom az, hogy ha a masszába keverem a gyümölcsöt, gyakrabban száll le az aljára és ég le (a nemszilikonosok táborába tartozik a sütőformám...)
Erre 3 trükköt ismerek:
- a masszához úgy kell hozzáadni, hogy előtte meglisztezi az ember a gyümölcsöt, jobban beleragad a tésztába és nem "közlekedik" (és persze már nem kavargatjuk...)
- a kapszlikba ejtjük a gyümit (ha mélyre nyomjuk bele, ugyanúgy az alján végzi
- én leginkább úgy szoktam, hogy belekeverem a tésztába ugyan, de először csak tésztát teszek a kapszli feléig, és csak utána a gyümis tésztát. :-)
Félidőben nekem muszáj kinyitnom a sütőt. Habár elvileg hiperszuper légkeveréses csoda, de akkor is, féloldalasan süt :-( Úgyhogy "manuális légkeverés"-ben részesítem a sütiket... kiveszem a tepsit és visszarakom fordítva :-D